Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-01 / 17. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍQII. 22. szÁM. — A 111. vasárnapi felolvasás alkalmaval Német Lajos ur olvasta fel Bakai Nándor ur köz­gazdászai tartalmas müvét, Fábry Károly rendező ur az Alföld s. szerkesztője Lővei urét. Ez utóbbi­ról csak annyit, hogy ha a közönség fölötte napi­rendre tér, hát ennek a szerzője is csak örülhet­ne, mert az a mértéket semmi tekintetben meg nem ütötte. A kávéházi kaszszirnők viselt dolgai nagyon viseltek s azokkal foglalkozni ugy mint ezt L. ur tette, nem érdemes. * Br. Dreclisel Alajos urat Gyulán ismét megválasztották városi főkapitánynák. (?) 21 gomb. Gyulán egy szegedi polgár időzött még febr. 4-ón, de ez időzése alatt — le­számítva a leszámitandókat — 21 frtot felejtett (?) itt — ezüstgombban; ugyanis mig egyik korcsmá­ban iddogált volna, a mellényéről lejáró sorgombot, a mellette ülő Bartalus Gábor gyulai hordár ügye­sen legombolta s saját zsebébe begombolta. A pol­gár — mitsem tudva — elutazott. Bartalus „hor­dozni" távozott. Később — a tett feljelentése után kiderült a csiny, s Bartalus házánál megtalálták az ezüst-gombokat. Az ügy a tszéki vbiróságnak adatott át. (*) Viz-reszély. A Fekeíe-Körös febr. 24-én ismét kicsapott az „oláh-rétre." Gy.-Varsándról pe­dig irják (hivatalosan), hogy ott a Fehér-Körös garázdálkodik. Mindenütt sár, viz, egyedül a hol nem kell (a zsebben) ott van szárazság. — A békési rasuti ügyben febr. hó 25. napján tartatott általános — mondhatnók — nép­gyűlés, a hol mindenki kivétel nélkül sietett meg­jelenni s hallgatni az ellenvéleményeket is, ha ugyan lettek volna ; de miután ez nem is képzelhető itt — tehát csak általános helyeslést hangoztattak: ugy van, kell, kell tsb!! Csak ugy fülhegygyei le­hetett mégis annyit hallani, hogy van talán egy pár egyén, ki nem a kijelölt vonalat, hanem egy mást, Földvárt óhajtanak összeköttetésbe hozni s egy sokkal kisebb szárnyvonalat kívánnak létre hozatni. No de majd meglátjuk mi lesz belőle. Márezius 3. napjára várják a gyulai küldöttséget, kik ezen a napon s csakis ez ügyben rándulnak ki Gyuláról, majd akkor talán többet szellőztethetünk mi is e dologról, noha már eléggé meg lett szellőztetve.— Ajánlatok is tétettek mint hirlik, többek között egy békési atyánkfia 2 frt mond két forintot ajánlott az alapra s azt soha vissza nem kívánja. — Tehát, reménység! lesz vasutunk. — Yottenis-Edlitiinie grófnő ós zongora­művésznő részéről felkérettünk, közölnők márezius elején való megjelenését Csabán. Válaszoltunk, hogy akkorára más művészeket várunk. Azonban nem tudjuk nem részesülünk-e mégis a grófi művésznő látogatásában. (?) Piknick és picknik. Gyulán mostaná­ban nem igen volt picknik rendezve, okát nem mondhatjuk meg, hisz talán tudja ezt mindenki; mostan főispán ur házában tartottak meg február 24-én egy picknik-estélyt. - Egy igen zártkörű — de rendkívül jól sikerült mulatság volt ez, melyre csakis a városi (Csabáról is) ismerősb intelligen­czia köréből hivattak meg. A mulatság az „öreg" nap feljöttével ért véget, a mennyiben reggeli 9 órakor még szólott a csöndes — Gyulán a nagy böjt alatt 3—4 picknik-féle estélyt igen lehetne rendezni, csak egy kissé félre kell tenni a tulfe­szességet (elárultuk magunkat), s le kellene mondani a fényes toilette-ről s stb. — E hó 25-én pedig a „Király" vendéglő termében az izraelita fiatalság tartotta batyu-bálját; szintén jó kis mulatság volt, olyformán, hogy az ott jelenlevő nem izraelita fiatalság is farsang közepén képzelte magát. Gazdászat, ipar és keraskedeie n. Javaslat a nemes fúz-müvelésnek és kosárfonásnak Békésmegyében leendő életbeléptetésére vonatkozólag. Még a mult évben szerencsés voltam, a tisz­telt megyei gazdasági-egylet szívességéből Kenessey Kálmánnak „a nemes fűz művelésiről szóló, Noeth­lichs J. L. német gazdász után kidolgozott müvét, tanulmányozás végett megnyerni, melyre követke­zett egyleti uton, a Békósmegyei gazdasági-egylet igazg. választmányának 1876. decz. 24-ki gyűlésé­ből felhivatásom, hogy a fűz-művelésnek és kosár­fonásnak, megyénkbeu hasznos volta és terjeszthe­tősége felöl nyert meggyőződésemet, s ebből folyó­lag, ezen hasznos iparág gyakorlati életbeléptetésére czélzó javaslatomat, az egylet elnökségének mielőbb beterjeszszem A megtisztelő bizalomnak, e téren bárcsak mint laikus — hódolva, egyszersmind a tárgy fontossága és érdekességétől áthatva, alólirt nem késtem ezen kettős kérdésnek többoldalú felösmerésébe bele bo­csátkozni, s azt megyei, egyszersmind községi kö­rülményeink, különösen háziiparunk fejlesztésének szempontjából — tanulmányozni. Egy részről nem uagy utánjárás kellett ahhoz, hogy meggyőződjem, miszerint Békésmegyében, kü­lönösen a Körösök és Berettyó folyók mentében, tömérdek vizmentesitetlen terület létezik, melyet az ár elöntése miatt, sehogy sem lehet hasznosítani, melyre ez okból valódi áldás lenne, kigondolni va­lamely kulturális módot, mely által, ezen másként csupa iszapból álló, dus talajokat, jövedelmezővé tenni lehetne. Maga a természet kijelöli, hogy a füztenyésztós egészen alkalmas lenne ezen hullám­terekre, minthogy vadonul magokra hagyatva ezen terek, többnyire megtermik, még pedig igen gaz­dagon a fűzfának több nemét. A folyó hozza és rakja le iszap között a fűzfát, mely tenyészet az embertől nem követel más táradságot, minthogy a kész termést levágja s felhasználja. Nem-e intő uj mutatás ez arra, hogy hol a fűzfa önmagától, va­don jól magterem, oda tehát fűzfát ültessünk, azon­ban nemes fűzfát, azt miveljük s hasznosítsuk a lehető legnagyobb arányok szerint, s ezzel fel­használva, a vizáradás és iszaplerakodás előnyeit, egyszersmind némileg kártalanítsuk magunkat azon bajok ellen, melyeket más oldalról a vizáradás, romboló hatásával mér reánk. Másrészről bizonyos az, hogy gazdasági viszo­nyaink között égető szükségünk van arra, mint azt a „nemes fűz-müvelés" szerzője mondja, hogy téli munkában szűkölködő népüuk, a házi-ipar áldásá­ban, s különösen az erre első sorban alkalmas ko­sár-fonás előnyében részeltessék, hogy ekként a nép egyrészt a téli tétlenségből kitagadtassék, másrészt életl'entartásának terhei, némi szerény keresmény­nyel könnyítessenek, emeltetvén egyúttal a folytonos munka s ebből eredő kötelességérzet által né­pünk erkölcsi élete is. Ily irányzat s meggyőződésből, indulva ki, szerény javaslatomat, az elibem tűzött kettős kér­désre, következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. A nemes fűz-müvelést illetőleg azon véle­ményben vagyok, hogy megyénk Körös és Berettyó mentén fekvő községek mindegyikében, Gy.-Váritól kezdve egész Öcsödig sikeresen lenne művelhető a uemes fűz, azon okból, minthogy ezen községek, nagyobb-kisebb mértékben bírják a fűz-tenyésztés­nek előfeltételeit, melyek: a) alkalmas talaj, agyag és homokvegyülékes iszap b) magában vizenyős, avagy könnyen megáz­tatható alacsony terület c) kedvező légmérséklet, mely alföldünkön ál­talában megvan. Természeti kellékeink nem hibáznak tehát, s csakis a kulturális képesítést szükség munkás életre ébresztenünk, hogy czélhoz jussunk. Ezen kulturális képességet felébreszteni, a be­látást, akaratot és értelmet, szóval a szellemi haj­landóságot mozgalomnak indítani, véleményein sze­rint első sorban a megyei gazdasági egyletnek len­ne feladata. Ezen egyletnek áll hivatásában megyei községekbe a buzdító szózatot kibocsátani, s a kez­deményező lépést arra megtenni, hogy a nemes fűz­tenyésztésnek ügye felkaroltassók. Sőt ez sem elég, mert félni lehet attól, hogy a lelkesítő szavakra gyúlékony magyar véralkat felhevülni, lángra lob­banni képes lesz ugyan, azonban oly hamar a láng ki is alhatik, — hogy tehát ez netörtónjék tisztelet­teljes javaslatom abból áll: hogy a gazdasági-egy let gondoskodnék minden községben egy oly lelkes iigybarátról, egy oly lelkes férfiről, ki a nemes fűz­tenyésztés gyakorlati kivitelének fáradságát s ne­hézségeit magára vállalni hajlandó lenne. Egyes embernek buzgalma biztos :tja a sikert. Nem is lesz felette nehéz a nemes fűznek művelését megyénkbe behozni, minthogy az eszme nem egészen uj. Amint fentebb érintem, a körös­menti községek ősi időtől fogva tenyésztik a fűzfát. Majd mindegyik községnek vannak füzeseik, holt Körös medreik, melyek úgyszólván, minden fárad­ság nélkül megtermik a közönséges fűzfát (salix alba) és a kosár vagyis korcz-fűzfát, (salix vimi­nalis). Ezekből tűzifa, sövény-vessző, kosár és korcz­vesszők vágása által csinos hasznot tudnak a köz­ségek felmutatni. A nemes fűz magától meg nem terem, azt mivelni kell. A mivelés abból áll: 1. hogy a nemes fűznek néhány alkalmas fa­ját pénzen meghozatjuk. (Lásd alább) 2. kimutatjuk annak szánt területet, mely te­íület néhány holdból fog állani, s annak talaja agyag és homok vegyülókből állami, alacsony fek­vésű s vizenyős természetű leend, milyenek holt Kö­röseink medrei szoktak lenni. 3. A talajt ültetés előtt megmunkáljuk, s vad bozót gyökerektől megtisztítjuk. A gödrös helyeket elegyengetjük, s viziefolyásos lejtőre simítjuk. 4. Márezius közepétől ápril végéig a dugvá­nyos ültetést eszközöljük 18"-os sorokban 10"-nyi távolra. Dugványokul egy-két éves hajtásokat ve­szünk. A dugvány rézsútosan szuratik le a fellází­tott földbe. 5. Nagy szárazság alkalmával megöntözzük fűztelepünket, ha másként nem lehet folyó vizzel. Többnyire azonban fog lehetni ugy megválasztani tűztelepünk területét, hogy azt, kézi-zsilip alkalma­zása által az anya Körösből, vizvezető árkoeskákon megöntözhessük, oly formán, mint szerviánok szok­tík zöldség-telepjeiket megöntözni. Nem baj az sem, ha egy-két áradat futja meg füzesünket. 6. Rombolás ós meglopás ellen, állandó csőszt kell alkalmaznunk fűztelepünkre. 7. Ezen csősznek feladata leend elgyoinosodás el­len, néhányszor megkapálni ültetvényesiinket. 8. A íüztermés leszedésére, s az itt helyszűke miatt elnem mondott másodrendű fogásokra, meg­tanít bennünket saját ügyességünk. Mindezek oly áldozat-követelések, melyek csu­pán első évben lesznek érezhetők, minthogy a má­sodik év már oly hasznot hoz, mely a belefektetett pénzt és fáradságot, sokszorosan kárpótolandja. Németországban Dreminen városa nagyban tenyészti a nemes fűzt, hol tiz évi átlagos kiszámí­tásból kitűnt, hogy egy morgenre (700 Q öl) évi tiszta haszon 33 tallér esett. Ez nálunk 1600 • öles holdra 150 frtnyi tiszta hasznot tenne, több, mint a legdúsabb évben a legjobb búzatermés, e mellett folyvást emlékezetben tartandó, hogy a nemes fűz­nek oly területet kívánunk elfoglalni, mely egyébre semmire sem használható t. i. vizveszélyes holt' Köröst. A beszerzendő, s nálunk sikerrel tenyészthető nemes fűzfajok lennének a következők: 1. kosár vagy kender-fűz (salix vimi­nalis) durvább kosármunkákra, fa-abroncsokra — ezre 3 frt. 2. Vizi-fűz (salix aquatica) igen tartós, durva sövénynek, koreznak alkalmatos — ezre 3 frt. 3. Spárga-fűz (salix uralensis caspica) fino­mabb kosár-munkákra — ezre 3 frt. 4. Arany vagy sárga-fűz (salix vitellina aurea) mindennemű kosár-munkára igen alkalmas, ezre 3 frt. 5. Bibor-fűz (salix purpurea) nálunk igen gyakorlati viminalis fajoknak, — ezre 3 frt. 6. Selyem-fűz (salix serikea) igen finom munkákra és díszítésül —- száza 10 frt. 7. Pataki-fűz (salix helix) igen jó faj. Ezen fajok a kolozs-monostori gazdasági inté­zetnél kaphatók, (utolsó-posta Kolozsvár). Továbbá kaphatók nemes fűz-fajok Keszthelyen a kertész-ké­pezdénél. Egy két jó faj köztök az arany-fűz, kap­ható a békési községi fáskertben, darabja 5 kr. Egyébkint, a nemes fűzfajok beszerzése tekintetéből, Kenessey Kálmán miniszteri osztálytanácsos, s „a nemes fűzművelés" szerzőjéhez véleményem szerint sikerrel lehetne fordulni. Csaba városra nézve külön megjegyezni tartom időszerűnek, hogy e község kiváló arányban birván a fűzfa-tenyésztésnek előfeltételeit, s miután kebe­lében szókel a megyei gazdasági egylet is, ezért hivatva van ezen község, a nemes fűz-tenyésztés­ben kezdeményezőkint lépni fel, s utánzaudó pél­dával előljárni. Alólirt a helyi viszonyokat ösmer­vén, javasolni bátorkodom, hogy a nemes fűz fel­karolására vonatkozó felhívása a megyei gazdasági egyletnek, első sorban Csaba városa képviselő-tes­tületéhez intéztessék. A város képviselőségének lesz feladata az ügyet felkarolni s a kivitel stádiumáig érlelni. Ezen község az élő\iz-csatorna hullámterében bírja azon alkalmatos talajt, melyben legrégibb idő óta, a szálas és korezfüzet tenyészti, s ennek érde­kében állandóan két csőszt fizet. Nem történnék te­hát lényegben semmi változás, csupán a folyamat­ban. tartott, s szép jövedelmet biztosító füz-kultivá­lásnak, egy nemesebb módozata léptettetnók életbe, mely uj módozat, eltekintve minden erkölcsi vív­mánytól, jóval több jövedelmet hozna a városnak. Továbbá a nemes fűz, u. ra. az arany és bi­b.ir-fűz, egyszersmind mint kerti disz-növény is fe­lette becses és keresett czikk, — Csaba városa most rendezett népkertjében, az alacsonyabb területen s kivül az élöviz-csatorna szegélyében ezen dísznö­vény mindenütt ott díszeleghetne. Erősen hiszem, hogy jövőben az is kivihető lesz, miszerint a körösszabályozási társulatok, saját hullám-terükben, szorosan a töltések belső lábának szélében, habverés ellen, a nemes füzet fogják ül­tetni. Végül, hogyha az idő előhaladottsága miatt a közel tavaszon, fűzfatelepitvények létrehozhatók nem lennének, akkor á községek buzgalmát, legalább a nemes fűz-fajok iskoláinak életbeléptetése tekintetéből kérem felébreszteni. (Folyt, köv.) LiOí^iij iil» t> posta. * A magyar képviselőház keddi ülése, melyen a régi „uj" minisztérium installáltatott, igen mozgalmas volt. Helfy Ignáez az elnöket támadta meg, mert 20 képvi­selő Írásbeli kívánságára nem hivta össze a házat és mert nem hétfőre hivta egybe. Tisza az utóbbi válság ismert tör­ténetét adván elő, b. Seayei Pál és b. Siinonyi Lajos tá­madta meg erősen s ámbár szokott ügyességével replikáit, válasza nem lesz képes azon hatást ellensúlyozni, melyet e két beszéd az ország közvéleményénél előidézend, mert min­denki éizi, hogy a lehető sem éretett el. * Az orosz határról jövő táviratok jelentik, hogy az orosz tartalékseregek a legközelebbi vasárnapon indulnak a határ felé. Felelős szerkesztő : R E 0 K ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom