Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-03-11 / 20. szám
..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 27. SZÁM. igyekszik harczias szándékait eltitkolni. Azon alkudozásokra nézve, melyek megbízottai: Radovics és Petrovics, — továbbá a porta közt a béke érdekében ez idő szerint folyamatban vannak, — nem ringaija magát a politikai világ csalódásban. Törökország, legjobb akarata mellett sem egyezhetik a montenegrói föltételekbe; ha csak le nem akar méltóságáról, ós önérzetéről Ignatieff szép szemei kedveért mondani. Nincs állam Európában, mely a porta jelen helyzetében és viszonyai közt hajlandó lenne az ismeretes pontozatokat, ugy a mint azok előterjesztettek, elfogadni. Határkiigazitás, (a demarkaczionális bizottság által ketté osztott terület hozzáadásával,) tengeri kikötő, a porta és Montenegró közti viszony ujabb szabályozása, azaz : módosítása, stb, stb. mind oly pontok, melyek a fejedelmet a tárgyalások általa óhajtott eredményéről előre biztosítják. Hogy pedig szándéka kivitelének útjából minden előfordulható akadályt eltávolítson, meghagyja képviselőinek, hogy a porta részéről minden ajánlatot, avagy a jelzett pontozatok bármily irányú módosítását egyelőre csak ad referendum vegyék. Ugy látszik tehát tart a porta békülékeny hajlamaitál, mig másrészt föltételeinek impertinens volta bizalmat kelt benne az annyira óhajtott háború folytathatása iránt. Annyi ez idő szerint bizonyos, hogy a törökök az eléjük terjesztett békepontozatokat el nem fogadhatják. Már csak maga a porta és a fejedelemség közti viszony szabályozása is oly kényes kérdés, mely kételyünket a béke létrejötte iránt teljesen igazolja. A Konstantinápolyból érkező hirek különben is jelentik, hogy a porta opponálni látszik a föltételek némely pontja ellen. De hiszen Nikitának nem is czélja a békekötés! E szerint tehát jól számított s folytathatja a harczot, melyben a lázongó miriditák segélyére és támogatására is számithat! „Keánk nézve" — igy hangzik az emiitettük hivatalos nyilatkozat — „egészen közönyös dolog, minő eredményre fognak vezetni a béketárgyalások. Mi csak akkor fogunk békét kötni, ha az becsületes és hasznos leend ugy ránk, mint a Törökországban élő testvéreinkre nézve, kiknek érdekében hadat izentünk a portának. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, tovább folytatjuk a harczot. Bókét csak magáért a békéért nem fogadunk el." A hős Nikita tehát igy okoskodik : — Vagy elfogadja a porta föltételeimet, vagy nem. Ha igen, ezen esetre gondoskodtam arról, hogy azok tisztességes hasznot biztosítsanak számomra. Ha nem fogadja el, akkor viszszatérhetek kedvencz thémámra, a harcz folytatására, a mi, tekintettel Oroszország álig fölfegyverzett állapotára, szintén nem csekély hasznot hozhat; tehát bátran előre! MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának márcz. 5. és következő napjain tartott gyűléséből. — Alispáni jelentós. — (Folytatás.) 3. A közutak szegélyeinek befásitása Alföldünk egyik égető szükségét képezrén : f. é. február 21-én a járási szolgabíró urakat és Gyalaváros polgármesterét felhittam, bogy a megyebizottság 1874-ik évi 89. bgy. számú határozatát valahára végrehajtani, a községi elöljárókat a rendelet végrehrehajtásának pontos közvetítésére felelősség terhe alatt kötelezni; a rendelet kifogástalan végrehajtásának sikeréről személyesen meggyőződni, s eljárásuk eredményét e folyó hóban kimerítően bejelenteni szíveskedjenek. 4. Hasonlókép intézkedtem a kártékony rovarok és hernyók kiirtása iránti megyei szabályrendelet végrehajtása érdemében; — mely szabályrendelet foganatosítása körül a községi elöljárók eddig, dicséret a ritka kivételeknek, vajmi csekély erélyt és ügybuzgalmat tanúsítottak. 5. Méltóságos főispán ur f. évi február 24-én 69. sz. alatt hozzám intézett rendelete értelmében miszerint a járási szolgabirák községeik gyakori meglátogatására, rendeleteik végrehajtásának személyes ellenőrzésére, s a községi ügykezelés megvizsgálására és szemmel tartására fel hivassanak, a járási szolgabíró urakat nem késtem felhívni, hogy a főispáni rendeletben jelzett gyakorlati üdvös irányi cövetve, hivatalos eljárásaikban ahoz ügybuzgóan, következetesen és kitartóan alkalmazkodni ne terheltessenek. Ugyan ezen főispáni rendeletből kifolyólag a járási szolgabíró urakat a községi közlekedési utaknak még a tavaszi munkaidő érkezése előtti kiegyengettetésére, és a közutak szegélyei befásitásának keresztül vitelére ismételve figyelmeztetni el nem mulasztottam. 6. A közmuukaerő összeírása körül észlelt hiányok ki pótlása iránti felhívásra beérkezett jelentések nyomán az összeírások belyesbittetvén és kiigazittatván, további eljárás, t. i. a közmunka-erő felhasználási tervének kidolgozása végett a mérnöki tisztségnek kiadattak. 7. A megyei pénztára mult hóban véletlenül szokottan megvizsgáltatván, hiány nélkül találtatott; a kezelésre nézve azocban megkell jegyeznem, hogy a pénztárak rendeletem ellenére még folyvást az általam hatályon kivfll tett módon, t. i. a pénztárnokok által elkülönítve kezeltettek; a miért a pénztári tisztséget utasítottam, hogy a pénztárakat az általam megállapított, és a t. közigazgatási bizottság által tudomás vétellel helyeselt módon kezelni felelőséggel járó kötelességének ismerje. 8. A tek. közigazgatási bizottság f. évi 103. számú meghagyásához képest a megyei árvaszéki irodában ismét felhalmozott hátralékok okait megvizsgálván, miután értesültem, hogy a hátralékok feltűnő szaporodásának oka ezúttal nem annyira a személyzet hanyagságában, mint inkább az előfordult gyakori betegeskedések és személyváltozásban rejlik, a közigazgatási irodát utasítottam, hogy a hátralékok feldolgozásához segédkezeket nyújtson, — s nehogy az ekkép elintézett hátralékok ismét felszaporodjanak, az árvaszék elnöke utján az irodai személyzetet komolyan figyelmeztettem, hogy az árvaszék tevékenységével folyvást lépést tartani, s a kiosztott ügydarabokat egyik üléstől a másikig annál inkább feldolgozni iparkodjék, mert mulasztás esetére a hátralékok az Írnokok, és az azokra felügyelni tartozók terhére fognak napidijnokok által feldolgoztatni. 9. A dobozi uradalom lóállományában még mult évi őszi hónapokban kiütött taknyosság ós bőrféreg a megyei állatorvos legutóbbi jelentése szerint még teljesen elfojtva nincs. Ezen esetre vonatkozólag meg kell vallanom, hogy ámbár a fenálló rendelet szerint minden takony vagy féregbetegségről gyanús lónak tulajdonosa a betegség kiütéséről haladéktalan jelentést tenni köteles: a hatóság e ragályos kór kiütéséről magán uton csak akkor vett tudomást, a midőn a lovak részint házi, részint mezőhegyesi állami állatorvos által gyógykezeltetvén, azok közül több már kiirtatott. — E betegségről magán uton értesülvén, a megyei állatorvost a szükséges vizsgálat megejtésére ós óvrendszabályok alkalmazására utasítottam, a ki a kór felől szintén már magán uton értesülve lévén, a kellő lépéseket megtenni nem késett. — s miután az uradalom részéről a lovak gyógykezelésével is megbízatott, ezt helybenhagyólag tudomásul vettem. Megjegyzem végre, hogy Dobozon valamennyi ló megszemléltettvén, azokon hasonló kórtünetek nem észleltettek,— s igy a ragály miután a lóállomány vesztegzár alatt tartatott, — s az óvrendszabályok szigorúan alkalmaztattak, helyhez kötve maradt. Mindazonáltal, hogy a bajnak valahára vége vettessék, s a ragály terjedése megelőztessék, a járási szolgabíró és a megyei állatorvos urakat az elfojtó rendszabályok erélyes foganatosítására elutasitandóknak találtam ; mely rendelkezésemről az illetékes m. kir. miniszter urat is értesítettem. (Folytatása köv.) Meghívás. A békésraegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat f. é. márczias 18-kán d. a. 6 órakor Orosházán nyilvános felolvasással egybekötött vándorgyűlést fog tartani a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. (Th~• Székács József élet- és jellemrajza, felolvassa a szerző : Zsilinszky Mihály. 3. Eötvös József a sz.-tomyai magányban, Győry Vilmostól — felolvassa Torkos Mihály. 4. Némely békésmegyei muzeumi érdekesebb agyag: ós csontnemű tárgyak bemutatása és rövid ismertetése. Ismerteti: Haan Lajos. 5. Titkári jelentés a folyó ügyekről. 6. Elnöki zárszó. Ez alkalomra van szerencsénk a megyei közművelődés ügye iránt érdeklődő közönséget ezennel tisztelettel meghívni. Gyulán, márcz. 8. 1877. Zsilinszky Mihály, (Jöndöcs Benedek, főtitkár. egyl. elnök. POLITIKAI HIREK. * Lónyay Menyhért a fiumei hajógyár ügyében remek védbeszédet tartott maga mellett s a ház nagy többsége az abszolutoriumot megadá nekie. — Ignatieff bolyong udvarról udvarra, hogy ,muszka Daráttá" tegye a hatalmakat. Most Berlinben időzik. — Az északamerikai köztársaság uj elnökének Háyesnek 50,000 dollár évi fizetést rendelt. MEGYEI HIREK. * E hét folytán volt már tavaszunk verőfényes nappal, őszünk szeles esővel, most meg van ismét telünk; szombaton reggel hóra ébredtünk. — A Gyulán f. hó 4-én végbement nőegyeti közvacsoráról tudósítónktól tárczaszerü terjedelmes közlést vettünk, melyben az részletesen le van írva. Azonban közlésre váró anyagaiuk miatt a vacsorának sok helyet — sajnálatunkra — nem juttathatunk. Boridén tehát annyit, hogy a közvacsora fényesen sikerült, jövedelmezett is 850 frtot. Rendezéséért az érdem főkép Kis Irén k. asszonyé, a ki már oly sok üdvösnek volt kezdeményezője. A közreműködők ós jelenvoltak közül felemiitjük Danezkai k., Dömény L-né, Dubányi F-né, Czifra l-né, Trukker K-né, Justh Gy-né, Kövér L-né, Lederer E-né, Orosz L-né, Polyák K-né, Szabó P-né, Ujfalussy Gy-né, Ujfalussy D-né úrhölgyeket, Batyik G., Bilicz R., Bodoki M., Fraller M., Gozman M., Gyöngyösi E., Riskéry B., Kálmán I, Keblovszky M., Kovács B., Kucsera L., Nagy L., Németh L., Oláh M., Richter F„ Steinfelá L., Szakái J., és Jolán, Szánthó E., Szo r.bathelyi P., Szulimán J., Terényi J., Topics L., Uferbach N. k. asszonyokat. * A csabai közbirtokosság régi házát már e hét elején szótbontani kezdék, hogy helyébe az uj monumentális épületet építhessék. * Bánfaiván rablás történt márcz. 7. ós 8. közti éjszakán, a pénztár-szoba kemenczéjén át törtek be a tettesek. A pénzes ládának alsó fiókját felfeszítvén, mintegy 41 frtot és neüány krajczárt vittek el. Nagy szerencse, bogy a felsó fiókot fel netu törték, inert abban mintegy 600 frtnyi adóösszeg volt. — Ugy tudjuk, hogy a községházánál éjjeli őrt állítani nem tartatott eddig szükségesnek — mi bizony nagyon roszalanló mulasztás. * Tyúk-tolvajok a tanyákon. Szűcs József tryulai lakos két társával a mult hóban majd minden éjjel eljárogatott — az úgynevezett — „Szabadkai" tanyákra tyúkokat s esyéb apróságot lopogatni, s ezt rendes kereseti forrásává tette. Jelenleg a kapitányi börtönben vannak vizsgálat alatt. * Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 5-én és folytatva tartott gyűléséből. A lapukban egész terjedelmében közlött alispáni jelentés uagy részben tudomásul vétetvén, némely a katonaság alóli felszabadulásra vonatkozó felszólamlások elintézése után a tanfelügyelő Bánhegyi István ur tett egy előterjesztést, mely némi elvi jelentőségű határozat hozatalára adott alkalmat. A b.-gyulai izr. hitközség u. i. elbocsátotta egyik tanítóját, mi ellenében ez felfolyamodással élt. A tanfelügyelő az iskolai törvény azon intézkedésétől, hogy a tanítók állandósítok: az elbocsájtott tanítónak visszahelyezését javasolta. A közig, bizottzottság azonban n°m járult a tanfelügyelő nézetéhez: 1) mert ez ügyben az illető tanító birói itelettel követelt fizetésétől már jogérvényesen el lett mozdítva, ilyen ítélettel szemközt pedig nem tartja magát illetékesnek annak tartalmával ellenkező intézkedésre : 2) mert a törvény illető intézkedése csak az államiskolákra, de nem a felekezetiekre vonatkozhat, nem lehetvén intencziója a törvénynek, egy felekezet által saját erejéből fentartott iskolánál alkalmazandó tanitó, el vagy el nem bocsátására nézve, az illető felekezet autonomikus jogait sérteni. 3) mert az állandósítás magára az állomásra, a hivatalra és nem a személyre vonatkozónak látszik. Ezen határozatot a kir. tanfelügyelő felebbezte. Adófelügyelő, Müller Gusztáv urnák egy előterjesztésével is ellenkező határozatot hozott a közigazgatási bizottság Wieland K. ujkigyósi jegyző egy hintó és 2 ló után fényűzési adóképen reá vetett 28 frt adó ellen felebbezvén, adófelügyelő ur, az okon, mivel az illető folyamodó jegyző és nem gazdász, a felebbezést visszautasitandónak véleményezi. A közigazgatási bizottság leirni rendeli az egész adót, mert azon körülmény, hogy folyamodó történetesen jegyző, nem