Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-04 / 18. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍQiI. 22. SZÁM. Egyébiránt a közigazgatási bizottság részéről ezen körrendeletem emiitett pontjainak intézkedései ellen nyilvánított aggályokra nézve kellő tájékozás végett a következő felvilágosítást adom: A mi mindenek előtt a körrendelet 1. pontjának, a saját termésű borok üvegenkénti eladására vonatkozó intézkedéseit illeti, azok tekintettel az ez irányban eddig felmerült nagymérvű visszaélésekre, kizárólag a kellő ellenőrzés lehetősége szempontjából vétettek fel, ott, hol borpinczék nincsenek; menynyiben helyettesíthetők a körrendelet által feltételezett borpinczék az ugyan azon czélra használt kamarák által? azt az e tekintetben fenálló helyi viszonyok határozzák meg; minél elvül szolgáland az, hogy pinczének tekintendő mindazon helyiség, melyben az illető bortermelő hordókban levő borait rendszerint és állandóan tartani szokta. Tévesen értelmezi a közigazgatási bizottság emiitett körrendeletem 2) pontjainak tartalmát, midőn azon nézetének ad kifejezést, hogy honi csemege-bor, külföldi bor ós külföldi ser, továbbá likőr, rhum ós rosoglis, kereskedésekben csupán oly üvegekben árusíthatók, melyek egy liternél nem kisebbek; mert a körrendelet emiitett pontjában ily megszorítás nem foglaltatik. A körrendelet idézett pontja e tekintetben ugyanis ősapán azt tartalmazza, hogy a honi csemege- bor, továbbá a likőr, rhum és rosgolio xssak akkor tekinthető'« az ugyanazon pont első bekezdése alapján elárusítható osemegebomak, illetőleg finomított szeszes italoknak, ha azok ára literenként ós üvegestől legalább 60 krban van megszabva, miből önként következik, hogy a körrendelet Csak az ár minimumát, nem pedig az eladandó ital mennyiséget és a palaazk nagyságát kívánta korlátolni. (Vége köv.) A békésmegyei taiitó egyesület alapszabályai. *) (Megerősítés végett felterjesztettek a vallás és közoktatási ministeriumhoz.) (Folytatás.) D) Az egyesület tisztviselői. 28. §. Az egyesület tisztviselői: az elnök, alelnök, két jegyző, pénztárnok, könyvtárnok, a fiókegyesületekelnökei és az igazgató-választmányi tagok. 29. §. A tisztviselők egy évre a közgyűlésen választatnak. 30. §. Az időközben kilépett tisztviselő helyébe az igazgató-választmány állit valakit a maga kebléből a legközelebbi közgyűlésig. Elnökök. 31. §. Az elnök vagy ha ez akadályozva van, az alelnök összehívja a köz- és igazgató-választmányi gyűlést, amazt husz, emezt tiz nappal a határnap előtt, abban elnököl, a határozatok végrehajtásáról gondoskodik, képviseli az egyesületet és igazgató-választmányt egyesek és hatóságok irányában, őrködik az alapszabályok megtartása felett, utalványoz sürgős esetekben az egyesület pénztárából 10 frtig, irásbelileg számol a közgyűlésnek az egyesület állapotáról és működéséről. Jegyzők. 32. §. A jegyzők vezetik a köz- és igazgatóválasztmányi gyűlések jegyzőkönyveit, viszik a levelezéseket, az egyesület kiadványait az elnökke aláírják. Pénztárnok. 38. §. A pénztárnok kezeli az egyesület pénzét, kifizeti az utalványozott összegeket, átveszi a pénzadományokat, tagdijakat, alapítványokat s azokról, valamint a hátralékokról pontos jegyzéket vezet, a pénztár állásáról minden igazgató-választmányi ülésen, valamint a közgyűlésnek az egyesület vagyoni állapotáról részletes jelentést, s illetőleg zárszámadást ad. Számadásai megvizsgálására évenként 3 számvizsgáló küldetik ki. Könyvtárnok. 34. §. A könyvtárnok rendben tartja az egyesület könyvtárát, eszközli a könyv és hírlap megrendelését, lajstromozza, számozza ós bekötteti, a választmány utasítása szerint, a tagoknak haszná*] Lásd a „Bin. Közlöny" ezévi 16-ik számát. Szerk. atra kiadja a könyveket, felügyel az irattárra, átvesz minden köz- és íiók-egyleti üléseken felolvasott müvet s azokról pontos jegyzéket visz, őrzi az évenként összegyűlt leveleket. (Vége köv.) LEVELEZÉS. Gyula, február 28. A zaklatott napoknak nem elmulta, de némi reménylett szünetelése között iroin e sorokat, mint meggyőző nyilvánulását azon aggodalomnak, hogy Köröseinket bár szabályozzuk, eme szabályozási munkálatok mellett mindég ujabb és ujabb katasztrófáknak vagyunk kitéve. Alig ocsúdtunk fel a deczemberi árvíz veszéyóből, már újra folyó hó 24-én délben jött a hír ujabb nagymérvű áradásról, este pedig már hatósági intézkedések váltak szükségessé, mert a víztömeg oly rohamosan jött, hogy ha az áradás oly mérvben tart, mint déltől estig, az egész FeketeKorös-vonal partjait meghágta volna; igy is több mint 500 öl hosszában folyt az alacsonyabb partocon keresztül az úgynevezett „Tormás-zugnál•', hol ezen vonalon öt szakadást csinált, a partokat pediir teljesen megrongálta; 25 én délután már az egész „Óláhrét" vizben volt. A Fehér-Körös partjai biztosabban kiépítve, folyása is egyenesebb levén, partszakadásokat nem okozott, gyengébb szivárgások pedig a rögtön kirendelt emberek által megakadályoztattak; de itt azon kellemetlen hir lepett meg bennünket, hogy jobb partja Aradmegyében három helyen, bal partja pedig egy helyen szakadt ki. Már pedig ha a jobbparti szakadások vize a Fekete-Körös szakadásainak vizével összejön, mi tartós áradásnál inulhatlanul bekövetkezett volna, igen valószínű, hogy a mult tavaszi veszély fenyegetett volna bennünket; de a tőbaj nem egyedül a földterületuek elboritása, hanem a Fehér-Körös teljesen kiépített jobb partjának egész tönkretétele lett volna; ha ez bekövetkezik, e partokban legkevesebb 40,000 frtnyi kár okoztatott volna, tönkre téve Gyula városának mult öszszel kifejtett egész munkáját. A legnagyobb baj lett volna azonban, ha a Fehér-Körös balparti szakadásának vize az élővizcsatornába ömlik; az ólőviz-csatorna anélkül is telve levén vizzel, nem sokat fogadhatott volna magába; ekkor első sorban Békés, másod sorban Csaba városának jutott volna a keserű osztályrész a mult évi veszélyt ismételten átélni; ezt azonban a Fehéríörös hirtelen apadása megszüntette. Jelenleg ugyan a veszélyen túl vagyunk, de a kérdés, a melyre felelni nehéz, az : hogy meddig? Ki hitte volna, hogy jelenleg is a néhány napig tartó csekély esőzés ily kalainitást okozzon? biztos rirek szerint a hegyek között hó nem volt, és mégis mennyire felduzzadt az árviz, mint a mult tavaszon, midőn jég-hó jött le a hegyekről. Valóban nem csoda, ha az elemek ily rendkívüli garázdálkodása mellett kétségbe kell esni még a gondolkodóbbaknak, nyugodtabbaknak is; népünk annyira el van fásulva a szabályozási ügyek iránt, hogy többtől lehet hallani a csak kétségbeesés-sugallta kifakadásokat: „miért pártoljunk, miért fizessünk, hisz' az örökös árviz tönkre teszi egész munkánkat;" és vigasztalni, bátoritni nehéz feladat, mert hisz' ez az árviz már 1871 óta a hetedik. A lakosság nagyrésze a veszély három uapja alatt kiállott a veszély helyére, a hatóságnak kevés kellemetlensége volt, de a munka nem folyt oly serényen, mint az elébbi években; az elfásult közönynek bizonyos neme nagyon látható volt. Megyénk alispánja, a királyi főmérnök már 25-én a veszély helyére siettek, 27-ón pedig megyénk főispánja az egész vonalat, hol a veszély volt ós a védelmi munkálatok folytak, az állami főmérnökkel gyalog járta be, vigasztalva, serkentve, buzdítva a csüggedőket a védelmi munkálatok teljesítésére. Mikor lesz vége az aggályoknak? mikor mondhatja az őszi szántóvető biztosan, hogy a tavaszi nap által fejlesztett vetés aratást is érend és hogy gyümölcse a téli kenyeret családja számára biztosítja? ezt csak a jó isten tudja, kiben bízni valláserkölcsi kötelességünk; de e bizalom mellett van egy másik kötelességünk is, és ez az, hogy : küzdjünk és dolgozzunk az elemek ellen 1 Gyulai. B.-Szt-András, mart. 1. T. szerkesztő ur! Községünk legbecsületesebb, legtiszteltebb és szerettebb emberét temettük ma el. Negyvenkét évig kántorkodott községünkben Tóth Lajos ur s 64 éves korában ma tétetett örök nyugalomra. Községünkben nincs ember, kit ez eset meg ne hatott volna, mert nem szerettük hinni, hogy közszeretetünk tárgya, bár 64 éves korában, mégis oly hamar elhalt legyen. Közéletünk egy munkás, becsületes, műve t tagját vesztette benne, s barátai egy őszinte lelkű kedélyes barátot. Számos tagu családja nyerjen vigasztalást az általános részvétben, mely a boldog emlékűt sírjába kisérte. Körösparti. Nyilvános számadás. Alulírottak Békésmegye 1876. febr. 7-én 1. sz. a. kelt határozata szerint megbízatván, hogy nagy hazánkfia Deák Fe re n cz arczképónek megszerzése czéljaból adakozásokat gyütsünk és az arczképet elkészíttessük. Addig is, mig eljárásunkról a megyének beszámolnánk, azokon felül, melyek már eddigelé közzótétettek, a t. közönség tudomására hozzuk : hogy az arczkép Than Mór ur által remekül festve, hiven találva, diszes kerettel együtt, elkészült ós Gyulán őriztetik. Az adakozások összege 858 frt 59 krra rúgott, a kiadásoké 11 frt 58 krra, a tiszta bevétel tehát 847 frt 1 krt tett, mely összeg a művésznek — a mint az előleges megállapodás tartotta — elküldetett. Kelt B.-Csabán, mart. 2. 1877. Reök István, b. elnök. Ormos János, bt. Cíöndöcs Benedek, bt. Dr. Kovács István, bt. POLITIKAI HÍREK. * A törökök és szerbek közti béke véglegesen létrejött és a skupstina által elfogadtatott. — Az országgyűlés csütörtökön Német A. felszólalása által, mely szerint az országház környékén fegyveres rendőrök vannak elrejtve, meglehetős izgalomba hozatott. A dolognak a nyitja, hogy egy Tisza elleni demonstráczió hirót vette a rendőrség s ezt megakadályozandó állott résen, mit mindenki, a ki meggondolja, hogy nem demonstrácziók által intézik az országok sorsát, csak helyeselni fog. MEGYEI HÍREK. * Menter Zsófia assz. ós Popper 1). ur íangrersenyét, mely mai napon a helybeli városház dísztermében fog megtartatni, ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. * Csabán szerdáról csütörtökre való éjjel y

a 11 órakor a régi szőlőkben tűz támadt, mely azonban csakhamar eloltatott. Ezer szerencse, hogy egy éjjel előbb volt, mert ha csütörtök éjjel támad, az iszonyú szélvész kimórhetlen kárt csinált volna. * Jurasko nevücsabai kömiveí, előbb szorgalmas, józan iparos, utóbbi időben teljesen átváltozott, iszákossá, czivakoaóva lett, tegnapelőtt pedig épen gyújtási gyanúba esett egy ház leégése alkalmából, befogatott, éjjelre a csabai városi börtönbe elzáratott, hol reggelre felakasztva találtatott s mikép ? oly alacsonyan, a falba erősített karikára kötötte fel magát, hogy csak fekve fuladhatolt meg. Midőn a zsineg levágatott, a hulla meredten arczczal lefelé, a könyökökre támaszkodva meg se mozdult. Bonczolás végett a kórházba szállíttatott. * (gyuláról értesítenek bennünket, hogy tévedésen alapul azon hirüuk, mintha br. Drechsel Alajos ur ismét főkapitánynak megválasztatott volna. Ellenkezőleg a legutóbbi tanácsülésben végleg kimondák, hogy elég egy kapitány, — Friedrich Mihály ur — kinek fizetését inkább felemelik. * Pénteken éjjel egész megyénkben valóságos vihar volt, mely téli hidegséget hozott; reggel a sáros utczák és kocsiutak csont-keménységre be voltak fagyva. A tél tehát nálunk nmst, tavasz elő hónapjában látszik beköszönni. — (Beküldetett.) Dobay S. csabai k. kántor nekem tartozik; e tartozásért küldi,em bozzá tanonczomat, D. azonban azzal fizetett, hogy tanonczornat galléránál fogva kilökte. A mi különös neme a fizetésnek. Ugyan milyen képet vágna D. ha a kurátor meg őtet lökné ki galléránál fogva, midőn tőle fizetését kéri! x. y. — Az élőviz-csatorna társulatának meg van engedve, hogy a csatorna felső végen zsilipet készíttessen, miszerint magát s vidékét a vizvészóly ellen biztosithassa. Sőt a közlek. miniszter főispánunknak azt is megígérte, fiogy ha a társulat szakerővel nem rendelkeznék, a zsilip tervét ő nmlga fogja elkészíttetni. Most tehát a társulaton áll, hogy a vizveszélyt, mely az élőviz-csatorna által fenyegetett, elhárítsa. * (Beküldetett.) Eördög Lajos orosházi szolgabíró ur fura dolgokat mivel. Azt mondják róla, hogy „Köny ós Mosoly" czimü költeményfüzérében — sajtóhibák lévén, a könyvnyomdászokat perzeku-