Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-10-21 / 84. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" ÍQH. 84. sz. níszteríum felhívja a,z illető folyamodókat, hogy ez iránt az illető főispánokhoz forduljanak. — Az appretur-eljárásra nézve mint a B. H. hiteles forrásból értesül, némi közlekedés mutatkozik az osztrák kormány és a német kormány álláspontja között. Nevezetesen a nem konvenczionális czikkekre az osztrák kormány hajlandó volna megengedni az eddigi szerződési viszony fen maradását. Ezen engedménynyel azonban a német álláspont nem elégszik meg • s ragaszkodik korábbi kívánalmaihoz. — A zsilvölgyi kincstári kőszénbányák bérbeadása iránt a pénzügyminiszter a brassói bányatársulattal akudozik, melynek a Zsilvölgyben szintén nevezetes kőszénbányái vaunak. A baszonbéri idő 50 óv bmne. Mult hétfőn kezdődtek meg Budán a pénzügyminisztériumnál az átvételt illető tanácskozások a kormány ós a nevezeti társulat közegei közt. Mint hirliK, erre nézve megtörtént az egyezkedés, csak az átadás részletei ós módozatára nézve mutatkoznak még némi nézetkülönbségek, melyeknek eloszlatása a jövő héten tartandó értekezlet tárgya leend. — A czukoradó-vita igen lassan indult meg a házban. Lukács Béla mondott egy hosszú beszédet, utána Simonyi Ernő egy rövid nyilatkozattal elállott a szótól. Azt mondta ugyanis, hogy Lukács annyira tönkretette a javaslatokat, hogy azt senki sem fogadhatja el. Felállott azonban Hegedűs Sándor, s igen sikerülten czáfolta Lukácsnak a javaslat ellen felhozott érveit. Községi közigazgatás. I. A községek beléletének rendezése valójában az 1 > 72. évi XVIII. t. cz. szentesítésével kezdődik ; miután előbb, úgyszólván mi önkormányzati joggal sem biiván, felülről esetről esetrei szabályrendeletekkel, avagy megyei határozatokkal kormányoztattak ; belügyeik azonban jóformán usus szerint rendeztettek, s tulajdonképen községi közigazgatás, mint a mily értelemben én az alapszabalyok eme kifejezését magamnak magyará zom : nem is volt. A községi közigazgatás faktorai miniatűr-alakban hasonlók az állami közigazgatáshoz. Van a községnek köpviselőtestülete, mely szabályrendeleteket alkot, megszavazza a budge-t, intézkedik a községet érdeklő minden egyes ügyekben, határozatokat hoz s hajtat végre stb. Tehát a községi közigazgatás, mely csakis az államtól nyert önkormányzat kifolyása, egyszersmind az államhatalomnak'-megfelelő aránybani megosztása is lenne, jóllehet azt mondják a politikusok, „hogy ha az állam egy részének, mint például a községnek^-öukoa-mányzat adatik, gyengittetik az állam egysége." A községi közigazgatás feladata kettős :] 1) Mint közigazgatási hatóság eszközül szolgál az államnak, kisebb körökben, parancsai végrehajtására. 2)' A községek ügyeit kell ellátnia s azok érdekeit más községek, sót az állam ellenében is kell képviselni. A közigazgatás tehát kétnemű funkcziót foglal magában, melyek egyaránt fontosak ugyan, de lényegileg merőben különbözők. A közigazgatás kérdéséről tehát csakis akkor mondhatunk helyes Ítélete^ ha a két funkcziót egymástól elkü Iönitettük,i mert ha a> községi közigazgatás közpon tositott tényezőjeként szerepel, mig ellenben ha csupán csak a községi ügyeket kell ellátnia a központosítást nem tűrő önkormányzati joggá biró intézmény nyel állunk szemben. Ezek szerint, hogy megszabhassuk a közigazgatás határait, tisztába kell jönnünk az iránt, hogy a helyhatóságok által kezelt ügyek közül, melyek illetik az államot ? Azonban általában véve vajmi keveset lehe e részben meghatározni, mert az államhatóság nak kijelölt kör egészen annak körülményeitő függ, s szorosabbnak vagy keskenyebbnek kel lennie a szerint, a mint az állam kívülről veszélyeztetik, vagy helyzeténél fogva az összes erők nagyobb központosítása igényeltetik, például : a hol a község önállóságát régibb idő óta elnyom ták, s elvették önkormányzási jogát, hol a köz ségek "többnyire a műveltség igen alacsony fo kán állanak, vagy a hol átlátták, hogy bizonyos érdekeket, miknek föntaríá^a az államra nézve fontos, a községben el lehet nyomni, kiebb kell terjeszteni az állam hatáskörét, ellenkező esetben meg kell szorítani; mig a hol az állam fogalma összeesik a község fogalmával, mint az ókor államaiban többnyire — természetesen az államhatalom körének a községi ügyeket is magában ké]l foglalin§. Azonban alapelvül felállíthatni, hogy a törvényhozái és képviseleti egység az állam egységének, sőt fönállásának is föltétele, s a törvényhozásnak joga azt is magában foglalja, hogy a törvény tiszteletben tartassék, s az államkormányt nem gondolhatni az erre szükséges eszközök nélkül, nem csak a törvényhozás, kormány és képviseletnek, hanem mindannak, a mi által az álam törvényei tiszteletben tartását eszközölheti, s állását más államok ellenében fentarthatja, szükségkép az állam központi hatalmától, s csupán ettől kell függni. Azt kivéve, a mi a fegyveres erő szervezeére és használatára vonatkozik, funkczióinak egy részét, például az adókivetését és beszedését, azokra bizhatja az állam, a kik egyszersmind a községek ügyeit intézik. Nem határozhatni azonban meg itt eléggé, vájjon a takarékosságból^háromik-e nagyobb haszon az államra, avagy a küönböző foglalkozásoknak egy kezekbeni^egyesité séből két hatóság irányábani felelősségből nagyobb kár ? Lényegileg azonban határozottan felállitliatuk eme tételt, hogy „a községi hivatalnok, men) nyiben a központi hatalom teendőiben jár el, erre nézve csupán a központi hatalomnak tartoznék valósággal felelőséggel, s nem tekinthető községi megbízottul." Vannak közigazgatási dolgok, melyeket a íözpontositás nevében az államra akarnak ruházni, melyek azonban egyenesen a községet, s az álamot csak közvetve illetik, s ezek lennének a ulajdonképeni igazi községi közigazgatási dolgok. — Itt nem mellőzhetjük el hangsúlyozni ama jogi szempontot, miszerint saját ügyei intézését egyetlen szabad lénytől sem lehet elvonni azon szin alatt, hogy azok közvetve az államot is ér deklik (a jogi szempont pedig épen nem oly közömbös dolog, mint némelyek hinni látszanak, miután megsértése mindig az államra nézve igen veszélyes ösztön ellenszegülését kelti föl) ; e fö ött az a kérdés felmarad, hogy a községtől elvett hatáskört czélszerüleg betöltheti-e a központi kormányzatra, miből következik, hogy a községektől elvont, s az államra ruházott önkormányzati jogot a községi ügyekre nézve az államhatalom ismét másokra kénytelen lenne bizni, tudniillik a központi hatalomtól függő államszolgákra, vagy ha jobban tetszik : hivatalnokokra, tisztviselőkre. J. L u. (il-dik közlemény követk.) MEGYEI KÖZÜGYEK. hatalom? azaz : ha a községtől elvették az önkormányzás jogát, lehetséges-e, hogy a községi ügyeket czélszerüen intézze az állam Hogy mire képes valójában az állam, sem irott .alkotmány.okból, sem tudományos értekezésekből nem tudhatni meg ; tisztán gyakorlati kérdés az, s csakis gyakorlati szempontból kell vizsgálni ; állításunkat itt ismét páldával illustráljuk: „A keleti kényúr elméletben mindent tehet, s még sincs hatalom, melynél annyi függene a véletlentől, s különböző idegen befolyásoktól. Mi mindent irtak Badinics, Puffendorf és Grotius a királyi hatalom korlátlanságáról, s mégis egyetlen monarchia sem volt korukban, ki csak anynyi valódi kormányhatalommal is birt volna, mint nagy Fridnk, ki az állam szolgájának nevezte magát." Azonban, hogy inkább tisztába jöjjünk eífelől, fordítsuk azon viszonyokra figyelmünket, melyek az állam és község közötti viszonyokkal analogok s hozzánk közelebb feküsznek. Az egyes család egészen hasonló viszonyban él a községhez, mint a község az állam irányában. A mily igaz és helyes azon állilás, hogy a községi ügyek czélszerü igazgatása nagyon érdekében fekszik az államnak, nem kevósbbó igaz, hogy a község állapota az egyes családokétól, tehát attól függ, hogy mint intézik azok saját ügyeiket. , S rendesen nagyobb képzettséget és belátást is tehetni fel a községi elöljárókról, mint a családfők részéről. Hol az oly ügyek igazgatása is a központi hatalomra bizatik, melyek az egyes községeket illetik, ott már azon szükségeket nem ismerheti a kormányzat, melyeken a közigazgatásnak kell segiteni. Bárrri nagy tehetségű is legyen valaki, bármennyire legyen képes mindezen tehetségeket a rábízott nagy feladatnak szentelni: ember, a ki kisebb államban is csak fölületesen ismerhetné ama sok ezer községnek szükségeit, s az eszközöket, mikkel azokon segíthetni, márpedig mindezen szükségek ós eszközök teljes ismerete szükséges, nélkülözhetlen feltétel a jó Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigaz. bizottságának okt. 8-án tartott rendes gyűlésén. (Vége.) IV. Védtöltések. A tek. közigazgatási bizottság augusztusi ülésében 742. sz. alatt kelt határozata által a megyei vízszabályozási társulatok védtöltóseinek megszemlélésére kötelességemmé tétetvén, tisztelettel jelentem, tiogy a hosszufoki társulat gátrendszerét már megvizsgáltam, ezen vizsgálat eredményét azonban csak akkor szándékozom előterjeszteni, a midőn a többi társulatok védgátjait is megszemlélendem ; mely feladatomat még e hóban megoldani törekszem. Addig is azonban nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy a fekete Körös balparti töltósvonalának kiépítése lassan halad előre, oly annyira, hogyha a vállalkozó nagyobb erővel és erélylyel nem lát a munkához, nemcsak az árterület nem lesz a bekövetkezendő árvízveszélyek ellen biztosítva, de az uj töltések és a habverés áldozatául esnek ; mely eshetőségekre a kormánybiztos figyelmét felhívni szükségesnek tartottam. V. Fegyelmi ügyek. Kovács Mihály a szeghalmi járás szolgabirája nz ellene megejtett fegyelmi vizsgálat során a tiszti ügyész indítványához képest a megyei és közlekedési utak készítésére irányzóit megyei határozatok pontos végrehajtásának elmulasztásában, valamint Dászkál Ei dre közigazgatási irnok a megtartott vizsgálat nyomán hivatali kötelességeinek elhauyHgolásában, megsértésében és botrányos magaviseletében vétkesnek találtatván, az 1876. VII. t. cz. 11. §-a alapján mindketten inegdorgáltattak. Mány János Gyula városi tanácsnok ellen pedig nyilvános botrányt okozó erkölcstelen magaviselet miatt a polgármester feljelentésére a fegyelmi eljárás megindittatott. VI. Vegyesek. 1) Gyula város, Kétegyháza és Sámson községek a jövő évi községi költségvetéseiket mindez ideig be nem terjesztvén, ezen mulasztást annál kevésbbó hallgathatom el, mert a tek. megyebizottság f. évi szept. 10-én s következő napokon tartott közgyűlésében 168. bgy. sz. a. kelt határozata által a költségvetések haladék nélküli beterjesztésére elutasitattak ; mely kötelességeik azonnali teljesítésére általam lelelősség terhe alatt ismét megsürgettettek. 2) A megyei pénztárak az elmúlt hóban véletlenül megvizsgáltatván, rendén találtattak. 3) A nagymélt. ra. kir. közmunka és közlekedési miniszter ur, Endrőd község védpartjai, s a halásztelki gáttársulat töltései tárgyában f. évi február 13-án 19323. 876. sz. alatt kelt rendelete ellen a t. közigazgatási bizottság az 1876. VI. t. cz. 63 §-a értelmében azon esetre, hogyha a miniszter vagy hallgatag az állal, hogy 14 nap alatt nem válaszol, vagy válaszában rendeletét fentartja a miniszteri rendeletnek ujabb ülés tartása nélküli végrehajtása iránt nem intézkedett, a t. közigazgatási bizottság figyelmét ily intézkedés megtételére tisztelettel felhívni el nem mulaszthatom. Kelt Gyulán, okt. 7-én 1877. Jaucsovits Pál s k. alispán. TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, okt. 17. Mukhtár pasa 15-éről jelenti, hogy ő, miután az oroszok AWiartepe magaslatait - az ezeket 3 ágyúval védő négy török zászlóalj példátlan hősies ellenállása után — hatalmukba kerítették, kénytelenitve volt Avbar-tepét elhagyni s a maga hadosztályával Kars várába visszavonulni. Mukhtár pasa nagymérvű intézüedéseket tesz — a revanche-ra. A Rachim, Omer, Musza és Sefket tábornok-pasák által vezényelt kadosztály még mindig megszállva tartja a karadzsadaghi hadállásokat. — Mukhtár a csatavesztést az oroszok nagyszámú erősítéseinek s azon 200 ágyúnak tulajdonítja, melyeket azok a harezba vittek; nem kevés-el járult a balsiker előidézéhez több török' főtiszt hiánya is, kik t. i. az előző harezokban részint elestek, részint megsebesültei. — Mukhtár 900 főre becsüli a törökök veszteségét. Az oroszok egy lovasezredet s három gyalogsági zászlóaljat teljesen elvesztettek.