Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-02-04 / 10. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 10. sz. a maihoz aránylag felivel nagyobbitassék; már maga a szerkesztő megfelelt ezen két szóval. „De honnan ?" A rendőrség fentartása minden államnak roppant pénzáldozatába kerül; minálunk szintén igen sok az, mit a rendőrség fentartása elnyel. Megyénkben e tekintetben körülbelől 25 ezer forint a kiadás évenként, ennek fele 12 és fél ezer frt ennyivel szaporitani a rendőri költségeket, ha kivánatos is, a mai viszonyok közt, a lehetetlenségek közzé sorozom. 4-ik pontban czikkiró a rendőrséget tisztességesebb egyenruhával ellátni, szolgálatban a hossz'j fegyvert tőle elvonni, s csak kard és pisztolyt meghagyni óhajtja, és ajánlja. Midőn czikkiró ezen változás utján a szervezést javítani véli, s ajánlja, tanúságot tesz arról, hogy a megyei rendőrségnek szolgálatát, annak viszonyait nem ismeri, s összetéveszti a városi rendőrség szolgálatával a megyeit. A megyei rendőrség egyik feladata megelőző intézkedések által oda hatni, hogy kivált idegen megyék s járások területéről becsapó tolvajok, a megye területét ne kárositsák, s e czélból lóháton éjjel és nappal, kint a járásban czirkálni kénytelen. Ez eljárásában a megyei rendőrnek ugy, mint a katonának a háborúban, önbizalma, ereje s a czélnak minden tekintetben megfelelő fegyverében fekszik. Ha a megyei csendlegény czirkalás közben, és igy szolgálatban fegyveres rablókkal találkozik, vagy expressze ilyenek üldözésére raegyen, a mi már nem egy izben történt, s bizonnyal még töb bször is előfordul — mivel fogja megtámadni a rablót, ki maga igen könnyen szerez jó fegyvert, s azt használni is tudja, ha a csendlegénytől hosszú fegyverét elvesszük ? (Folyt, köv.) Sztraka Gy. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának eddigi működéséről szóló jelantése a miniszterelnök úrhoz. (Folytatás.) 3. A távirdai vezetékek szándékos rongálásának több esete panaszoltatván: a járási szolgabirák s a gyulai polgármester felhivattak, hogy az emiitett vezetékek állapotára való felügyelettel tartozó községek elöljáróit ebbeli kötelességük lelkiismeretes gyakorlására kötelezzék. A mi egyébiránt a postaügy kezelését illeti: erre nézve némely oly tapasztalatokat kell felhoznunk, a melyek az ügy érdekében a mielőbbi orvoslást teszik szükségessé. Jelesül a postamesterek fizetményei oly annyira csekélyek, hogy a legegyszerűbb megélhetés feltételeit sem biztosítják. Feltűnő továbbá az aránytalanság a postamesterele fuvarilletményei megállapításában, mert a hasonlithatlanul jobb közlekedési utakkal bővelkedő felvidéken a postamester tudtunkkal ugyanannyi fuvarilletmónyben részesül, a menynyit a lehelő leggyarlóbb utakkal biró alföldi postamester élvez, holott a felvidéken a postakocsi szállítására egy ló, az alföldön pedig az őszi és téli hónapok bekövetkeztekor négy-öt ló alig elegendő. E szűkre szabott és aránytalan íizetmények egyrészről felettébb károsok is, s hogy egyebet ne idézzünk, utalunk azon általánosan ismert állapotra, mely szerint a postamesterek a megélhetés érdekében, tulvitt s az ügyre nézvé káros gazdálkodásra lévén szorítva, postaszállító legényekül rendszerint teljesen megbizhatlan, de olcsón vállalkozó csavargókat vagy suhanezokat alkalmaznak esetről-esetre, s maguk szolgáltatják legközelebbi okát az oly sűrűn előforduló postai rablások, tolvajlások s a postai küldemények elveszésének. Kivánatos, sőt mellözhetlen ennélfogva, hogy egyrésziől a méltányosság, másrészről a postai biztonság érdekében a postamesterek fizetményei emeltessenek és arányosabban állapíttassanak meg, másrészről pedig, hogy államszolgai minősitéssel állandó, bérrel ellátott rendszeres postakocsik alkalmaztassanak. VI. Közoktatásügy. A törvényhatóság területére újonnan kinevezett tanfelügyelő, a közoktatási viszonyok tüzetes felismerése végett, több heteken keresztül a megyebeli községekben körutat tett: e viszonyokra vonatkozólag tisztelettel jelentjük, hogy a tanköteles gyermekeknek összeírása, továbbá a községekben azon panasz emeltetett az egyházi elöljáróságok részéről, hogy a községi elöljárók lanyhán, vagy épen nem hajtják végre az iskolamulasztók törvényes bírságolását : a községi elöljáróknak a szolgabirák illetőleg a gyulai polgármester utján kötelességébe tétetett, hogy az illetékes helyről bírságolás végett bejelentett mulasztók irányában a törvényes eljárást foganatosítani, és eljár%sukról minden hó elején a tanfelügyelőnek jelentést tegyenek. A megyebeli közoktatás-ügynek általános állapotát illetőleg, e közigazgatási bizottság elfogultság nélkül mondhatja el, hogy az első helyre osztályozható. Igy különösen a tanítás eredményei meglepők, s e téren következetes előhaladás észlelhető. Nem tagadhatjuk mindazonáltal, hogy az oktatásügy terén e megyében is még sok a teendő, s a fenáiló törvények teljes mérvbeni érvényesítése s átalában a befejezett eredményekkel való számolás még a jövőnek van fentartva. (Vége köv.) Békésmegye főorvosának egészségügyi, népmozgalmi s állategészségügyi jelentése az 1876-dik évről. I. Egészségügyi viszonyok. A lefolyt 1876-ik évközegészségügyi tekintetben nagyon kedvező volt. Ragály vagy járványtól megyénk területe az egész év elfolyása alatt ment volt s a kórforgalom egészen rendes mederében mozgott. Az év első negyedében a kórnemtő hurutoslobos volt, mely a légzőszervek takhártyáinak izgatottságában, majd lobjában nyilvánult, — a kórnemtő befolyása alatt a szokottnál sűrűbben fordultak elő a tüdőlobok, melyek több esetben szokatlan kül- és belterjjel rohanták meg a beteget s halállal végződtek. Az óv második negyedében vidékünk tájkórja — melynek járványosán leendő fellépése iránt a nagy terjedelmet vett áradások után komoly agodalmak merültek fel, — a váltóláz kezdett szórványosan mutatkozni, mely szórványosság az év harmadik negyedében némi hajlamot mutatott a betegség járványossá leendő fejlődésére. — E váltólázas megbetegedések augusztus hóban kezdődtek nagyobb létszámmal mutatkozni, szeptember hóban azonban az esetek ritkultak s ugyanazon hó végén meg is szűntek. Gonosz indulatu rohamokkal fellépő alakok azonban ritkák voltak. Mint ez év kórforgalmának különösebb mozzanátát kell kiemelnem az Orosházán mutatkozott 4 esetét a roncsoló toroklobnak, melynek járványnyá fejlődésétől az országban több helyt mutatkozó hason járványokat figyelembe véve — méltán lehetett tartani. Ez esetek mindenike gyógyulással végződött s járványossá e kóralak nem fajult. Végül: Csabán a víziszonynak (hydrophobia) egy esete mutatkozott egy leány-gyermeknél, kin egy látszólag egészséges kutya marása folytán fejlett ki a betegség, melynek áldozatává is lön. Népmozgalmi adatok. A) Szaporulat: Született összesen a megye területén az év folyamában 10,601; ezek között finemü 5351, nőnemű 5250. Ezek között törvényes 10,157, törvénytelen 444. Iker-szülés 129. B) Veszt ess ég. Meghalt összesen a megye területén 6843, Ezek között finemü 3289, nőnemű 3054. A különböző életkort tekintve meghalt: 0 —1 évig 2166, 1—5-ig 1150, 5—10-ig 366, 10-20-ig 441, 20—30-ig 308, 30-40-ig 298, 40-50-ig 402, 50-60-ig 359, 60—70-ig 493, 70—80-ig 294,' 80—90-ig 60, 90—100-ig 6. összesen 6343. A különböző kóralakokat tekintve: Halva született 194; veleszületett gyengeség 668, heveny és idült agy vízkor 67, agy és agykérlob 104, agy-ellágyulás 5, agyaszály 5, agyguta 97, agyrázkódás 13, agyszélhüdós 81, elmekór 1, vizirák (noma) 2, üszökös szájlob 2, toroklob 31, roncsoló-toroklob 27, hártyás-torokgyik 78, légcsősorvadás 13, hörghurut 61, hörglob 52, hőkhurut 19, tüdőlob 326, tüdővizenyben 46, tiidőfene 8, tüdő-szólhüdés 57, tüdőlégdag 38, mellhártyalob 10, szivburoklob 5, szivbelhártyalob 7, szervi szivbantalom 31, ütérdag 5. gyomorlob 4, hashártyalob 29, gyomorfekély 5, bélhurut 299, bélfekély 4, béllob 89, májelfájulás 39, májlob 5, veselob 14, brigthkór 84, hugyhólyaglob 5, hugyholyaghurut 1, méhlob 17, méhvórzés 7, orbáncz 34, Kanyaró 34, vörheny 75, hólyagoshimlő 2, hólyagküteg (pemphigut.) 1, hagymáz 238, lázsenyv 67, genyvér 9, pokolvar 13, vízkor 317, vérszegénység 118, vérzéskor 2, általános bujakór 3, görvélykór 8, köszvény 7, angolkór 5, süly 2, ebdüh 1, köszvény 7, különböző szervek gümőkórja 871, különböző szervek rákja 132, gyermekaszkór 479, görcsök 656, dermenet 13, gyemekágyiláz 35, nehéz vagy koraszülés 50, bélsóhányás (kiszorult sérv folytán) 8, európai hányszékelós 1, véletlen halál 52, agykór 225, fejlődési hiba 1, öngyilkosság 25, a halált okozó betegség nincs tudva 247. Az elhaltak közül orvosi ápolásban részesült 1554. — Véletlen halálozás volt 53, ezek következőleg oszlanak fel: Vizbefult 24, zúzódás folytán meghalt 8, megégés folytán 7, esés folytán 8, elgázoltatott 1, mocsárba fult 1, megfagyott 1, evés közben megfúlt 1, véletlen lövés által 1, a fejnek a kerekek közzé törtónt akadása folytán a fej leszakadván (egy 8 éves leány gyermeknél) meghalt 1. Öngyilkosság volt 25. És pedig az öngyilkosság végrehajtatott 20 esetben akasztás, egy esetben az ereknek felmetszése, egy esetben a toroknak leimetszése, egy esetben gyufaméreg, két esetben vizbe ugrás által. Látlelet kiállíttatott könnyű testi sérelemről 159, súlyos testi sérelemről 39. Részint törvénykezési, részint rendőri czélokból hullabonczolás eszközöltetett 16 esetben. Házasság köttetett 1770. III. Állategészségügyi viszonyok. Az egész év elforgása alatt általában kedvezőknek mondható állategészségügyi viszonyok annyiban lettek megzavarva, a mennyiben a dobozi uradalom lóállományában a takonykór mutatkozott. Gyula, 1877. jan. 26. Dr. Kovács István, m. f. orvos. TANÜGY. Tanonc/ok oktatása. Az ipartörvény III. fejezet 42. szakaszának c.) pontja azt rendéli, hogy az iparos „tanonczát, ha irni, olvasni és számolni nem tud, ezeknek megtanulására, különben pedig az ismétlési, esti, vasárnapi, illetőleg ipariskolába járásra" szorítsa. Ezen tötvény ahpján sürgetett a városi iskolai szék, hogy a városi ismétlő iskolába minden tanoncz bejárjon. Ellenére ezen sürgetésnek ujabb időben divatba jött, hogy a helybeli szakmunkások társulatának pecsétje alatt „bizonyítványok" érkeznek az ismétlő iskolába, melyek szerint ezt vagy amazt a tanonezot felmenti a társulat az ismétlő iskola látogatása alol azért, mert már 15 éves megvan s mert 15 éven tul, bizonyos iparhatósági rendelet szerint nem tartozik a tanoncz iskolába járni. — Csaba városának iskolai széke kötelességet teljesítene, ha félévi pihenése után ismét összevergődnék s kissé utána nézne, hogy micsoda iparhatóság látta jónak a világos törvényt megnyirbálni ? LEVELEZÉS. Békés, febr. 1. Tekintetes szerkesztő ur! Az általam előre sokat emlegetett s nagy kíváncsisággal várt békési kaszinó-bál januárhó 29-ik napján valóban megtartatott. Nem érzem magamat arra hivatottnak, hogy ezen kedélyes és valóban szép estélyt leírhassam, csupán csak annyit teszek, hogy elősorolom azon kedves és szép hölgyeknek nevét, akik széppé és élvez-tes-é tették ezen estélyt. Ott, tündököltek: Bakutz Jandi ós Terka, Banner Terka, Batizi Róza, Benedikti Ilka, Belenta Juszti, Mari és Róza, Breier Nina, Keresztesi Ilka, Kozits Nina, Lavatka Gizella, Nagy Giza és Matild, Polgár Mariska, St. Sulutz Mari, Tóth Nina, Tóth Mari, Tóth Piroska, Varga Eszti, Vineze, Ilka, Wéber Adél, Wieland Lotti és Zilahy Matild kisaszonyok — továbbá Szécsényi Kázmérné és Mezey Lajosné fiatal és kedélyes asszonyok. Ez egész este a legjobb kedv és élvezettel folyt le s a reggeli hat óra szakasztotta félbe, a midőn mindenki megelégedetten sietett haza azon reménységben, hogy febr. 7-én amit valaki még talán elmulasztott volna, helyre pótolandja. No, hogy a rendező urak is kitettek magokért, felesleges is mondani, vegyék jutalmul mindnyájunk dicséretéti