Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-02-08 / 11. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 11. sz. miért is tisztelt hölgyeink is jó teendik ha minden felesleges fényűzést kerülve, minél egyszerűbben jelennek meg. Kiég „fényesek" szemeik és a szépségük, sőt az egyszerű öltözet mellett annál észrevehet'^ ez, mig a pompás ruha meg ékszer sokszor elvonja a szemlélő lig)elmét magától a természet megbecsülhetlen adományaitól. * Ctyuláii most szombaton adott a b.-gyulai polgári kör egy tánczvigalmat, mely az ez idei gyula; bálok közt eddig a legsikerültebb, a mennyiben a legkedélyesebb legfesztelenebb módon mulattak. Némelyek oly jól érezték magukat, hogy a nem „kivilágos viradtig" mulattak, de délelőtti fél tiz órakor is csak nehezen tudtak megválni a kedélyes helytől. * A vasárnapon B.-Csabán tartott felolvasás igen szép és nagy közönséget gyűjtött össze a városháza nagy termébe, hol Dobay Sándor kétegyházi mérnök ur a „szinek'-röl tartott egy másfél órát igénybe vevő, igen érdekes és tanulságos felolvasást, Oláh György ügyvéd ur pedig „Diána néni czimü mulattató humoreszket elvásott fel. Mindkél felolvasó ur élénk tetszésnyilatkozatokra ragadta a tulnyomólag szép hölgyekből álló közönséget. * M.-Beréuyről Írják nekünk, hogy ott va_ lami Schitt Mihály nevezetű rakouczátlan parasztlegény, ki már kihágásért, verekedésért meg volt büntetve, a napokban Károly estélyen avval mulatozott. hogy erősen töltött puskáját sütötte el a város kellő közepén, melynek golyója épen arra járó nt. Petz ur és családja mellett repült el és valóságos isten csodája, hogy senkinek baja nem történt Valami mulatságba nem akarták beereszteni, hoj egy priváttársaság mulatott, azért akart odalőni

i de a golyó az utczán repült tova. Ajánljuk ezt a veszélyes frátert a békési járásbíróság becses figyel, méhe, sőt talán nem ártana, ha maga a kir. ügyészség és beleszólana egy szót a dologba, a mennyiben az illető egyénnek ez nem első erőszakoskodó tette. * Kivonat B.-Gsaba város hirdetési könyvéből. giróilag elárver elteinek : Kesjár Pál lábas jószágai, háza, 43 hold földje, szőleje íebr. 5, eselleg márezius 7. Özvegy Nóvák Györgyné Hrabovszkj Mária háza s szőleje február 15, esetleg márezius 15-én Csabán a városházánál. — Szabad kézből eladók : Sueh Sándornak Megyereo 15 hold földje, okta nagyréti illetménye, 4 holdja az alsóvégi szélmalom mellett. Szpevár János háza, kenderföldje 7 okta nagyréti illetősége, lakik 15. sz. a. Nyistjár Pál háza 569. sz. a. PetriuaGyörgy háza 555. sz. a. Freund Mór kenderföldje, lakik Spiczer-féle házban. Iirabovszki György 15 hold földje Gerendáson, lakik 653. Széna- és szalma-eladás : VidoveneCZ Mártonnál 1201. sz. a. Brhlik Pálnál 2130. sz. a. Kukuricza alá való föld pénzért, kapható Hrabovszki Györgynél 658. sz. a. — (Dinnye s zöld ségre való föld kapható : Fikker Györgynél a nagyréten, Machlik Györgynél a nagyréten, ladk 22. sz. a. Gyusko Jánosnál a nagyréten. — Milecz János mé szarosnál lehet jófajta kocza-sertéseket venni. Irodalom és művészet. * Megjelent s hozzánk beküldeteti a „ilagyat Igaz ságügy" jogtudományi folyóirat a birói, államiigyószi, ügy védi s közjegyzői kar több kitiinő tagjának közreműködése mellett szerkeszti dr. Löw Tóbiás kir. főügyész-helyettes. VII. köt. 1877. januári I. füzet. Tartalom : A nyilvánkönyyek közhitelessége, dr. Csillag Gyulától. Bíráló megjegyzések a fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készített törvény tervezethez dr. Schreyer Jakabtól. Az igazs. ü. m. értekezlet a váltó-eljárás tárgyában Német Pétertől. A bécsi rendőri fogház s a veinhausi kényszer-dologház, Bécs mellett Tauffer K. lipótvári fegyházi igazgatótól. Jogirodalom Vajkay Károly kir. és táblai tanácselnök és dr. Saghy Gyulától. Törvényszéki csarnok Közjegyzöség szemle. Kiadj. ZMahy Sámuel Budapesten. Ara egészévre 10 frt félévre 5 frt. * A bölcsész, irta Lenkey Ferencz. Elmélkedés 16 ivr. füzetben Kiadja Aigner Lajos Budapesten Ara 20 kr A jövedelem a Deák-emlék javára fordittatik. * Megjelent a földrajzi közlemények V. K. 1. füzete, >zerk Berecz Antal. Tárgysorozat: Jelentés a földrajz körében 1876-ban tett munkálatoknál Vámbénytől. — Utazás Pekingből a mongol sivatagon át Ungába, gr. Zichy Ágosttól. — Földrajzi társulatok. - Vegyes közleményei. E közlemények évenkint 10 füzetben jelennek m g. A tagok azokat ingyen kapják. Előfizetési ára a 10 füzetnek 5 frt, az I. II. III. kötet még kapható. Tagsági dij 5 frt. * A „Magyarország és a Nagyvilág" f. hó 4-diki 5-ik szám a következő érdekes tartalommal jelent meg. Szöveg: Szentiványi Károly — Hogy nincs zsebemben. . . Költ (Szabó Endre.) — Eltévesztett utak. Regény. (Vértesi Arnold.) (IV. folyt.) — Egy boldogtalan története. (Jack.) Regény. (Daudet Alfonz.) (IV. folyt.) — Fővárosi tárczalevél: Téli gondolatok. (E.) — Nemzeti szinház. — Esti mulatságok Londonban. — Keleti képek. — Ketten. (F. J.) — Különfélék. — Sakkfe advány. — Szórejtv. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok: Szentiványi Károly. — Keleti képek: Szofták imája háborúért a Zsófia mecsetben. — Galacz. — Kozákok kémszemlén. — Ketten. * A „Vasárnapi Újság-" 1877. évi 5-ik száma következő tartalommal jelent meg: Szentiványi Károly (arczképpel.) — Óda Deák Eerencz emlékezetére. Szász Károlytól. — „Deák Ferencz emlékezete" Tóth Kálmántól. — Mán József (arezképpel). — Hatem bey paripája. Eredeti beszély P. Szathmáry Károlytól. — Adriai képek, líerman Ottótól. — Képek Tripolisból. (8 képpel.) — Deák az 1831—6-iki országgyűlésen. — Levél Keletindiákól. Duka Tivadartól. — Egy katona levele a „Vasárnapi l'jság"-hoz. — Jlit mondana Deák Ferencz a bankalkudozásokhoz? (Karezolat.) — Irodalom és művészet, stb. rendes rovatok. Törvénykezési terem. (?) Törvényszék. Január, 29-én tárgyaltatott Pap T> Gerászin Ilka csalási biinügye. Ó volt az, ki Gyulán „kedvesével" összebeszélve több czipészt befont: a tárgyalás során mindent be is vallott, s csalási bűntényéért 1 hóra Ítéltetett, úgyszintén társa és Karácson János, mindkettő bele is nyugodott. Ugyan-e napon tárgyaltatott a tóikomlósi volt segélyző-egylet tisztviselői elleni sikkasztási bűnügye, egyedül Plachy Mátyás bűnre csábításában találtatott bűnösnek, s ezért 48 órai börtönre Ítéltetett. A többi tisztviselők irányában a csalás és sikkasztás miatti eljárás beszüntetett. (?) Kofaper. Ugyan-e napon tárgyaltatott özv. id. Kovács Istvánné és 6 társa verekedés és bíróság szóbeli bántalmazása iránti ügye. — Az egész dolog Orosháza piaczán történt, hol is a tojás „minősége" felett vesztek össze alami heten. — A tszék őket egynek kivételével mind kisebb-nagyobb börtönbüntetésre Ítélte. (?) Január 30-án tárgyaltatott csalással vádlott csabai lakos Schütz József bűnügye, a megejtett tárgyalás után a kir. ügyész a csalás tárgyi tényálladékának fel nem állíthatása folytán a vádat visszavonván, a tszék vádlottat tárgyi tényálladék hiányából felmentette, s panaszost kárkövetelésével polgári peruira utasította. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Békésincgye gazdasági egyesületének a m. kir. földmivelési miniszter. (Vége.) E törvény megalkotása azonban most már,

: midőn a közélet átalakulásának hullámai lecsillapultak, midőn közigazgatási szervezetünk a törvény szellemének és szavának érvényesítése iránt elegendő biztosítékot nyújt, végre midőn népünk a kormánynak a lótenyésztés terén az érdekében tett áldozatok jótéteményét átlátni s gyümölcsét élvezni kezdi, annyival is inkább elhalaszthatlan kötelességemmé vált, mivel a törvényhatóságok, egypárnak kivételével, a kellő rendszabályok megalkotását, daczára gyakori felhívásaimnak mindeddig elmulasztották, miért is az az irányú törvényjavaslat elkészítését elrendelvén, azt annak idején benyújtása előtt, véleményezés végett az egyesületnek is meg fogom küldeni, s akkor lesz alkalma az egyesületnek mindazon javaslatainak érvényesítésére, melyek jelen előterjesztésében nem specialiter az állami inéntelep^k kezelésére vonatkoznak. Nem tagadhatom, sőt őszinte köszönetem ismétlése mellett hangsúlyozom, mikép emiitett elhatározásom keresztülvitelére az egyesület tisztelt felterjesztéséből uj erőt merítettem, s kijelentem, hogy egyátalában nincs szándékomban a törvény életbeli ptetéseitf is, kellő intézkedésekkel várakozni, s már közelebb is lényegesebb rendelkezéseket logok ez irányban kibocsátani. Midőn tehát szemben a rövidebb idő alatt életbe lépendő törvénynyel, azon reményt ós biztatást. fejezem ki, miszetint országos lótenyésztésünk, e törvény paizsa alatt a kivánt mérvben erősödhetik ui"g, — felkérem az egyesületet, hogy addig is, mig a hatóságokhoz bocs<ijtandó rendeleteim, s később az alkotandó törvény a lótenyésztés érdekének kellő megóvását és fejlesztését szabályozzák, saját hatásköréből és körében is odahatni szi\esküdjék, hogy a megye területének tenyésztése lehetőleg azon alapos ós helyes alakban vezettessék, melyet becses felterjesztésében alkalmazni ajánl, és alkalmaztatni jogosan kér, s melyhez én annyival szivesebben és nagyobb öröm nel nyújtok alkalmat, mivel ezzel saját óhajaim megtestesülését segítem elő. S ha egyelöie mást nem vehetne is az egyesület foganatba, mint az álladalmi méneknek helységenkint megtelelőleg törtduő kijelölését, már ez a tenyésztés érdekének jelentékeny előnyére válnék, m-kem pedig megelégedésemre szolgálna, ha meggyősödhetem arról, mikép a békési lótenyésztési bizottmány, mely az állomások szervezése körüli munkálatok alól magát ugyan felmentetni kérte, az egyesület által azon hitre térítve, hogy a közügyet, kedvetlenséget szülő akadályok daczára is támogatni és szolgálni kell — ez évben már ép .dy szabatosságai jelölné ki működési területének állomásaira a méneket, mint ezt Gömnr, Borsod, Hajdú, Ti rontál, Somogy, Tolna, Baranya, Komárom, Csanád s már több más megyék bizottmányai is évek óta tenni szokták. Végre köszönetemet fejezem ki az egyesület j tvaslat ínak azon emlékeztetéseért, melylyel figyelmemet a Nonius-ivadékoknál tapasztalt szembajokra hívja fel. Értesítvén az egyesületet arról, mikép az érintett hiba a törzsben ugyan nem észleltelett, az egyesület által tett tapasztalat mégis azon következtetésre ad alapot, hogy valószínűleg egy törzsmén után származott mének lehetnek azok, melyeknek sarjainál a baj kifejlődőit; minélfogva igen kérem az egyesületet, legyen szives velem a községek neveit tudatni, hol a hibás csikók találtattak, hogy nyomát kerestethessem ennek folytán az éppen kifejezett gyanúnak, s esetleg jókor elejét vehessem azon veszélynek, mely történetesen nagyobb mérvet is ölthetne az országos lótenyésztés hátrányára. Trefort, s. k. Az aradi ipar és keresk. kamara felirata a földm. ipar és keresked. miniszterhez egyetemes kamarai gyűlés megtarthatása tárgyában. (Vége.) Igy felkéretett a kassai kamara, hogy vállalja el az előadó tisztet 1) az ipartörvény módosítása, 2) a vásári és házalási ügy szabályozása ós 3j a kereskedelmi testületek törvény általi rendezése tárgyában ; a temesvári kamara a hadsereg felszerelésére nézve és a szeszadót illetőleg; a budapesti a vasuttarifa kérdésében ; a soproni a kamarai tisztviselők nyugdija és a bor és husfogyasztási adó revíziójára vonatkozólag ; a kolozsvári kamara a kereskedelmi törvényhez egy póttörvény (novella) kidolgozása s a párisi világkiállítás tárgyában ; végül az aradi kamara elvállalná az előadói tisztet a kamarák reformjára nézve 1876. évi február 14-ik teljes ülésből a nm. magy. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi ministeriumhoz intézett felterjesztésében foglalt elvek alapján, kiegészítve azt a zágrábi kamara állal indítványozott pontokkal. Felkéretlek továbbá az előadókként szerepleridő társkamarák, hogy előadmányukiíal mielőbb elkészülvén, azokat a többiek bővebb tájékozhatása régett azokkal rövid idő alatt közöljék. Nagyméltóságú miniszter ur! A kamarai egyetemes gyűlések tartása már rendes viszonyok közt is felette kívánatos, mert csak ezek utján tisztázódhatnak rövid idő alatt a fontosabb közgazdasági ügyek iránti nézetek ; a kereskedelem, ipar és közlekedés kérdései felett ezen ágak hivatott képviselői csak személyes érintkezés által jöhetnek teljesen tisztába, s a gyakorlati szükségletek tárgyában azok közvéleménye csak igy juthat világosan formulázva nagyméltóságod tudomására. Az ily gyűléseket maga a kamarai törvény és az 1871. évi egyetemes gyűlés határozatai is kilátásba helyezik, sajnos azonban, hogy az említett idő óta a kamarák közt e felette kívánatos és máshol is üdvösnek bizonyult érintkezés nem jöhetett létrp. Az egyetemes gyűlésnek jelenleg különösen fontos teendői lennének, mert remélni lehet, hogy annak tanácskozásai oly támpontokat fognak nagyméltóságodnak nyújtani, melyek különben nem kínálkoznának. E gyűlést a hazai kamarák többsége minden utógondolat nélkül, egyedül a hivatásuk teljesítésének útjában levő akadályok elhárítása végett kívánja, minden tüntetés, vagy a közgazdasági kérdések bonyodalmainak öregbítése merőben távol van tőlük. Mi tudjuk, mily szerepre vagyunk hivatva, s annak keretén belől is sok üdvöset létesíthetünk, csak kötelességünk teljesítésének módja és eszközei ne zárassanak el előttünk. A magyar kamarák eddig sem tanúsítottak tapintatlanságot, s attól ezentúl sem kellend a magas kormánynak artani. Az általunk fenébb közölt tárgysorozat eléggé bizonyítja, hogy a kamarák nem a politika terére kivannak átcsapni, hanem a képviseletökre bizott nagy horderéjü érdekek biztosításának gyakorlatilag is alkalmazható módjai iránt akarnak végleg megállapodni, s ezen megállapodásokat fogják nagyméltóságod becses figyelmébe ajánlani. A kamarák többsége, midőn az egyetemes gyűlés eszméje általunk megpendittetetf, örömmel üdvözölte azt. s kijelenté, hogy annat összehívását jelenleg igen nagy szükségnek tartja, ennélfogva most már mi csak tolmácsai vagyunk azon közóhajnak, hogy a kamarákat közelebbről érdeklő éá még íüggőben levő fontos kérdéseknek tárgyilagos megvitathatása végett még ez évnek május havában lehetőleg pedig annak elején, egyetéme-s kamarai gyűlést egybehívni méltóztassék.