Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-04 / 18. szám

IV. évfolyam. 1877. 71. szám. B.-Csaba, februárhó 25-én. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és osiitör*töls_ön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 frtjával. Szerkesztőség: Gyulai-ut, Beök-liáz. Kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szíím líra 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabin. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. nr­nál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. fiflenter-Popper Zs. assz. és Popper D. ur. Lapunk bir a magas művészet iránt annyi érzékkel, hogy méltányolni tudja a szerencsét, melyben vidékünk a czimzett művészpár megjelenése s itt hangverseny­zése által részesül. Üdvözöljük őket a magasabb zenemű­vészet elismert kitűnőségeit körünkben. Feledjük pillanatra napi szenvedésein­ket, feledjük hazánk nyomasztó válságait, hogy zavartalanul átengedhessük magunkat a nemes inűélvnek, melyben az ünnepelt müvészpár bennünket részesitend. Mi a pillanatnyi önfeledést, melybe já­tékukkal beleringatnak, előre is hálával fo­gadjuk. Es bár szegények vagyunk és kevés kilátással a jobblétre, de mégis ke'szséggel rákjuk le filléreinket a művészét örökké vi­. jrágkoszorus oltárára. Igen, mert minél súlyosabb a helyzet, annál jogosultabb ós természetszerűbb a vágy, ha csak pillanatokra is, pihenést nyerni a gondoktól, melyektől űzetünk. Üdvözöljük a művészpárt, mely nekünk e pihenetet meghozza. Füzetke küldetett be hozzánk, mely ün­nepelt vendégeink művészi múltjába pillan­tanunk enged. Menter Zsófia Münchenben született. Atyja Menter József hirneves gordonkamű­vész volt, a ki őt a művészi pályára szánta és oktatta. Ennek halála után Lebens Rieszl és Lachner kitűnő mesterek vezetése alatt folytatta tanulmányát. Majd a hires Tausig K. volt mestere, játszott naponkint 10—12 órát, mignem Bécsben Liszt játékát meg­hallgatta, és Menter Zsófia azon pillanattól kezdve a zongora-király előtt első lett az élő zongora-művésznők közt. Ma Menter Zsófia, Menter-Popper asz­szony és a sorsnak szerencsés intézése volt, hogy az első zongoraművésznő, a szinten első gordonkaművészszel — lépett öszhang­zatos frigyre. Popper Dávid ur Prágában született, kiképeztetését az ottani konzervatóriumban kezdte, Goltermann gordonkaművész külö nös vezetése alatt. Már gyermekkorában fi­gyelmet keltett nyilvános fellépésével. Alig 18 éves korában már művészi útra kelt és a merie járt, Némethonban a közönséget művészi játékával mindenütt lelkesedésre ra­gadta. Bűlöv János őt a hohenzollerni her­czegnek ajánlotta és P. ur a herczeg kama­ravirtuozává lett. Mint ilyen tett művészi utat Némethonban ismételve, aztán Hollan­diában, Schweiczban és Angolhonban, s min­denütt tüneményül üdvözöltetett. 1867-ben Bécsben hangversenyezett, lio] minden elkö­vettetett, hogy az udvari dalszínháznak, mint első cselto-szolista megnyeressék. 1872-ben kelt egybe Menter Zsóriával, hivataláról le­mondott és kelt ünnepelt nejével, ünnepelten mindketten művészi nágy utjokra, melyen a magasabb zenevilág és itészet osztatlan ma­gasztalásával, a közönség dicsőítésével talál­koztak s találkoznak maiglan. Ezen kitűnő párhoz lesz ma szeren­csénk, kik a nagy közlekedési vonalak egyik előnyös pontján, bennünket magas művé­szetük élvezésében résgisitenek. Harmadszor is legyenek tőlünk üdvö­zülve; legyenek meggyőződve, hogy munka­eszközeinket kétszséggei rakjuk le, hogy oda­adással csüggjünk művészetük andalító hang­jain, melyek - utjokat el nem téveszthetik odáig, hol az érzelemnek oly különböző, mé­gis egymáshoz oly közel, kettős forrása van. A szerkesztő. A csabai közbirtokosság. Lapunk közelebbi számaiban két czikk jelent meg e testületről. Az egyik létjogát vonta kétségbe, a másik félreértésből szár­mazott, melyre a magyarázatot mult szá­munkban röviden megadtuk. Az elsőt illetőleg, álláspontunk az ava­tottak előtt eléggé ismeretes, hogysem azzal foglalkoznunk kellene. Arról és a kérdés princzipiális oldaláról tehát nem szólunk. De mert e testület tényleg létezik és Csaba város életében nevezetes íaktort képez: azt nem ignorálhatjuk. S ha e testület tényleges működését tekintjük, azt nem méltányolnunk nem lehet. Először nem ismerünk testületet, mely ügyeit szigorúbb pontossággal intézné. Szá­madásai a legnagyobb rendben vannak, fel­ügyelője Fi k kei Lipót ur a hivatalnokok mintaképe, mult évi járandóságait az utol­só fillérig beszedte, bekönyvelte; midőn a város 1870-ben rendeztetett és a város szabályozási ügye, melyet áldozattal folyta­tott e testület, a városnak átadatott, a tes­tület a szabályozási alapban nevezetes, több ezernyi összeget adott szabályozási czélokra a városnak az általa készíttetett térképekkel együtt; a város előnyére is díszes, kényel­mes fogadót építtetett, díszes bérházat, folyó évi márczius l-jén tartott gyűlése alkalmával pedig egyakarattal elhatározta egy monu­mentális épület emelését, melyben díszes tánezterem, színi előadásokra alkalmas he­lyiség, kaszinónak, polgári és népkörnek megfelelő hajlék lesznek elhelyezve. S mindez egy testület müve, mely nagy többségében gazdákból áll, kik mégis egészséges tu­dat s érzékkel birnak a város einporialis érdekei, a kultura igényletei iránt. A testü­let ez időszerinti elnöke Nagy Antal ur, tiszteségben nem megőszült (még pápaszem­re sincs szüksége), hanem megöregedett tős­gyökeres magyar ember. Ily testület bir létjoggal vagy nem, de hogy mig igy él és igy cselekszik, minden­einek tiszteletére méltó, ez : az amit tagadni nem lehet. Visszatérve a csütörtöki tanácskozásra, megjegyezzük : hogy Halmai ur, a ki az uj épület igen szép tervét készítette, azt tégla, mész és homokon kivül 42,000 írtért fel­építeni vállalkozik, valamint arra, hogy a mit a csabai ipar nyújtani képes, azt Csa­báról veszi. Ez utóbbi kérdésben nem a gaz­dák, hanem a jelenvolt iparosok azt kíván­ták, hogy elébb velők álljon az építtető tes­tület szóba, a mi azonban elfogadható nem volt, mert a csabai iparosok arra nem vállalkoznak, de nem is vállalkozhatnak, hogy az épitést 42,000 forintért egymásért és az egészért jótállva teljesitik. Ha pedig ezt nem vállalják, mint nem is vállalhatják, akkor velük a testület közvetlen csak ugy traktál­hatna, ha a 42,000 frt maximumot elejti, drága művezetőt, rajzolót, mintázót fogad, kerüljön aztán az épület amibe kerül, hono­rálván mindezen felül Halmai urat is telje­sített munkájáért. Maradt tehát a dolog an­nál, hogy a vállalat, ajánlata alapján, Halmai urnák adatott át. A ki a csabai ipart, üröm­mel veszi igénybe, oly feltétellel természete­sen, ha ezt magok a csabai iparosok lehet­ségessé teszik. Az épiíést felügyelő-bizottság ellenőr­zendi, melynek elnöke dr. Réthy Pál. Az épület, ha csak lehetséges lesz, már a jövő télen közhasználatra át fog adatni. MEGYEI KÖZÜGYEK. Miniszteri leirat. Békésmegye közigazgatási bizottságának az italmérési jog szabályozása tárgyában ke­letkezett belügyminiszteri rendelet elleni fel­iratára — a következő válasz érkezett: ., Békésmegye közigazgatási bizottságának, Gyulán. Ezen közigazgatási bizottságnak, az italmérési jog-gyakorlat szabályozása iránt mult év decz. 31. 59560. sz. a. kibocsátott körrendeletem tárgyában, Ferentzy Alajos s több b.-gyulai kereskedő folya­modványa következtében, ez évi február 5-én 125. sz. a. kelt előterjesztésére, melyben emiitett körren­deletem 1. 2. és 5. pontjainak intézkedéseire vonat­kozó aggályait előadván, <~z irányban orvoslást kér. a közigazgatási bizottságnak következőkben vála­szolok : Tagadhatatlanul kívánatos lenne és magam is óhajtanám, hogy a bor és szeszkereskedés mind azon gátaktól, melyek a regalejog fenállás-íból szár­maznak, megszabadittassék, — de mindaddig, mig ez nem lehetséges, a kormány kötelessége a törvé­nyek értelmében fennálló tulajdont a visszaélések által okozott károsodástól megóvni. Ezen szempont volt irányadó a szóban forgó körrendelet kibocsátásánál is, mely a hatályon ki­vid helyezett 1868. évi 13712. számú körrendelet nyomdokán haladva, nem az abban lefektetett el­vek megváltoztatását, de az időközben létrejött uj törvények által igényelt módosítások eszközlését s az életben kifejlett visszaélések korlátozását tűzte ki feladatául; miért is nem érezhetem magamat indít­tatva arra, hogy ezen körrendelet módosítására irány­zott kérelmét teljesíthessem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom