Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-02-08 / 11. szám

Melléklet a „Békésmegyei Közlöny" 11. sz&m&hoz. „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ián. u. sz. szőrit. Farkas Béla ur ugyanis azt mondja, hogy nevezettek lemondása mindjárt elfogadható nem le volna, s hogy ez mégis megtörtént, annak oka az. hogy a t. főügyész ur véleménye által a bizottsági tagúkat „félrevezette." Főügyész ur erélyesen, sőt kissé hevesen is tiltakozik ezen „meggondolatlan'' inzinuáczió ellen, és visszautasítja azt, mert ő meggyőződése szerint adta véleményét és a bizottság: tag urak szabadságában állott véleményét el vagy el nem fogadni. Farkas Béla ur helyreigazítja sza vait s ezzel főispán ur véget vet az épen nem épü letes intermezzónak. Tény, hogy Farkas ur midőn azt mondá, hogy a bizottság „félrevezettette magát a főügyész ur által, a bizottságot, sőt mint annak egyik tagját önmagát kompromitálta inkább mint a főügyész urat, mert ily kiváló tekintélyű testületről, melynek minden tagja önálló, józan ítélőtehetséggel bír. joggal feltehető és elvárható, hogy magát egy embernek netaláni helytelen tanácsa által „félre ne vezettesse" — szabadságában állván mindenki nek ellenvéleményét nyilvánítani s épen Farkas B ur tartozik azok közzé, kik ezen joggal minden lehető, előforduló alkalommal — igaz, hogy majdnem mindig helyes logikával előadott, üdvös indítványok tételével a legszebb mértékben él. Ezen inteimezzó után az alispáni jelentés egyebekben tudomásul vétetett. Ezután alispán ur az időközben érkezett miniszteri rendeleteket terjeszti elő, ilyen a belügyminisztériumé, mely szerint a helyettes kir. tisztviselők esetleg csak a maguk szakmájában birnak szólási és szavazati joggal; a pénzügyminiszteréi, mely szerint a „Pénzügyi Közlönyében közzétett és a hatóságokkal közlött pénzügyi rendeletek ugy tekintendők, mintha írásban történt volna kézbesittetésük; egy p. ii. rendelet, mely felhívja a hatóságot, hogy a házalok kereset-adójának kivetését kellőleg ellenőrizze; mely az egyenes adók előírásánál szükséges nyomtatványok készpénz-fizetés melletti kiszolgáltatását (2 krért) hagyja meg; továbbá mely halál, elszegényedés miatti adótörlés íölötti il. letékes határozutallal az adófelügyelót, felebbezési fórumul a közig, bizottságot jelöli ki; mely az intési illetékek kezelésének modorát írja elő stb. mely miniszteri rendeletek alkalmazkodás végett az illető hatóságoknak kiadatni rendeltetik. Szeghalom városa bizonyos munka teljesítésére febr. l-ig határozott időnek megboszabbitását kérvén, az indokolt kérelemnek hely adatik ós a határidő april végéig meghosszabbittatik. E n d r ő d községe felelösőrök felállítása iránti javaslatát beterjesztvén — tekintve, hogy a megye ezen intézménynek, mint közerkölcsiség rontót és máskép is czélra nem vezetőt, a megyébeni megszüntetését határozta el és a községeket hivatalos rendőrök szervezésére utasította; tekintve, hogy a minisztérium Gyoma és M.-Berény községeknek a megye ily értelmébeni határozata elleni felebbezóst elvetette és a megye határozatát az okból is helyben hagyta, mert a rendőri intézmény mint állami jog, a hatóság hivatalos kötelmei közzé tartozik és magán-szerződés tárgyát nem képezheti: Endrőd községének kérelmét nem teljesíti és a személy- és vagyonbátorság fentartása czóljából szükséges hivatalos rendörségnek szervezésére utasítja. Bernhard Ottó a dohány-egyedáruság ellen intézett röpiratát pártolás végett beküldi. Kiadatik a békésn.egyei gazd. egyesületnek. Hajdú Pál orosházi lakos elbocsátott honvédnek a kért nősülési engedély megadatik. Szabó András b.-csabai lakosnak a h.-csabaj kir. közjegyző által minden kísérő levél nélkül beterjesztett nagykorúsítás iránti kórvénye az árvaszékhez mint illetékes hatósághoz általtétetni rendeltetik. Következik mint Jancsovits Pál alispán ur utolsó előadmánya, Ferenczi Alajos b.-gyulai bejegyzett czégü kereskedő és számos társainak kérvénye a febr. 1-én életbelépett, az italmérési jogot szabályozó belügyminiszteri rendelet némely sérelmes pontjai ellen. Fzen kérvényben az igazság meggyőző szavával előadják panaszlók, mily jogtalan zaklatásnak vannak e rendelet óta a regalebérlők részéről kitéve, kik a rendeletből azt magyarázzák ki, hogy a bej. kereskedőknek csak fél vagy egész liternél nem csekélyebb mértékű edényekben szabad árulniok likőröket, sőt rhumot is, melyet hordókban nem tarthat-1 nak; kimutatják, mily jogtalan megszorítása ez a kereskedelem szabadságának, mily anyagi kára a kereskedőnek és mily ignorálása a fogyasztó közönség érdekeinek, mely intézkedés annál is sérelmesebb, mivel eddig a rhum-árulás sohasem számíttatott az regálejogok közzé, sem törvény sem a gyakorlat soha sem tiltotta annak szabad eladását s méltó nehezedésüket fejezik ki, hogy most, midőn mindenki ezen jogok teljes megszüntetését égető szükségnek tekinti, a helyett, hogy törvényes uton való eltörlésük eszközöltetnék: ellenkezőleg ily törvényben nem gyökeredző kiszélesbitésük vétetik foganatba rendeleti uton, miért is esdik, hogy a közig, bizottság feliratilag a miniszter urat neheztelt rendelete sérelmes pontjainak módosítására kérje fel. — A közigazgatási bizottság a kérvényben előadott indokokhoz járulván, a belügyminiszter úrhoz felírni határoz, egyszersmind ana is hiván fel figyelmét, hogy a rendeletnek a borra vonatkozó része a borkereskedést tönkre teszi, sőt sok esetben lehetetlenné teszi, mert sok helyen pincze nincs is, sok helyen a legkisebb vizáradáskor vizzel telvék apinczék és használhatlanná válnak, sok helyen pedig a bortermés kétszeresen lölülmulja a helyi szükségletet. A tanfelügyelő ur jelentéséből a következő érdekesebb statisztikai adatokat közöljük: Békésmegyében ez idő szerint 37346 tanköteles gyermek van, ebből 29226 iskolába jár, a többi nem. Az összes iskolák száma : 79, melyek közt 162 felekezeti, 4 közös s 13 tanyai, uradalmi vagy máj magán-áldozatok által fenntartott iskola. Tanitói állomás van 241, csak egy nincs betöltve. A tanítók közt 164 képesített, 76 nem képesített és 14 segédtanító van. Egy tanitóra átlag 95 tanítvány esik. Tanterein van összesen 240. Csak két iskolának van testgyakorló szerelvénye. A tanítóknak járó fizetés összesen 117,428 frtot teszen s igy egy tanitóra átlag 489 forint fizetés esik. Magyar tanítvány van 14556, tót 6848 kik 42 iskolában taníttatnak, német 1146. — A nemzetiség szerinti beosztást a köz. bizottság czélszerüuek nem találja, mert e megyében mindeuki magyarnak vallja magát. A tanfelügyelő ur azon megjegyzése daczára, hogy ő nem a megnőtt polgárok politikai érzelmét, hanem a gyermekek anyanyelvét vette irányadóul — a jelentés ezen része kihagyatik. (Vége köv.) Alispáni jelentés az 1877. évi január haváról. — Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának febr. 5-én tartott gyűlésén. — Méltóságos lőispán ur! Tekintetes megyei közigazgatási bizottság! A saját hatásköromnöz tartozó közigazgatási ág állapotáról szóló havi jelentésemet a következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. 1) A személy és vagyonbátorság Orosházán elkövetett egy betöréssel párosult tolvajlás esetét kivéve, melynek tettesei a járási csendbiztos erélyes eljárása folytán elfogattak, a mult hóban megnem zavartatott. A k.-ladányi portával megszökött Pap Lajos postalegény, miután az elsikkasztott nagymennyiségű pénzt Budapesten elharácsolta, Gyomára visszatérvén, ott elfogatott. 2) A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter urnák folyó évi 2142. és 2309. sz. alatt méltóságos főispán úrhoz intézett leiratai szerint, Moj&isovies Lajos árvaszéki jegyző és Pusztai Ádám alpénztárnok lemondásai elfogadhatók nem, — és nevezettek az ellenök folyamatba tett bűnügyi eljárás tartama alatt hivatalaiktól felfüggesztetteknek tekintendők lévén: Főispán ur ő méltóságának f. évi jan, 20-án 27. szám alatt hozzám intézett felhívása nyomán a tek. kir. ügyé>z urat megkerestem, hogy nevezetteket a belügyminiszteri rendelet tartalmáról értesíteni, s a bűnügyi eljárás eredményét annak idején tudatni szíveskedjék. 3) A megyei pénztárak eddigi kezelési módja, tapasztalás szerint sem a fennálló megyei szabályrendelet, sem a czélszerüség és biztosság igényeinek megfelelőnek uem találtatván; tekintve, hogy a megyei összes pénztárak a megyei szabályrendelet értelmében a pénztári tisztség által együttesen kezelendők; tekintve, hogy a pénztári tisztség a ineijye irányában egyetemlegesen felelős; tekintve, hogy a pénztári szabályszerű kezelést egyedül az együttes kezelési mód és a kölcsöjös ellenőrzés biztosii bat.i;», több tekintélyes szakértő véleményének meghallgatása s figyelembe vétele után a tek. megyei közönség jóváhagyása reményében a megyei pénztári tisztséget elutasítottam, hogy a folyó évi febr. 1-től kezdve a megyei összes pénztárakat az eddigi kezelési módtól eltérőleg, ne elkülönítve, de közösen és együttesen kezeljék: ez okból az összes pénztári napi b«vételeket és kiadásokat elébb egy átalános naplóba közösen vezesse*; e naplót naponkint lezárják; ebből az egyes bevételi és kiadási tételeket naponkint az illető főszámla-könyvekbe átkönyveljék; s a készpénzeket ne elkülönítve, de tömegesen — kuinulative — kezeljék. E rendelkezésből kifolyólag az átalános napló és a főszámlakönyvek közötti összefüggés fentartása végett egy oly rovat nyitását rendeltem el, mely az álalános napló és a főszámla-könyvek közötli kapcsot feltüntesse. — E tárgy gyal kapcsolatosan helyén látom felemlíteni, hogy miután a hivatalától felfüggesztett megyei alpénztárnok helyett kinevezettek egymásután lemondottál, főispán ur ö méltósága által tiszteletbeli és helyettes alpénztárnokul tek. Körös Kálmán kir. törvényszéki jegyző ur neveztetett ki, a ki a törvényes eskü letétele után az állomást el is foglalta. A Pusztai Ádáin alpénztárnok ellen rendelt fegyelmi vizsgálat során az összes pénztárak tüzetes megvizsgálása válván szükségessé: az e czélból megbízott küldöttség jelentése nyomán kijelenthetem, hogy a már f. évi jan. 7-én 56. eln. sz. alatt bejelentett pénztári hiányon kivül, mely azonban már fedeztetett, ujabb hiány fel nem merült. — Megjegyzem továbbá, hogy a nevezett alpónztárnok által kezelt pénztárakróli számadások elkészítésével, a főpénztárnok ur javaslatához képest Bandhauer György árvaszéki számvevő urat bíztam meg, minthogy Pusztai Ádám az ellene folyamatba tett bűnügyi vizsgálat által a számadások elkészítésében meggátoltatott. 4) A folyó évi közmunka erő összeírások megvizsgálására több szakértő megyebizottsági tagot kérvén fel: — az ekint megvizsgált összeírásokban felfedezett szabálytalanságok ós hiányok helyre-állítását elrendeltem; mely kiigazítások eredményeinek beterjesztése után, az öss/eirá«ok a közmunkaerő felhasználási javadatának kidolgozása végett a megyei mérnök, illetőleg az államépitészeti hivatal főnökének kiadandók lesznek. 5) Az uj métermérték behozatala nemcsak az üzleti világban eddig divott mértékeknek használaton kivüli helyeztetését, de a malmokban alkalmazott vám-mértékeknek is az uj métermértékek szerinti átidomitását igényelvén: a közönség érdekei megóvása, s a métermértékről szóló törvénynek minden következményéiben való végrehajtása czéljából a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét felhittam, hogy ha a malmokban alkalmazóit régi vám-mértékek eltávolításáról, s azoknak az uj métermértékekhez való átváltoztatásáról eddig nem intézkedtektek, e tekintetben azonnal intézkedni, s oda hatni szíveskedjenek, hogy a malmokban kizárólag és hatóságilag hitelesített vámraértékek használtassanak. 6) Nehogy azon pusztítás, melyet a hernyók és rovarok a mult évben a kerti ipar érzékeny hátrányára okoztak, a közönség megrögzött nem töre(lése miatt az idén ismétlődjék; a járási tisztviselő urakat felhittam, hogy a hernyók és kártékony rovarok kiirtásáról alkotott megyei szabályrendeletnek érvényt szerezni; a közönséget arra, hogy az ősz»Ől, fenmaradt hernyó fészkeket f. évi febr. végéig leszedesse, s a gyümölcsfákat tisztán tartassa, figyelmeztetni ; a községi bírákat arra, hogy a hernyóirtás felett őrködjenek, és ha a megiutés sikerre nem vezet, a hernyó és rovarirtást a mulasztók terhére ós költségére eszközöltessék, elutasítani; a községi bírák e feladatának végrehajtását ellenőrizni szóval mindent, a mi a kerti ipar :ejlesztése s felvirágoztatása igényel, elkövetni, s eljárásuk eredményét f. márczius 20-ig tüzetesen bejelenteni szíveskedjék. 7) A mult havi gyenge és nedves időjáiás mellett meggyült belizzek törvénytelen levezetése miatt kivált a szeghalmi járásból löbb panasz érkezvén: ezeknek szakéitő mérnök közbejöttével való megvizsgálásával a járási szolgabíró megbízatott, ki azonban a vizsgálat eredményét még be nem terjesztette. — A tek. közigazgatási bizottság £ évi 47. kb. sz. alatt Kelt meghagyásához képest a gyulai „Bánom" földeket elborító belvi/.ek levezetésének az Alföldfiumei vasúti két hid betöltése folytán történt meggitlása iránt felmerült panasz megvizsgálásával Gyula város polgármesterét bizván meg, minthogy az általa f. évi január 24-én beterjesztett jelentés alapján intézkednem nem leheiett, f. évi január 26-án a polgármester urat sürgősen felhívtam, hogy a hiányos tárgyalást kiegészíteni, s a vizsgálat eredményét bejelenteni ne késsék, — mely felhívásra e f. hó 3-án beterjesztett vizsgálati jegyzőkönyv alapján a tek. közigazgatási bizottság fenti számú meghagyásához képest a törvény értelmében intékedni nem késtem. 8) A Körös folyók medreikbe vonulván viszsza, a védgátak körüli munkálkodást az árviz nem gátolta: minek folytán a Fehér-Körös védpartjai Gyula város polgármesterének jelentése szerint január hóban teljesen k

;épitettek; — a Fekete-Körös partjain pedig a tatarozási munkálat oly mérvben