Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-02-18 / 14. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 10. SZ. jóváhagyás nélkül, — azon elv felállítása mellett, hogy az örökváltsági és regaleügyek, nem politikai, községi közügyek, hanem egyes lakosok magán-ügyei, — külön képviseletté alakult; — azon testületet pedig, melyet képviselni kivánt, közbirtokosságnak kanonizálta. E fogalom támogatása és fejlesztésére szolgált még azon körülmény is, hogy az örökváltság és a regale vételi ára, eredetben nem a községi közpénztár terhére, hanem aránylag, minden egyes föld, ház, szőlő, malom, — szóval egyesek realitására vettetett ki. Innen tehát a jogosultság a különvált érdekeltségre, melyben a házatlan napszámosok, vagyontalan iparosok, kereskedők ós honoráczióroknak semmi része. Magától értetik, hogy még itt oly Menennius Agrippa nem született, ki a kiszakadt patricziusokat (megfordítva mint egykor Rómában) kapaczitálni tudná, hogy a gyomor, kezek ós lábak nélkül keveset érne. E különvált képviselet, saját szervezetével azóta folyvást él és uralkodik, gyakorol földesúri jogokat. — Kezdetben ő adott lakositási engedélyeket, bizonyos díjért, saját pénztára javára. — A régi temetőt — a volt földesuraságról a községre maradt széna-aklokat, a Körös-csatornát, annak ősi partjaival ós fűzfákkal, mint földesúri tulajdonát, a községtől elszedte, azon elvből, hogy egykor minden talpalatnyi föld a földesúré volt', ő mint ennek törvényes jogutóda, — minden darab házföldhöz jogot tart. Igy a legelő egyéni kiosztása után felmaradt, és közvetlen a község körül elterülő vályogvető földet, valamint az utczákat és a községben levő szabad tereket, saját földesúri tulajdonának tartja. Egykori földesari jogánál fogva, ő szabályozta a várost. E képviselet osztotta ki az örökváltsági országos kárpótlást, — kezeli most is a regale joggyakorlatot, épített szállodát, bérházat — azon biztatással, hogy abban a kir. járásbíróságnak hivatalos helyiséget ad, a a miből később mi sem lett, jelenleg készül építeni nagyszerű vigardát. Néha, jókedvében, a regale-jövedelmet a 4000 földesúr között garasonkint kiosztja. — A községgel is olykor nagylelkűséget gyakorol, — ugyan is, az utczákat, néhány tér kivételével, — melyet magának visszatartott, — a Körös s annak partjait, a vályogvető gödröket a községnek visszaadta, a lakositási és szabályozási jogáról a község javára és terhére lemondott — s hogy e terhet enyhítse, az örökváltsági kárpótlás egyéni kiosztása után, egyeseken felmaradt követeléseit, nagylelkűen a városnak engedte át. Kezel 400000 frt értékű vagyont, s annak 40,000 frt körüli évi jövedelmét, anélkül, hogy számadásait, akár a közbirtokosok — ez fizikai lehetetlenség lévén, akár a község, még kevésbbé a megyei hatóság elé terjesztené. Folytat pereket saját czége alatt. A községi elöljárósággal s képviselettel, jegyzőkönyvi végzésekkel érintkezik, a községi képviselettől azonban megkívánja, hogy netáni kiván ságát,folyamodvány alakjában terjeszsze elébe. Igy a napokban a községi elöljárók ós képviselőtestület az országutak mentébeni fásítás érdekében egy faiskolát akarván alapítani, miután a község arravaló földdel nem rendelkezik, kérvényt nyújtott a közbirtokossághoz, egy a város szélén levő gyepdarabból, (közföldből) e czélra 2—3 hold föld átengedése iránt. A közbirtokosság méltó indignaczióval fogadta ez alkalmatlankodást, s vezérszónokának argumentácziója alapján, mely szerint a faiskola tolvajok tanyájává válhatik, s igy annak rendőri tekintetből sem lévén helye — a kérelem megtagadtatott. Ugyancsak a közbirtokossági gyűlés ben, kérdőre vonatott a bíró, melyik törvény szakaszánál fogva vett magának sza badságot a legényeket szombaton este a korcsmából kitiltani ? a hol ezek, közbevetőleg mondva, minekelőtte fosztóba, fonóba mennének, gyakran tiltott uton szerzett pénzen, és hitelre, egy kis, de rendesen kelleténél több erősítőt szoktak magukhoz venni, melynek árát, a korcsmárosok keresete folytán, a községi biró az apákon behajtani köteles. — Ők, mint regale-birtokosok tiltakoznak ily jogcsonkitás ellen, s a biró ellenében törvényes orvoslást keresnek. Hogy ez anomal helyzet, a községi élet fejlesztésére kedvező hatást nem gyakorolhat, az magától értetik. E helyzetet, ^ kormányformák, s az azok alatt szereplő főbb hatósági tisztviselők sűrű váltakozása, a fenhatóságok figyelmének kikerülése, a községi önkoimányzat tágas magyarázata mellett, a községi ügykezelés gyenge ellenőrzése eredményezte És ez intézmény, a községi törvény alkotásának hetedik, s az egyletek alakítására kiadott miniszteri rendelet fenállásának harmadik évében folyvást tartja magát és a hatóságok szeme láttára, háboritlanul működik. Közbirtokosaink oly fontosnak tartják e különvált állásukat, hogy annak megváltoztatására külön országos törvény alkotása szükségét vitatják, bármely községi ember azonban ugy hiszi, hogy az, egy hatósági tollvonással is megsemmisíthető. —n. 1. Városi közgyűlés. B.-Csabán, az 1877. év február 12-ón tartott községi képviselő gyűlésben felmerült tárgyak s az azokra hozott határozatok. A több évről összegyűlt illeték-hátralékok behajtása és tisztázására, a közigazgatási bizottság által elrendelt két külön egyén alkalmazása, — tekintve, hogy az adók behajtására már eddig alkalmazott négy egyén, a mult január hóban, az illeték hátralékokból 10,000 frtot bohajtott, — s 87 darab ügyet, adatokkal felszerelve, tisztázás végett felső helyre terjesztett, — ez időre mellőzhetőnek találtatván, — a két külön egyén felfogadása iránt kiadott rendelet végrehajtásának ideiglenes felfüggesztése iránt, illő helyre kérelem terjesztése határoz tátott. A regále-joggyakorlat ügyében kiadott miniszteri rendelet azon pontja, mely a bor-eladás mértékének minimumát, abrincs alatti 1/

2 hektoliternyi űrtartalomban állapította meg — ugy a bortermesztök, mint a borfogyasztók érdekében, igen megszorítónak találtatván, a helybeli közbirtokosság e megszorításnak, a helybeli viszonyokhoz képesti tágítása iránt megkerestetik. Az országutak fásításának ideje közeledvén, azon kérdés vettetett fel, hogy az eddigi fásítás^ rendszer folytattassók-e ? t. i. közköltségen, köxfelügyelet és vezetés alatt, avagy a fennálló rendszabály betűszerinti értelmében, egyes érdekelt földtulajdonosok szoríttassanak a faültetésre? Határoztatott, hogy mennyiben a felsőbb hatóság az eddigi rendszer ellen kifogást nem tesz — s az — gyakorlatiabbnak bizonyult be az egyesek faültetési rendszerénél, ugy az eddigi rendszer lesz folytatandó. A községi faiskolában a fák fogytán lévén, uj faiskola alapítása határoztatott, s az arra alkalmas hely — a vasút és Vietorisz-féle ház környékén kijelöltetett. Törvényszéki elnök urnák azon értesítése, melyszerint a telekkönyv áthozatala ügyében tett községi ajánlat, a nm. minisztérium által kielégítőnek nem találtatván — a község kérelmének hely nem adatott — tudomásul vétetett. Ügyész jelentése, a folyamatban levő peresügyek állásáról tudomásul vétetik. A régi szőlők lakosai folyamodványára, a • ölenként- 1 frtban megállapított szabályozási taksa — 50 krra szállíttatott. Az adókivetéshez eddig alkalmazott segód-szemólyzeten felül, két hóra, két dijnok felfogadása engedélyeztetett. Békésmegye közig, bizottságának felirata a belügyminisztériumhoz, az italmérési jog szabályozására nézve kiadott, február l-jén életbelépett rendelet ellen. „Nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter ur! Ferenfzy Alajos és több bgyulai füszerkereskedőnek nagyméltóságod által az italmérési regalejoggyakorlat tárgyában mult évi deezember 31-én 59,560. szám alatt kibocsátott körrendelet, több pontjai megváltoztatásának kieszközlése iránt hozzánk benyújtott kérvényét alulírott napon tartott ülésünkben tanácskozás alá véve: ámbár az idézett tisztelt körrendeletnek az 1868-ik évi julius 7-én 13,713. szám alatt kelt és eddig érvényben volt, de most hatályon kivül helyezett hasontárgyu körrendelettel való egybevetéséből meggyőződést szereztünk arról, hogy az italmérési regale-joggyakorlat, és az e részben felmerült kihágások eseteiben eddig követett eljárás módosítása az ujabb törvények, jelesen a métermérték tárgyában 1874. VIII. t. cz. s a közigazgatási bizottságról szóló 1876. VI. t. cz. szempontjából indokolt; mindazonáltal el nem hallgathatjuk azon nézetünket, hogy ezen ujabb körrendelet az italmérési regale-jog birtokosait az ipar és kereskedelem, sőt a fogyasztó közönség érdekeinek érzékeny háttérbe szorításával és kártékony megrövidítésével igazolatlan kedvezményben részesíteni látszik; a miért e körrendelet megjelenését oly korszakban, midőn a közvélemény a hajdani hűbéri viszonyokból még fennmaradt italmérési regale-jog kárpótlás melletti megszüntetését mind hangosabban óhajtja ós követeli, egyátalán nem üdvözölhetjük, ós nagyméltóságod becses ügyeimét az e körrendedelet ellen nyilvánuló aggályokra irányítani hivatalos kötelmünknek ismerjük. E nézetből kiindulva tisztelettel kijelentjük, hogy a körrendeletet 1. pontjának azon megszorítását, miszerint a bortermelők boraikat a termelési község határán kivül egyedül csak azon községben árulhatják, a hol állandóul rendesen laknak, és ott is csak azon esetben, ha ezen községben saját borpinczével birnak, melyben az önmaguk által termelt borokat tartják és kezelik, sem indokoltnak, sem igazoltnak nem véljük; mert ha a bortermelőknek saját termésű boraikat a körrendeletben körülirt kellékeknek megfelelőleg, áiulniok szabad, nem látjuk át azon korlátozás okát, ho»y ezen jogot cssk ott, hol állandóul laknak, és csak azok, kik saját pinczével birnak, gyakorolhassák; miután a bortermelők legnagyobb része saját pinczével nem birván, borait rendesen kamarákban tartja. A körrendelet 2-ik pontját, miszerint a bejegyzett czégü kereskedők honi csemege és külföldi borokat, külföldi sereket, édesített alkohol tartalmú italokat, melyek alatt tiszta szeszszel gyárilag készített finom italok, mint likőr, líhum és rosoglio értetnek, — csak. oly üvegekben árulhatják, melyek egy liternél nem kisebbek;^- ellenben szeszt V

2 liternél kisebb, és 1 liternél nagyobb palaczkokban nem árulhatják, — panaszlók nézeteivel egyezőleg oly tulszigoru korlátozásnak tartjuk, mely midőn a regále-jog birtokosainak szerfelett kedvez, a bejegyzett czégü anyag, fűszer- és vegyes kereskedőket minden alapos ok nélkül örökös zaklatásnak és érzékeny megkárosításnak tenné ki, a fogyasztó közönség, különösen pedig az oly szegényebb sorsú iparosok érdekeit, a kik a szeszt mesterségük folytatására használják, mód nélkül sérelmezi; holott ha a kereskedők az eddigi gyakorlathoz képest a kérdéses italokat, habár csak a mellék-üzletkint is, kisebb-nagyobb, de a métermórték iránti törvény által megengedett tartalmú üvegekben továbbá is árulják: ezen fennállott gyakorlat mellett az ital mérési regál-jog birtokosai semmi jogcsonkitást nem szenvednek; — mig az uj rendszer behozatalával mások pótolhatatlan kárára jogtalanul gazdagittatnak. — De legsujtóbb e pontnak a rhumra vonatkozó része azért, mert mig a rhum eddig a szabad kereskedés tárgyát képezte, melyet a kereskedők hordókban is megszerezhettek, ha azt ezentúl hordókban megszerezniök nem, és csak egy literes üvegekben leend szabad árulniok, a kisebb kir. haszonvételek sorába szorosan véve nem is tartozó rhumkereskedés, a fogyasztó közönség hátrányára és csak a regále-jog-bérlők előnyére oly szigorú korlátok