Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-11 / 20. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍQII. 22. szÁM. foszthatja meg a törvény benefieziumától, hogy ha egyszersmind földje is van, melyen gazdálkodik, ne tarthasson adómentesen egy kocsit és két lovat. — Az adófelügyelö e határozatot megfelebbezi. Ezután mindjárt következett Kis János öcsödi ügyvéd tel jesen analóg kérvénye. Ez is u„

ry mint Wieland nem ügyvédi, hanem gazdálkodó minőségiben kéri ezen czélra használt egy kocsija (nem is hintó mint Wielandé) és két lovára vetett fényűzési adónak leírását. Ennek azonban a közigazgatási bizottság nem engedte el, mi bennünk azon igénytelen óhajtást kelté, a közigazgatási bizottság, ne essék abba a hibába, hogy teljesen egy és ugyanazon tárgyban, két ellenkező határozatot hozzon, ugy mint a

z — sajnos — több bíróságaink különböző tanácsaiban szokott előfordulni. — Adófelügyelő, különösen az orosházi és csabai járások szolgabiráinak adókimutatási jelentéseinek elégtelenségét hangoztatván, a közigagatási bizottság utasítja a/, illető szolgabirákat, hogy a maguk hatáskörében ezentúl a törvény egész szigorával járjanak el, a késedelmező községek ellenében. Magi főispán ur ő méltósága és vele egyetértve minden jelenlevő megyebizottsági tag megütközését fejezi ki aziránt, hogy a nevezett szolgabirák a járásbeli községeikkel szemben nem képesek meghagyásaiknak foganatot szerezni. (i.) Tűz. Békésen f. hó 1-sö napján esteli 8 és 9 óra között Csomós Ferencz egykerekű szárazmalmába tűz ütött ki s egy óra alatt porrá égett az egész malom s malomház. El lehet képzelni azon rettegést mit a lakosság kiállott ezen idő alatt. Egyedüli szerencse, hogy a leégett épület nem volt a városban, hanem a vásártéren, hol egészen egyedül állott. A város egy része mit sem tudott róla az nap, mivel a nagy szélben a vészharangokat hallani nem lehetett, — csak másnap jöttek tudomására, hogy ini történt azelőtti estén. Hir szerint-szándékos gyújtás volt. Az épület biztosítva vala. (i.) Megfagyott ember. Folyó hó 3-ik napján Kocsor András békési lakos fiatal embert szállították haza, kit Csaba és Békés közt megfagyva, találtak. Útközben — mint némelyek állítják érte utói a nehéz betegség s e közben fagyott volna meg. E hó 4-én bonezoltatott fel. (i.) Megszerette a börtönt. A napokban szabadult meg a békési kir. jbiróság börtönéből egy pestvidéki asszony - de egy óra múlva ismét viszszakisérte a rendőrség, mivel újra lopott, azt adván okul, — hogy nem tud haza menni, kénytelen a máséhoz nyúlni. (i.) Babona. Ugyancsak a kir. jbiróságnál törtónt, hogy egy nőt, a mint a szolga a bíró elé akarta kísérni — a börtön-szolga nejétől e";y k^vés sót kért. Kíváncsiságból megkérdezték tőle: minek neki a só? — vonakodott megmondani, megvizsgálták s kitűnt, hogy markában kenyérmorzsát szorongatott s ezt sóval akarta vegyíteni s igy akarta a netalán reá rovandó büntetést elhárítani. (i.) A békési vasúti ügyben tervezett gyűlésre a gyulai kiküldöttek, mint jeleztük, meg nem jelentek, s igy a tervezetben levő s ez ügyre vo natkozó gyűlés meg nem tartatott. Aligha lesz vasutunk! (i.) A békési dalegylet hangversenyt szándékozik rendezni, de még erről csak annyit emiitünk: hogy „tervez." * „Értekezés az 1876. évi orsz. közkiállitás emlékére a békés-csabai kiállítóknak tisztelete jeléül irta Bakay Nándor," ezen czim alatt jelent meg külön mellékletül az „Alföldi Iparlap- f. évi 9-dik száma mellett azon felolvasás, melyet Bakay Nándor ur helyett Fábry K. ügyvéd ur olvasott fel a városháza nagytermében. — Kivonat B.-Csaba városa hirdetési könyvéből. Szabadkézhői eladók: 1. Földeladások : Tadanai János egy fertály földje Sopronyon, lakik 2094. sz. a. Ondrejcsik György 4 okta nagyréti illetősége, lakik 205. sz. a. Adamik Mátyás egy hold földje felső tehén járásban, 1. 1368. sz. a. Csulik Jánosné két okta nagyréti illetősége, lakik 1469. sz. a. Hrdlicska János egy hold földje felső tehénjárásban, 1. 2309 sz. a. Lamberger József alsó tehénjárásban egy holdja. — Házeladások. Mitykó Andrásé a vásártéren 956. sz. a. Farkas Györgyé 1929. sz. a. Szpevár Jánosé 582. sz. a. Kovács Andrásé 92. sz. a. Földbérbeadás. Özvegy Rocskárné két hold földje három évre lakik 2420. sz. a. Házbérbeadás. Kristóffi Károlyé 1222. sz. a. Such Györgyé 2398. sz. a. Szarvasmarhák nyári legeltetésére való föld kapható: Hursan Pál városi albiróná|, özv. Reinerné asszonynál és SzailerKárolynál. Szőlőeladások. Kaczkó György jaminai szőlőkben, lakik 466. sz. a. Brdár Pálé fényesí szőlőben, lakik 67. sz a. * Hibaigazítás. Mult számunkban a lap homlokán tévesen áll a 18-as szám ; ehelyett 19. olvasandó, miként ezt a többi oldalok homlokzata is igazolja. 11-o(l;iloi11 ós művészet. * Sziebenburger Károly mint felelős szerkesztő és kiadótulajdonos Szabad kaés vidéke ezimuiel társadalm i kőzni és s/.épirod. hetilapra nyit előfizetést. A lap első száma márcz. 20. fog megjelenni. Klőf. ár egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. * gyakorlati torok nyelvtanra, melyből a török társalgó nyelvet, 36 leczkében, tanitó segélye nélkül meglehet — Alin rendszere szerint — tanulni, hirdet előfizetést Dr. Erődi Béla. Előfizetési ár: 80 kr. kiadó Tettey Náudor és társa Budapesten. * „A Petőfi társasiíg Lapja" ezen kitűnően szerkesztett s elegáns kiállitásu szépirodalmi lap legújabb (10-ik) száma változatos tartalommal jelent meg, ajánljuk a közönség pártfogásába. Előfizetési ára: évnegyedre 2 frt. óO kr. Az előfizetések Budapestre, nádor-uteza 14. szám — küldendők. Töpvéayli.ezési toro m. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszéknél 1877. márczius 12. és következő napjain előadandó bűnügyeknek. Márczius 12. Előadó Márki: 5630.76. P. Kis .Mihály és társai erőszakosság és testi sértés. 5637.7d. Erdődi Sándor és társai közbirtokossági közegek tettleges bántalmazásai 5640.76. Vas István és társa közokirat megsemmisítésének bünkisérlete. Márczius 13. 5638 7ri. Bálint Mihály és társa, tilos kártyajátszás és könnyű testi sértés. 5485.76. Dávid György és társai tilos kártyajátszás. 5516.76. Hajdú János veszélyes fenyegetés. Márczius 14. 45.77. Cseh Mihály életbiztonság elleni vétség. 892.76. Kovács Tyukmák János és társa betöréses tolvajlás. * líérczy Istviiu ezelőtt csabai később orosházi kir. végrehajtó elleni sikkasztási bűnügyében, melyben a b.-gvulai kir. töi vényszék vádlottat vétkesnek találván, 24 órai fogságra és hivatalvesztésre Ítélte, s a kir. tábla ez Ítéletet helybenhagyta: a kir. kúria legfőbb Ítélőszéke vádlottat tárgyi tényálladék hiányából felmentette. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Javaslat a nemes fűz-művelésnek és kosárfonásnak Békésmegyében leendő életbeléptetésére vonatkozólag. (Vége.) A kosárfonás mestersége minőség tekintetében, szintén két fő ágra oszlik u. m: a) A nyers vagyis szürke fonásra, hol a fűz-vesszők természetes állapotukban, a külső háncscsal együtt használtatnak fel. Idetartoznak: sövénykerités-fonás; ólak, jászlak, kapuk, ajtók-fonása; szénahordó-kasok, kocsi-oldalak, kocsi-knsok; paküolókasok minaen alakzatra; füles-kézikasok ; méhkasok, pár-szárítók ; csirkeboritók, durva kézi-kasok stb. stb. b) A tisztított vagy háncsolt fonásra, mely újra fehér és festett fonásra válik szét. Ide tartoznak: a fehér-ruha-kasok fülekkel, szobai papír lomkasok, finom uri kocsi-kasok gyermek-kocsi-kasok, bölcső-kasok, finom kézi-kosarak, gyermek-kosárkák, tálciák, női-kaskák, fel amadiszmü darabokig, melyeket alakra és finomságra eléggé csodálni uem lehet. Bennünket most eleve leginkább a szürkefonás érdekelhet, vágyaink csak a nyers fonásra vonatkoznak, ezen fonás főképpen alkalmas arra, hogy a népéletben gyököret verjen oly mélyen, hogy abból többé kiirtható ne legyen. Későbben a kosárfonás-tanítás, a nagyobbkoru népiskolások közzé is bevezethető lenne. Az iskolából kikerülő fi-növendékek, mint leendő gazdák jó hasznát vehetnék ebbeli ügyességüknek: betaníthatnak cselédjeiket, s esetleg a bosszú tanyai estéken önmaguk is elmulatnának a finomabb kosarak előállításával. 2-szor. A ko.-árfonási czikkek elárusithatási piaczát illetőleg, ez már nenesebb kérdés, szerencsére azonban ezen nehéz kérdéssel az országban oly tekintélyek s befolyásos férfiak foglalkoznak, (herczeg Tburn-Taxis Egon) kiktől n nehézségek legyőzését, s az ügy sikeres megoldását várni és remónyleni lehet. A földmivelés, ipar- és kereskedelmi kir. minisztérium kebelében is ernyedetlenül buzgólkodnak azon, megnyitni bent kifelé ama ereket, melyeken a szorgalmas nép biztosan bocsáthatná s értékesíthetné kézi-müveit s házi-iparának áruit. A házi-ipart terjesztő központi egylet azon eszmével foglalkozik, „miszerint, állíttatnék fel egy országos központi közeg, mt.lyhez a vidékről piacz szerzés szempontjából küldendő minták befolynának, s mely közegnek feladata lenne, a háziipar ezen árainak keletet szerezni, ugy bent, mint külföldön, — s eként legyőzni azon nehézségeket, melyekkel egyesek kint a vidéken sikeresen megküzdeni nem képesek." Ez tehát nagyban terveztetik, a háziipar-műveknek elárusitására nézve, — vajha siker s áldás koronázná a nemes fáradságot. Kisebb felfogás szerint, minden vidék, minden község, minden gazdaság fogyasztója a fűz-fonatoknak. Áz uri osztálynak, a közép-osztálynak s a népnek háztartása egyiránt szükségli a kosarakat. Mi mindnyájan koptatjuk s fogyasztjuk a kosarak minden nemét, s igy állandó rovatot kell nyitnunk kiadási jegyzetünkben, mely rovat a kosár konzuméra vonatkozik. Továbbá a dolog természetében rejlik, hogy valamely életrevaló iparczikknek szükséglete oly aiányban nö, amily arányban annak előállítása gyarapodik. Maros vidékén nagy mérvű szőlő-export üzelik a külföldre. Ezen export százezreket érő fűzvessző-kosarakat igényel. Ezen szőlőkivitel szomszédságunkban a iiegyalján is lábra kezd kapni, honnét minden valószínűség szerint, a pakkoló nyers kosarakra, oly megrendelések fognak hozzánk érkezni, melyeket nem egy város, de egy megye sem fog kielégíthetni. A csabai piaczokon nagyban üze'ik a tyúk, tojás-kivitel, Pest-felé; Orosházán a kopasztott libák, liba májak és kappanok kivitele, másutt gyümölcs stb. kivitel, mind ez pakkoló kosarakat igényel. Nem kell tehát kisszerű félelmet táplálnunk arra nézve, hogy kosárfonásí gyártmányainkat nem fogjuk eladhatni, s e miatt háziiparunkkal meg kell buknunk. Itt is a megyei gazdasági egyletnek jut ama atyáskodó szerep s nemes feladat, hogy érettünk tegyen a mennyit csak tehet; hogy magát a központi iparterjesztő egylettel, valamint a t ^bbi vidéki nasonló egyletekkel érintkezésbe tegye, hogy a kosárfonásí szakmába vágó czikk megrendelésekre nézve értesülést nyerjen, s általában hogy közvetítőként lépjen fel ezen iparczikkek üzletének érdekében. Ennyit voltam bátor, az elibem szabott kettős feladatra nézve javasolni, s ezzel egyszersmind a n.igyra becsült, megyei gazdasági egylet megtisztelő bizalmának eleget tenni véltem. B.-Csaba, febr. 25-én 1877. Szti-aka Ernő, Csaba város mérnöke. * A B -Csabán mart. 10-én tartott hetivásár alkalmával hivatalosan jegyzett árak: 1. Buza m. mázsa elsőrendű 12 frt 50 kr. másodrendű 11 frt 40 kr. 2. ^jpa elsőrendű. 5 frt 70 kr. másodrendű 5 frt. 40 kr. 3.Zab elsőrendű 6 frt 80 kr. 4. Kukoricza 6 frt 35 kr. másodrendű 4 frt 80 kr. 5. Szalonna m. mázsája 54 frtól 58 frtig. Glacz Ferencz, városi esküdt. — Jaut J. (Budapest váczi kür-ut 43) ajánlja szorgony- és köldök-szivattyuit, gőz-szivattyuit, mindennemű vizmflzeti gépeit, gőzmozdonyait és álló gőzgépeit, szélkerekeit, járgányait stb. Legújabb posta. * Kagusa, márcz. 8. Mussies vajda a „Narodni Listy"-hez levelet intéz, melyben kijelenti, hogy a herczegoviuai felkelők ismét megkezdik az ellenségeskedéseket, mert lehetetlen a keresztényeknek nyugton maradniok. * Belgrád, márcz. 8. Lesjanin ezredes már birtokba vette Alexináczot, Horvátovics Zajcsárt. A milicziarendszert megszüntetik és állandó hadsereget hoznak be. — Karczow orosz főkonzul el fog mozdittatni állásától. A kiviteli tilalmat megszüntették. Felelős szerkesztő: REÖK ISTVÁN. Tiszavid3ki vasnálya-társaság. Hirdetmény. A Szolnok és Czegléd közt beállott hófúvások folytán a forgalom Szolnokon tul Pest felé fekvő állomásokra beszüntettetik. Személy, podgyász, gyors és teheráru a további intézkedésig csakis Szolnokig vétetik fel. B.-Csaba, 1877. márczius 10-én. (40) *1 Az állomási főnök Schmidtkauer.