Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-11 / 20. szám

..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 27. SZÁM. igyekszik harczias szándékait eltitkolni. Azon alkudozásokra nézve, melyek megbízottai: Radovics és Petrovics, — továbbá a porta közt a béke érdekében ez idő szerint folya­matban vannak, — nem ringaija magát a politikai világ csalódásban. Törökország, legjobb akarata mellett sem egyezhetik a montenegrói föltételekbe; ha csak le nem akar méltóságáról, ós ön­érzetéről Ignatieff szép szemei kedveért mon­dani. Nincs állam Európában, mely a porta jelen helyzetében és viszonyai közt hajlandó lenne az ismeretes pontozatokat, ugy a mint azok előterjesztettek, elfogadni. Határkiigazitás, (a demarkaczionális bi­zottság által ketté osztott terület hozzáadá­sával,) tengeri kikötő, a porta és Monte­negró közti viszony ujabb szabályozása, az­az : módosítása, stb, stb. mind oly pontok, melyek a fejedelmet a tárgyalások általa óhajtott eredményéről előre biztosítják. Hogy pedig szándéka kivitelének útjából minden előfordulható akadályt eltávolítson, meghagyja képviselőinek, hogy a porta részéről minden ajánlatot, avagy a jelzett pontozatok bármily irányú módosítását egyelőre csak ad refe­rendum vegyék. Ugy látszik tehát tart a porta békülékeny hajlamaitál, mig másrészt föltételeinek impertinens volta bizalmat kelt benne az annyira óhajtott háború folytatha­tása iránt. Annyi ez idő szerint bizonyos, hogy a törökök az eléjük terjesztett békepontozato­kat el nem fogadhatják. Már csak maga a porta és a fejedelemség közti viszony sza­bályozása is oly kényes kérdés, mely kéte­lyünket a béke létrejötte iránt teljesen iga­zolja. A Konstantinápolyból érkező hirek kü­lönben is jelentik, hogy a porta opponálni látszik a föltételek némely pontja ellen. De hiszen Nikitának nem is czélja a békekötés! E szerint tehát jól számított s folytathatja a harczot, melyben a lázongó miriditák segé­lyére és támogatására is számithat! „Keánk nézve" — igy hangzik az em­iitettük hivatalos nyilatkozat — „egészen közönyös dolog, minő eredményre fognak vezetni a béketárgyalások. Mi csak akkor fogunk békét kötni, ha az becsületes és hasznos leend ugy ránk, mint a Törökor­szágban élő testvéreinkre nézve, kiknek ér­dekében hadat izentünk a portának. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, to­vább folytatjuk a harczot. Bókét csak ma­gáért a békéért nem fogadunk el." A hős Nikita tehát igy okoskodik : — Vagy elfogadja a porta föltételeimet, vagy nem. Ha igen, ezen esetre gondoskodtam arról, hogy azok tisztességes hasznot bizto­sítsanak számomra. Ha nem fogadja el, ak­kor viszszatérhetek kedvencz thémámra, a harcz folytatására, a mi, tekintettel Orosz­ország álig fölfegyverzett állapotára, szintén nem csekély hasznot hozhat; tehát bátran előre! MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának márcz. 5. és következő napjain tartott gyűléséből. — Alispáni jelentós. — (Folytatás.) 3. A közutak szegélyeinek befásitása Alföldünk egyik égető szükségét képezrén : f. é. február 21-én a járási szolgabíró urakat és Gyalaváros polgármes­terét felhittam, bogy a megyebizottság 1874-ik évi 89. bgy. számú határozatát valahára végrehajtani, a községi elöljárókat a rendelet végrehrehajtásának pontos közvetítésére felelősség terhe alatt kötelezni; a rendelet kifogástalan végrehajtásának sikeréről személyesen meggyőződni, s eljárásuk eredményét e folyó hóban kimerítően bejelenteni szíveskedjenek. 4. Hasonlókép intézkedtem a kártékony rova­rok és hernyók kiirtása iránti megyei szabályren­delet végrehajtása érdemében; — mely szabályren­delet foganatosítása körül a községi elöljárók eddig, dicséret a ritka kivételeknek, vajmi csekély erélyt és ügybuzgalmat tanúsítottak. 5. Méltóságos főispán ur f. évi február 24-én 69. sz. alatt hozzám intézett rendelete értelmében miszerint a járási szolgabirák községeik gyakori meglátogatására, rendeleteik végrehajtásának szemé­lyes ellenőrzésére, s a községi ügykezelés megvizs­gálására és szemmel tartására fel hivassanak, a já­rási szolgabíró urakat nem késtem felhívni, hogy a főispáni rendeletben jelzett gyakorlati üdvös irányi cövetve, hivatalos eljárásaikban ahoz ügybuzgóan, következetesen és kitartóan alkalmazkodni ne ter­heltessenek. Ugyan ezen főispáni rendeletből kifo­lyólag a járási szolgabíró urakat a községi közleke­dési utaknak még a tavaszi munkaidő érkezése előtti kiegyengettetésére, és a közutak szegélyei befásitá­sának keresztül vitelére ismételve figyelmeztetni el nem mulasztottam. 6. A közmuukaerő összeírása körül észlelt hi­ányok ki pótlása iránti felhívásra beérkezett jelenté­sek nyomán az összeírások belyesbittetvén és kiiga­zittatván, további eljárás, t. i. a közmunka-erő fel­használási tervének kidolgozása végett a mérnöki tisztségnek kiadattak. 7. A megyei pénztára mult hóban véletlenül szokottan megvizsgáltatván, hiány nélkül találtatott; a kezelésre nézve azocban megkell jegyeznem, hogy a pénztárak rendeletem ellenére még folyvást az általam hatályon kivfll tett módon, t. i. a pénztár­nokok által elkülönítve kezeltettek; a miért a pénz­tári tisztséget utasítottam, hogy a pénztárakat az általam megállapított, és a t. közigazgatási bizott­ság által tudomás vétellel helyeselt módon kezelni felelőséggel járó kötelességének ismerje. 8. A tek. közigazgatási bizottság f. évi 103. számú meghagyásához képest a megyei árvaszéki irodában ismét felhalmozott hátralékok okait meg­vizsgálván, miután értesültem, hogy a hátralékok feltűnő szaporodásának oka ezúttal nem annyira a személyzet hanyagságában, mint inkább az előfor­dult gyakori betegeskedések és személyváltozásban rejlik, a közigazgatási irodát utasítottam, hogy a hátralékok feldolgozásához segédkezeket nyújtson, — s nehogy az ekkép elintézett hátralékok ismét felszaporodjanak, az árvaszék elnöke utján az iro­dai személyzetet komolyan figyelmeztettem, hogy az árvaszék tevékenységével folyvást lépést tartani, s a kiosztott ügydarabokat egyik üléstől a másikig annál inkább feldolgozni iparkodjék, mert mulasz­tás esetére a hátralékok az Írnokok, és az azokra felügyelni tartozók terhére fognak napidijnokok ál­tal feldolgoztatni. 9. A dobozi uradalom lóállományában még mult évi őszi hónapokban kiütött taknyosság ós bőr­féreg a megyei állatorvos legutóbbi jelentése szerint még teljesen elfojtva nincs. Ezen esetre vonatkozó­lag meg kell vallanom, hogy ámbár a fenálló ren­delet szerint minden takony vagy féregbetegségről gyanús lónak tulajdonosa a betegség kiütéséről ha­ladéktalan jelentést tenni köteles: a hatóság e ra­gályos kór kiütéséről magán uton csak akkor vett tudomást, a midőn a lovak részint házi, részint mezőhegyesi állami állatorvos által gyógykezeltetvén, azok közül több már kiirtatott. — E betegségről magán uton értesülvén, a megyei állatorvost a szük­séges vizsgálat megejtésére ós óvrendszabályok al­kalmazására utasítottam, a ki a kór felől szintén már magán uton értesülve lévén, a kellő lépéseket megtenni nem késett. — s miután az uradalom részéről a lovak gyógykezelésével is megbízatott, ezt helybenhagyólag tudomásul vettem. Megjegyzem végre, hogy Dobozon valamennyi ló megszemléltett­vén, azokon hasonló kórtünetek nem észleltettek,— s igy a ragály miután a lóállomány vesztegzár alatt tartatott, — s az óvrendszabályok szigorúan alkal­maztattak, helyhez kötve maradt. Mindazonáltal, hogy a bajnak valahára vége vettessék, s a ragály terjedése megelőztessék, a járási szolgabíró és a me­gyei állatorvos urakat az elfojtó rendszabályok eré­lyes foganatosítására elutasitandóknak találtam ; mely rendelkezésemről az illetékes m. kir. miniszter urat is értesítettem. (Folytatása köv.) Meghívás. A békésraegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat f. é. márczias 18-kán d. a. 6 órakor Oros­házán nyilvános felolvasással egybekötött vándor­gyűlést fog tartani a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. (Th~• Székács József élet- és jellemrajza, felolvassa a szerző : Zsilinszky Mihály. 3. Eötvös József a sz.-tomyai magány­ban, Győry Vilmostól — felolvassa Torkos Mihály. 4. Némely békésmegyei muzeumi érdekesebb agyag: ós csontnemű tárgyak bemutatása és rövid ismertetése. Ismerteti: Haan Lajos. 5. Titkári jelentés a folyó ügyekről. 6. Elnöki zárszó. Ez alkalomra van szerencsénk a megyei köz­művelődés ügye iránt érdeklődő közönséget ezennel tisztelettel meghívni. Gyulán, márcz. 8. 1877. Zsilinszky Mihály, (Jöndöcs Benedek, főtitkár. egyl. elnök. POLITIKAI HIREK. * Lónyay Menyhért a fiumei hajógyár ügyében remek védbeszédet tartott maga mellett s a ház nagy többsége az abszolutoriumot megadá nekie. — Ignatieff bolyong udvarról udvarra, hogy ,muszka Daráttá" tegye a hatalmakat. Most Berlinben időzik. — Az északamerikai köztársaság uj elnökének Háyes­nek 50,000 dollár évi fizetést rendelt. MEGYEI HIREK. * E hét folytán volt már tavaszunk verő­fényes nappal, őszünk szeles esővel, most meg van ismét telünk; szombaton reggel hóra ébredtünk. — A Gyulán f. hó 4-én végbement nőegy­eti közvacsoráról tudósítónktól tárczaszerü terjedel­mes közlést vettünk, melyben az részletesen le van írva. Azonban közlésre váró anyagaiuk miatt a va­csorának sok helyet — sajnálatunkra — nem jut­tathatunk. Boridén tehát annyit, hogy a közvacsora fényesen sikerült, jövedelmezett is 850 frtot. Ren­dezéséért az érdem főkép Kis Irén k. asszonyé, a ki már oly sok üdvösnek volt kezdeményezője. A közreműködők ós jelenvoltak közül felemiitjük Danez­kai k., Dömény L-né, Dubányi F-né, Czifra l-né, Trukker K-né, Justh Gy-né, Kövér L-né, Lederer E-né, Orosz L-né, Polyák K-né, Szabó P-né, Ujfa­lussy Gy-né, Ujfalussy D-né úrhölgyeket, Batyik G., Bilicz R., Bodoki M., Fraller M., Gozman M., Gyöngyösi E., Riskéry B., Kálmán I, Keblovszky M., Kovács B., Kucsera L., Nagy L., Németh L., Oláh M., Richter F„ Steinfelá L., Szakái J., és Jo­lán, Szánthó E., Szo r.bathelyi P., Szulimán J., Te­rényi J., Topics L., Uferbach N. k. asszonyokat. * A csabai közbirtokosság régi házát már e hét elején szótbontani kezdék, hogy helyébe az uj monumentális épületet építhessék. * Bánfaiván rablás történt márcz. 7. ós 8. közti éjszakán, a pénztár-szoba kemenczéjén át tör­tek be a tettesek. A pénzes ládának alsó fiókját felfeszítvén, mintegy 41 frtot és neüány krajczárt vittek el. Nagy szerencse, bogy a felsó fiókot fel netu törték, inert abban mintegy 600 frtnyi adó­összeg volt. — Ugy tudjuk, hogy a községházánál éjjeli őrt állítani nem tartatott eddig szükségesnek — mi bizony nagyon roszalanló mulasztás. * Tyúk-tolvajok a tanyákon. Szűcs József tryulai lakos két társával a mult hóban majd minden éjjel eljárogatott — az úgynevezett — „Szabadkai" tanyákra tyúkokat s esyéb apróságot lopogatni, s ezt rendes kereseti forrásává tette. Jelenleg a kapitányi börtönben vannak vizsgálat alatt. * Békésmegye közigazgatási bizottságá­nak f. hó 5-én és folytatva tartott gyűléséből. A lapukban egész terjedelmében közlött alispáni je­lentés uagy részben tudomásul vétetvén, némely a katonaság alóli felszabadulásra vonatkozó felszólam­lások elintézése után a tanfelügyelő Bánhegyi Ist­ván ur tett egy előterjesztést, mely némi elvi je­lentőségű határozat hozatalára adott alkalmat. A b.-gyulai izr. hitközség u. i. elbocsátotta egyik tanítóját, mi ellenében ez felfolyamodással élt. A tanfelügyelő az iskolai törvény azon intézkedé­sétől, hogy a tanítók állandósítok: az elbocsájtott tanítónak visszahelyezését javasolta. A közig, bizott­zottság azonban n°m járult a tanfelügyelő nézeté­hez: 1) mert ez ügyben az illető tanító birói itelet­tel követelt fizetésétől már jogérvényesen el lett mozdítva, ilyen ítélettel szemközt pedig nem tartja magát illetékesnek annak tartalmával ellenkező in­tézkedésre : 2) mert a törvény illető intézkedése csak az államiskolákra, de nem a felekezetiekre vonat­kozhat, nem lehetvén intencziója a törvénynek, egy felekezet által saját erejéből fentartott iskolánál al­kalmazandó tanitó, el vagy el nem bocsátására nézve, az illető felekezet autonomikus jogait sérteni. 3) mert az állandósítás magára az állomásra, a hiva­talra és nem a személyre vonatkozónak látszik. Ezen határozatot a kir. tanfelügyelő felebbezte. Adófel­ügyelő, Müller Gusztáv urnák egy előterjesztésével is ellenkező határozatot hozott a közigazgatási bi­zottság Wieland K. ujkigyósi jegyző egy hintó és 2 ló után fényűzési adóképen reá vetett 28 frt adó ellen felebbezvén, adófelügyelő ur, az okon, mivel az illető folyamodó jegyző és nem gazdász, a felebbe­zést visszautasitandónak véleményezi. A közigazga­tási bizottság leirni rendeli az egész adót, mert azon körülmény, hogy folyamodó történetesen jegyző, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom