Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-02-11 / 12. szám
IV. évfolyam. 1877. 12. szám. B.-Csaba, februárhó 11-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és ostitör*tölí_Ön. Előfizetési (lij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. •A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség: Gyulai-ut, Reök-ház. Kiadó-hivatal: Vasut-uteza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kaphsitó» Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautal ványnyal. H.-Csaba, február 9. Hány felől s mily mértékben vagyunk mint adózók igénybe véve, azt kiki érzi. De bár súlyosak a kötelességek, melyeknek teljesítése kívántatik: készséggel teljesítjük azokat, mert tiszteljük a törvényt. De van egy mindennapi bekopogtató, félig törvényes, félig törvénytelen, a ki többnyire azt se mondja meg, hogy ki a fizetés-köteles s miért kell fizetni; a ki a kifizetettet újra követeli s menten végrehajtással fenyegetőzik ; a kitől az apellata sok esetben a lehetlenséggel határos, ez a bekopogtató apróra bejárja a házakat, követel, zsarol a kiáll hatlanságig, ezt a vendéget valóságos ellenszenvvel kell fogadnunk s csodáljuk, hogy czivilizált országban rendetlenségei, zsarolásai, szekirozásai türetnek csak egy napig is. Veszedelmesebb a fosztogatóknál, mert ezek üldöztetnek ugy a mint, büntettetnek ha rajta vesztenek, mig ezen tolakodó a törvény nevében ront be hozzánk, a törvény védelme alatt rendetlenkedik, zsarol, fosztogat fényes nappal szegényt gazdagot egyiránt. Ertjük a lizetés-meghagyási ivet. Ezek az ivek elegendők' arra, hogy az országot forrongásban tartsák, mert számtalan esetben ugyanott a százalékot kétszer, háromszor követelik, büntetnek — persze a törvény értelmében — oly cselekmények mulasztásairt, mely cselekmények, hogy teljesitendők, arról az ezrediknek sincs tudomása, a köznépnek átaljában nincs is, melyekből senki sincs, a ki kiolvashatná, hogy az illeték minő cselekmény, mily alapon, mely kulcs szerint kívántatik s az ki által fizetendő. Ertjük főkép azon fizetési iveket, melyek számtalanok, midőn ugyanazon íven számos illetékköteles cselekmény, tárgy, személy fordulnak elő, p. o. X. hagyatéka után egyetemlegesen köteleztetnek fizetni: Péter, Pál, János, Judit stb. 250 után 1% ennyit, 1500 frt után 1 % ennyit; 1000 frt után 4 5/ 8% ennyit; felemelt százalék ennyi stb. S jön ugyanazon ügyben egy másik, egészen más összegekkel, %"kal és illetékekkel. Ki tud ezekből eligazodni, s miként tudhassák az érdekeltek, hogy melyik tételt melyik tartozik fizetni, holott az egyezség szerint a hányan vannak az érdekeltek, annyi különböző kötelezettség terhelné őket. Es a mint mondtuk, ugyanazon cselekmény örökség, egyezség, vétel után gyakran kétszer, háromszor követeltetik az illeték, különösen hagyatéki ügyekben, melyekről háromszoros bejelentés is kívántatik. S nem is csuda, hogy ha a haláleset be volt jelentve 5 — 10 év előtt, az átadási végzés 1 - 2 év előtt — ha az illeték-kivető az illetéket újra meg újra kiveti. Nekünk magunknak három esetben kellett a közelmúltban százalékot fizetni — kifizettük, — nem követelik mind a hármat újra sőt felemelve, uj fizetési meghagyással, végrehajtással fenyegetve ? ! Ez a zavar bábeli, melyet tűrni nem lehet, rendetlenség, melylyel rendszeres fosztogatás űzetik a törvény paizsa alatt. Es mondjuk, az orvoslás számos esetben a lehetetlenséggel határos, mert az irományok, melyek alapján a kivetés történt, többnyire ki tudja, melyik hatóság levéltárában vannak s megszerzésük legjobb esetben költséges, gyakran többe kerül, mint az igaztalanság a mennyire rug. mely orvoslandó volna. Aztán, a kivető hivatal Makón, szóval távol, a pénzügyi igazgatóság a felebbviteli fórum Aradon, szóval szintén távol. Kendet kell e káros zavarba hozni, szisztálni ezt a rendszeres károsítását a különben is erősen igénybe vett adózóknak. Rendet kell csinálni először ugy, hogy ugyanazon ügyben egyszernél több illetékezés elő ne fordulhasson; másodszor a fizetés-meghagyási ív nyitott könyv legyen, melyből ki lehessen olvasni: minő cselekmény, mily objectum után, minő — szerződési vagy adó-alapra fektetett kulcs szerint s külön-külön ki vagy kiktől követelteti k a fizetés? Azért a szolidáris kötelezettség az állam irányában fentartható. Harmadszor deczentralizálni kell az illetékszabás i hivatalt újfent, és deczentralizálni a felebbviteli forumot, hogy egyik mint másik hozzáférhető legyen. Mondjuk, csodáljuk, hogy ez a rendszeres fosztogatás csak egy napig fennállhat, s mégis van a mi fölött még inkább csodálkozunk s ez az: hogy noha ez a baj mindennapi, minden órai, mégis birkamódra tűretik; nincs testület, elöljáróság, hatóság, mely felszólalna, a bajra rámutatna, orvoslást sürgetne s a békésm. közigazg. bizottság talán az egyetlen az országban, mely azzal foglalkozik. Lapunk szava gyenge, megyénk határán túl alig hat el, de van megyénknek hat választó kerülete, minden kerületnek egy-egy derék orsz. képviselője, mi felhívjuk t. képviselőink figyelmét ezen veszedelmes járványra s felkérjük, szíveskedjenek azt kissé tanulmányozni, ha oly szerencsések lennének, a mit fel nem telietünk, hogy tőle személyükre nézve eddigelé érintetlen maradtak volna, s emeljenek szói a parliainentben, hogy attól az ország valahára megkíméltessék ! Megyénk rendőrsége ügyében. (Folytatás.) S ha itt volna is ideje annak czikkiró szerint hogy megyénkben fokossal fegyverzett, kétnyelü korbácsai ellátott (ilyet én még nem láttam) bőr nadrágos bajdukat és perzekutorokat ne lássunk, de sohn, és semmi esetben nem lesz ideje annak, hogy e megye területén, mint megyei rendőrök, a bécsi Wacbmánek, és pesti konstáblerek szervezetükkel és magok valóságában, a czélszerüségnek megfelelőig alkalmazhatók lehetnének. Nem ott, hol s mi által czikkiró javítani akar t van a fő baj, s nem abból áll csupán a megyei jelenlegi rendőrség szervezetének hiányossága—ezek másod- s harmad-rendű kérdések, s minden rendszerváltozás nélkül, alispáni uton nagyrészük elin. tézhető. A főbaj a megyei rendőrségi szervezet hiányosságában rejlik. Országszerte mindenütt s igy megyénkben is a rendőrség deczentrálizált szervezettel bír, -- és szerintem ez minden hiányainak kútforrása. — Ennek folytán 1. A megye 6 járásában a rendőrség nem képez egy organikus egészet, minden járásnak különálló, külön működő, nein az egész megye, hanem saját járási területére kiható működéssel biró külön rendőrsége van, a nélkül, hogy egyik járás a másikkal bár mi szervi összeköttetésben állana, a nélkül, hogy az összes megyei rendőrség - egész megyére kiható, tényleges rendőri kormányzattal birna, — s ez oka annak 2. Hogy a megyében a rendőrségnél nem ta _ lálható fel az egyöntetű eljárás, nincsen meg a inul _ hatlanul megkívántató öszmüködés. 3. E miatt, a megyei rendőrség működése fe lett általában, nincsen meg a kellő s ellenőrző felügyelet, nem lehetnek ismeretesek a bűnügyek fe 1 nem derítésének indokai; fedve lehet és eltakarható, a bűnügyek felderítése körül előforduló, avagy elő fordulható hibás, törvényellenes vagy hanyag eljárás; ismeretlen a szolgálati ügykezelés pontos t vagy azzal ellenkező megtartása. Ma tisztán a csendbiztos személye, egyéni tebétségeihez és jelleméhez \an kötve, attól föltételezve a járás rendőri helyzete; ha az becsületes szorgalmát s hivatalos kötelességét lelkén hordó egyén, a dolgok jól mehetnek; ha azonban a csendbiztos, a fent leírttal ellenkező jellemű s hivatalában csak ugy félválról bánik el a dolgokkal, a mit a mai rendszer mellett mindenki bátran megtehet, akkor az általam előbb jelzett ellenőrző felügyelet hiánya, olyan baj, — melyen a megye közönsége vagyon- s személy biztonsága érdekében segíteni — egyik múlhatatlan kellék — a megyei rendőrség újjászervezése alkalmával. Ezen pontban mondottak ellenében> azt fogja
