Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-01 / 17. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍQII. 22. szÁM. — A 111. vasárnapi felolvasás alkalmaval Német Lajos ur olvasta fel Bakai Nándor ur közgazdászai tartalmas müvét, Fábry Károly rendező ur az Alföld s. szerkesztője Lővei urét. Ez utóbbiról csak annyit, hogy ha a közönség fölötte napirendre tér, hát ennek a szerzője is csak örülhetne, mert az a mértéket semmi tekintetben meg nem ütötte. A kávéházi kaszszirnők viselt dolgai nagyon viseltek s azokkal foglalkozni ugy mint ezt L. ur tette, nem érdemes. * Br. Dreclisel Alajos urat Gyulán ismét megválasztották városi főkapitánynák. (?) 21 gomb. Gyulán egy szegedi polgár időzött még febr. 4-ón, de ez időzése alatt — leszámítva a leszámitandókat — 21 frtot felejtett (?) itt — ezüstgombban; ugyanis mig egyik korcsmában iddogált volna, a mellényéről lejáró sorgombot, a mellette ülő Bartalus Gábor gyulai hordár ügyesen legombolta s saját zsebébe begombolta. A polgár — mitsem tudva — elutazott. Bartalus „hordozni" távozott. Később — a tett feljelentése után kiderült a csiny, s Bartalus házánál megtalálták az ezüst-gombokat. Az ügy a tszéki vbiróságnak adatott át. (*) Viz-reszély. A Fekeíe-Körös febr. 24-én ismét kicsapott az „oláh-rétre." Gy.-Varsándról pedig irják (hivatalosan), hogy ott a Fehér-Körös garázdálkodik. Mindenütt sár, viz, egyedül a hol nem kell (a zsebben) ott van szárazság. — A békési rasuti ügyben febr. hó 25. napján tartatott általános — mondhatnók — népgyűlés, a hol mindenki kivétel nélkül sietett megjelenni s hallgatni az ellenvéleményeket is, ha ugyan lettek volna ; de miután ez nem is képzelhető itt — tehát csak általános helyeslést hangoztattak: ugy van, kell, kell tsb!! Csak ugy fülhegygyei lehetett mégis annyit hallani, hogy van talán egy pár egyén, ki nem a kijelölt vonalat, hanem egy mást, Földvárt óhajtanak összeköttetésbe hozni s egy sokkal kisebb szárnyvonalat kívánnak létre hozatni. No de majd meglátjuk mi lesz belőle. Márezius 3. napjára várják a gyulai küldöttséget, kik ezen a napon s csakis ez ügyben rándulnak ki Gyuláról, majd akkor talán többet szellőztethetünk mi is e dologról, noha már eléggé meg lett szellőztetve.— Ajánlatok is tétettek mint hirlik, többek között egy békési atyánkfia 2 frt mond két forintot ajánlott az alapra s azt soha vissza nem kívánja. — Tehát, reménység! lesz vasutunk. — Yottenis-Edlitiinie grófnő ós zongoraművésznő részéről felkérettünk, közölnők márezius elején való megjelenését Csabán. Válaszoltunk, hogy akkorára más művészeket várunk. Azonban nem tudjuk nem részesülünk-e mégis a grófi művésznő látogatásában. (?) Piknick és picknik. Gyulán mostanában nem igen volt picknik rendezve, okát nem mondhatjuk meg, hisz talán tudja ezt mindenki; mostan főispán ur házában tartottak meg február 24-én egy picknik-estélyt. - Egy igen zártkörű — de rendkívül jól sikerült mulatság volt ez, melyre csakis a városi (Csabáról is) ismerősb intelligenczia köréből hivattak meg. A mulatság az „öreg" nap feljöttével ért véget, a mennyiben reggeli 9 órakor még szólott a csöndes — Gyulán a nagy böjt alatt 3—4 picknik-féle estélyt igen lehetne rendezni, csak egy kissé félre kell tenni a tulfeszességet (elárultuk magunkat), s le kellene mondani a fényes toilette-ről s stb. — E hó 25-én pedig a „Király" vendéglő termében az izraelita fiatalság tartotta batyu-bálját; szintén jó kis mulatság volt, olyformán, hogy az ott jelenlevő nem izraelita fiatalság is farsang közepén képzelte magát. Gazdászat, ipar és keraskedeie n. Javaslat a nemes fúz-müvelésnek és kosárfonásnak Békésmegyében leendő életbeléptetésére vonatkozólag. Még a mult évben szerencsés voltam, a tisztelt megyei gazdasági-egylet szívességéből Kenessey Kálmánnak „a nemes fűz művelésiről szóló, Noethlichs J. L. német gazdász után kidolgozott müvét, tanulmányozás végett megnyerni, melyre következett egyleti uton, a Békósmegyei gazdasági-egylet igazg. választmányának 1876. decz. 24-ki gyűléséből felhivatásom, hogy a fűz-művelésnek és kosárfonásnak, megyénkbeu hasznos volta és terjeszthetősége felöl nyert meggyőződésemet, s ebből folyólag, ezen hasznos iparág gyakorlati életbeléptetésére czélzó javaslatomat, az egylet elnökségének mielőbb beterjeszszem A megtisztelő bizalomnak, e téren bárcsak mint laikus — hódolva, egyszersmind a tárgy fontossága és érdekességétől áthatva, alólirt nem késtem ezen kettős kérdésnek többoldalú felösmerésébe bele bocsátkozni, s azt megyei, egyszersmind községi körülményeink, különösen háziiparunk fejlesztésének szempontjából — tanulmányozni. Egy részről nem uagy utánjárás kellett ahhoz, hogy meggyőződjem, miszerint Békésmegyében, különösen a Körösök és Berettyó folyók mentében, tömérdek vizmentesitetlen terület létezik, melyet az ár elöntése miatt, sehogy sem lehet hasznosítani, melyre ez okból valódi áldás lenne, kigondolni valamely kulturális módot, mely által, ezen másként csupa iszapból álló, dus talajokat, jövedelmezővé tenni lehetne. Maga a természet kijelöli, hogy a füztenyésztós egészen alkalmas lenne ezen hullámterekre, minthogy vadonul magokra hagyatva ezen terek, többnyire megtermik, még pedig igen gazdagon a fűzfának több nemét. A folyó hozza és rakja le iszap között a fűzfát, mely tenyészet az embertől nem követel más táradságot, minthogy a kész termést levágja s felhasználja. Nem-e intő uj mutatás ez arra, hogy hol a fűzfa önmagától, vadon jól magterem, oda tehát fűzfát ültessünk, azonban nemes fűzfát, azt miveljük s hasznosítsuk a lehető legnagyobb arányok szerint, s ezzel felhasználva, a vizáradás és iszaplerakodás előnyeit, egyszersmind némileg kártalanítsuk magunkat azon bajok ellen, melyeket más oldalról a vizáradás, romboló hatásával mér reánk. Másrészről bizonyos az, hogy gazdasági viszonyaink között égető szükségünk van arra, mint azt a „nemes fűz-müvelés" szerzője mondja, hogy téli munkában szűkölködő népüuk, a házi-ipar áldásában, s különösen az erre első sorban alkalmas kosár-fonás előnyében részeltessék, hogy ekként a nép egyrészt a téli tétlenségből kitagadtassék, másrészt életl'entartásának terhei, némi szerény keresménynyel könnyítessenek, emeltetvén egyúttal a folytonos munka s ebből eredő kötelességérzet által népünk erkölcsi élete is. Ily irányzat s meggyőződésből, indulva ki, szerény javaslatomat, az elibem tűzött kettős kérdésre, következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. A nemes fűz-müvelést illetőleg azon véleményben vagyok, hogy megyénk Körös és Berettyó mentén fekvő községek mindegyikében, Gy.-Váritól kezdve egész Öcsödig sikeresen lenne művelhető a uemes fűz, azon okból, minthogy ezen községek, nagyobb-kisebb mértékben bírják a fűz-tenyésztésnek előfeltételeit, melyek: a) alkalmas talaj, agyag és homokvegyülékes iszap b) magában vizenyős, avagy könnyen megáztatható alacsony terület c) kedvező légmérséklet, mely alföldünkön általában megvan. Természeti kellékeink nem hibáznak tehát, s csakis a kulturális képesítést szükség munkás életre ébresztenünk, hogy czélhoz jussunk. Ezen kulturális képességet felébreszteni, a belátást, akaratot és értelmet, szóval a szellemi hajlandóságot mozgalomnak indítani, véleményein szerint első sorban a megyei gazdasági egyletnek lenne feladata. Ezen egyletnek áll hivatásában megyei községekbe a buzdító szózatot kibocsátani, s a kezdeményező lépést arra megtenni, hogy a nemes fűztenyésztésnek ügye felkaroltassók. Sőt ez sem elég, mert félni lehet attól, hogy a lelkesítő szavakra gyúlékony magyar véralkat felhevülni, lángra lobbanni képes lesz ugyan, azonban oly hamar a láng ki is alhatik, — hogy tehát ez netörtónjék tiszteletteljes javaslatom abból áll: hogy a gazdasági-egy let gondoskodnék minden községben egy oly lelkes iigybarátról, egy oly lelkes férfiről, ki a nemes fűztenyésztés gyakorlati kivitelének fáradságát s nehézségeit magára vállalni hajlandó lenne. Egyes embernek buzgalma biztos

:tja a sikert. Nem is lesz felette nehéz a nemes fűznek művelését megyénkbe behozni, minthogy az eszme nem egészen uj. Amint fentebb érintem, a körösmenti községek ősi időtől fogva tenyésztik a fűzfát. Majd mindegyik községnek vannak füzeseik, holt Körös medreik, melyek úgyszólván, minden fáradság nélkül megtermik a közönséges fűzfát (salix alba) és a kosár vagyis korcz-fűzfát, (salix viminalis). Ezekből tűzifa, sövény-vessző, kosár és korczvesszők vágása által csinos hasznot tudnak a községek felmutatni. A nemes fűz magától meg nem terem, azt mivelni kell. A mivelés abból áll: 1. hogy a nemes fűznek néhány alkalmas faját pénzen meghozatjuk. (Lásd alább) 2. kimutatjuk annak szánt területet, mely teíület néhány holdból fog állani, s annak talaja agyag és homok vegyülókből állami, alacsony fekvésű s vizenyős természetű leend, milyenek holt Köröseink medrei szoktak lenni. 3. A talajt ültetés előtt megmunkáljuk, s vad bozót gyökerektől megtisztítjuk. A gödrös helyeket elegyengetjük, s viziefolyásos lejtőre simítjuk. 4. Márezius közepétől ápril végéig a dugványos ültetést eszközöljük 18"-os sorokban 10"-nyi távolra. Dugványokul egy-két éves hajtásokat veszünk. A dugvány rézsútosan szuratik le a fellázított földbe. 5. Nagy szárazság alkalmával megöntözzük fűztelepünket, ha másként nem lehet folyó vizzel. Többnyire azonban fog lehetni ugy megválasztani tűztelepünk területét, hogy azt, kézi-zsilip alkalmazása által az anya Körösből, vizvezető árkoeskákon megöntözhessük, oly formán, mint szerviánok szoktík zöldség-telepjeiket megöntözni. Nem baj az sem, ha egy-két áradat futja meg füzesünket. 6. Rombolás ós meglopás ellen, állandó csőszt kell alkalmaznunk fűztelepünkre. 7. Ezen csősznek feladata leend elgyoinosodás ellen, néhányszor megkapálni ültetvényesiinket. 8. A íüztermés leszedésére, s az itt helyszűke miatt elnem mondott másodrendű fogásokra, megtanít bennünket saját ügyességünk. Mindezek oly áldozat-követelések, melyek csupán első évben lesznek érezhetők, minthogy a második év már oly hasznot hoz, mely a belefektetett pénzt és fáradságot, sokszorosan kárpótolandja. Németországban Dreminen városa nagyban tenyészti a nemes fűzt, hol tiz évi átlagos kiszámításból kitűnt, hogy egy morgenre (700 Q öl) évi tiszta haszon 33 tallér esett. Ez nálunk 1600 • öles holdra 150 frtnyi tiszta hasznot tenne, több, mint a legdúsabb évben a legjobb búzatermés, e mellett folyvást emlékezetben tartandó, hogy a nemes fűznek oly területet kívánunk elfoglalni, mely egyébre semmire sem használható t. i. vizveszélyes holt' Köröst. A beszerzendő, s nálunk sikerrel tenyészthető nemes fűzfajok lennének a következők: 1. kosár vagy kender-fűz (salix viminalis) durvább kosármunkákra, fa-abroncsokra — ezre 3 frt. 2. Vizi-fűz (salix aquatica) igen tartós, durva sövénynek, koreznak alkalmatos — ezre 3 frt. 3. Spárga-fűz (salix uralensis caspica) finomabb kosár-munkákra — ezre 3 frt. 4. Arany vagy sárga-fűz (salix vitellina aurea) mindennemű kosár-munkára igen alkalmas, ezre 3 frt. 5. Bibor-fűz (salix purpurea) nálunk igen gyakorlati viminalis fajoknak, — ezre 3 frt. 6. Selyem-fűz (salix serikea) igen finom munkákra és díszítésül —- száza 10 frt. 7. Pataki-fűz (salix helix) igen jó faj. Ezen fajok a kolozs-monostori gazdasági intézetnél kaphatók, (utolsó-posta Kolozsvár). Továbbá kaphatók nemes fűz-fajok Keszthelyen a kertész-képezdénél. Egy két jó faj köztök az arany-fűz, kapható a békési községi fáskertben, darabja 5 kr. Egyébkint, a nemes fűzfajok beszerzése tekintetéből, Kenessey Kálmán miniszteri osztálytanácsos, s „a nemes fűzművelés" szerzőjéhez véleményem szerint sikerrel lehetne fordulni. Csaba városra nézve külön megjegyezni tartom időszerűnek, hogy e község kiváló arányban birván a fűzfa-tenyésztésnek előfeltételeit, s miután kebelében szókel a megyei gazdasági egylet is, ezért hivatva van ezen község, a nemes fűz-tenyésztésben kezdeményezőkint lépni fel, s utánzaudó példával előljárni. Alólirt a helyi viszonyokat ösmervén, javasolni bátorkodom, hogy a nemes fűz felkarolására vonatkozó felhívása a megyei gazdasági egyletnek, első sorban Csaba városa képviselő-testületéhez intéztessék. A város képviselőségének lesz feladata az ügyet felkarolni s a kivitel stádiumáig érlelni. Ezen község az élő\iz-csatorna hullámterében bírja azon alkalmatos talajt, melyben legrégibb idő óta, a szálas és korezfüzet tenyészti, s ennek érdekében állandóan két csőszt fizet. Nem történnék tehát lényegben semmi változás, csupán a folyamatban. tartott, s szép jövedelmet biztosító füz-kultiválásnak, egy nemesebb módozata léptettetnók életbe, mely uj módozat, eltekintve minden erkölcsi vívmánytól, jóval több jövedelmet hozna a városnak. Továbbá a nemes fűz, u. ra. az arany és bib.ir-fűz, egyszersmind mint kerti disz-növény is felette becses és keresett czikk, — Csaba városa most rendezett népkertjében, az alacsonyabb területen s kivül az élöviz-csatorna szegélyében ezen dísznövény mindenütt ott díszeleghetne. Erősen hiszem, hogy jövőben az is kivihető lesz, miszerint a körösszabályozási társulatok, saját hullám-terükben, szorosan a töltések belső lábának szélében, habverés ellen, a nemes füzet fogják ültetni. Végül, hogyha az idő előhaladottsága miatt a közel tavaszon, fűzfatelepitvények létrehozhatók nem lennének, akkor á községek buzgalmát, legalább a nemes fűz-fajok iskoláinak életbeléptetése tekintetéből kérem felébreszteni. (Folyt, köv.) LiOí^iij iil» t> posta. * A magyar képviselőház keddi ülése, melyen a régi „uj" minisztérium installáltatott, igen mozgalmas volt. Helfy Ignáez az elnöket támadta meg, mert 20 képviselő Írásbeli kívánságára nem hivta össze a házat és mert nem hétfőre hivta egybe. Tisza az utóbbi válság ismert történetét adván elő, b. Seayei Pál és b. Siinonyi Lajos támadta meg erősen s ámbár szokott ügyességével replikáit, válasza nem lesz képes azon hatást ellensúlyozni, melyet e két beszéd az ország közvéleményénél előidézend, mert mindenki éizi, hogy a lehető sem éretett el. * Az orosz határról jövő táviratok jelentik, hogy az orosz tartalékseregek a legközelebbi vasárnapon indulnak a határ felé. Felelős szerkesztő : R E 0 K ISTVÁN.