Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-10-11 / 81. szám

IV. évfolyam. 1877. 81. szám. B.-Csaba, október H-éii. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Osabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-bea egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindé., postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. A békésmegyei gazd, egylet kiállítása, Gyulán okt, 1 és 5-án, Az őszi eső folytán elrontott utak, a barát­ságtalan idő daczára, a békésmegyei gazd. egy­let által rendezett kiállítás vasárnap délelőtt, ki­állítási elnök Göndöcs Benedek apát ur által ün­nepélyesen megnyittatott. Délután a kiállítási helyhez vezető sáros ut és a mindig esővel fenyegető borús ég daczára, a kiállítási helyek élénk látogatásnak örvendtek. Kiállítottam : Kempelen Béla Egerből 29 ós Goboczy Ká­roly és neje (előbbeni a biharm. gazd. egylet ér­demdús titkára) 68 burgonyafajt, melyek közt leginkább a ritka nagyságú, szarvaskifli alakú fenyőtüburgonya és az u. n. „hópehely" vonták magukra a szemlélők érdemelt figyelmét. Burgo­nyafajokat még Wilim János (Csaba), Bella János, Gubás András állítottak ki, a kik más gyümölcs­félékben u. m. szóló, alma, körte, baraczk, dió­félékben ís ritka példányokat mutattak be. A'burgonya-kiállítással bátran versenyezhetett a zöldség-kiáliitás. Nincs oly zöldségnem, mely itt ritka szép példányokban képviselve nem lett volna, s itt kétségtelenül maga a kiállítási elnök főt. Göndöcs Benedek apát ur tett ki magáért, kinek óriási kartifiolja nemcsak e kiállításon kel­tett általános bámulatot, de egy elsőrangú or­szágos kiállításon is méltó feltűnést okozott volna A szőlő-kiállitásnál, mi a nemes fajokat, a zamatos ízt és aromát illeti: a csabaiak tűntek ki, nevezetesen Widovszky kánly 21, és Bogár Dá­niel 9 fajtájú szőlőivel. Méltó feltűnést okozott a gyümölcsöt kialli tók közt Dér.es nevü orosházi földész gyümölcs­kiállítása, ki saját nevelésű nemes fajú szőlőket almákat, körtéket állított ki nagyszámban. Kiállítottak még a legkülönfélébb színű és alakú tengerinemeket, zöldséget, gyümölcsöt vagy konyhakertészeti termesztményeket: Ferenczy Ala jos, Kollarik Dániel, Bujdosó András, Bondár Já nos és Péter, özv. Császár Károlynó, id. Mogyo­róssy János, Kalmár Mihály, Weiner János, Ug­rai György, Somogyi János, Danczkai István, Rasel István (kigyósi kasznár), Kis Antal, Zsi linszky Mihály, Novotni Antal, Örley István, dr. Glaser, Bodoki Károly, Sal József, Murvai And­rás, Rancsovszky Dániel, Tarnay Antal, Eibel Já­nos, Adamik Johanna, Demeter István, Mokry Sámuel és Fikker Ferencz. * * A méhészeti kiállításon a békésmegyei ok­szerű méhész-egyleten kivül, mely minden ujabb szerszámait, milanói mézcsorgatóit, Dzirzon-féle kaptárait bemutatta — részt vettek még : Ro­diczky Jenő M.-Óvári gazd. tanár, Paradeyser La­jos Aradról (ki egy általa irt méhészeti könyvet is bemutatott), Brózik Károly, Wilim János és Bella János Csabáról, Kis Károly, Göndöcs Be­nedek, Papp Alajos (gyönyörű fehér viaszk), Herbert Alajos Gyuláról, Ferenczy András Uj­Kigyósról. * * * Vasárnap este az igén sikerűit műkedvelői színi előadás, bruttó 367 frt 70 krt jövedelmezett, melyből 95 frt 70 kr felülfizetés. A tiszta jöve­delem a honvédek özvegyei és árvái felsegélyé­sére szánt alap növelésére fordittatik. A kezde­ményezés érdeme, mint lapunk már emlité, báró Brukenthal kapitányné úrhölgy érdeme, ki a mű­kedvelői előadáson tettel is közreműködött ós ki­tűnő mimikájával sokszor megnevettető a közön­— A szultán pénteken a mecsetnél beszédet tar­tott az ujon alakított három zászlóalj nemzeti miliczia felett; dicsérőleg nyilatkozott a hadsereg vitézségóról ós remélte, hogy a d ;cső béke megkötése után hasonló ké­pesség és kitartás fog mutatkozni a refoimok keresztül­vitelénél ; ezek sikerére van alapítva a birodalom sze­rencséje és jövöje. séget. A színielőadás után nagy vacsora, mely a maga nemében azért hires, mert egyetlenegy to­aszt sem mondatott cl ez alkalommal. A vacsora után táncz, mely mindjárt elején rendkívüli ani­móval folyt, és hajnalhasadtáig tartott. Minder­ről más Lelyen. * * * — A képviselőház október 8-iki ülésén került elő a Helfy esete, mely hosszú vitát idézett elő. Tulajdonítandó ez részben azon körülménynek is, hogy a belügyminisz­ter jelentése, mely az ügyet leginkább megvilágítja, csak a vita folyamában olvastatott föl, melyből kiderült, mi­szerint nem hatósági rendelet következtében törtónt, hogy Helfy ur lakásába a hordárok beléptek; de egyszersmind kitűnt az is, hogy az illető hordárok tévés felfogása vagy az illető alárendelt közeg téves instrukcziója következté­ben oly vétség történt, mely büntetést érdemel : nem ugyan a mentelmi jog megsertése czimón, mert az eset nem forog fenn, hanem a házi jog elten elkövetett vétség czimén. Szavazásnál a ház az elnök jelentését tudomásul vette s az ügy fölött napirendre tért. — A réntera az aláírások igen örvendetesen indul­nak meg. A magyar általános hitelbanknál 8-án déli ÍS óráig 144 fél 1.240,000 frtot irt alá, jobbadán kisebb té­telekben. Nagyobb tóteleket jegyeztek alá: a pésti biz­tosító 100,000 frtot, a fővárosi takarékpénztár 250,0 00 forintot. A többi nagy aláírást már közöltük. Vidéken is élénk a mozgalom : igy a kecskeméti takarékpénztár 10,000 frtot, a kaposvári takarékpénztár szintén 10,000 forintot irt alá; a szeged-csongrádi takarékpénztár még nagyobb összeget készül aláírni. Általában a pénzügyi körök azt hiszik, hogy 20.000,000 körül lesz az alájegy­zések östzege nálunk. " 1 „ -- Andrássy Cryula szabadságra ment, mely ha a körülmények engedik, néhány hétre fog terjedni. And­rássy ugyanis novemberig szándékozik magyarországi jó­szágain maradni, honnan a deczemberben tartandó dele­gáezió-ülésekre való előkészületek végett visszatér Bécsbe. — Kedden, 9-én kezdték meg a magyar országgyű­lésen a kisebb peres ügyekben való eljárásról szóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalását. A szélsőbalóldal ellen­zése daczára, az 1. §. mely szerint a járásbirák is el fog­nak járhatni, változatlanul elfogadta a ház. U 11 u árczáia, A gárda csillaga. — Elbeszélés. — irta: if.j. Janosovits P'il. (Folytatás.) — Szerencsétlenné fogja lenni! — Nem Sándor, a mi kettőnk között történt, azt ne tudja meg soha senki. Én nem igérek boldogságot magamnak, de hű nő leszek és Sélley Adolf elégedett leend mellettem s nem fogja soha megtudni, hogy volt egy pillanat, melyben elfeledtem, hogy nem vagyok többé magamé. — Etelkém, ne kövesd el ez őrült lépést! — kiál­tám szenvedélyesen — nem leszesz te ana képes, nem lehet tettetni a szerelmet, szeress engem! t — Késő, minden késő! — szólt s kezét kivonta kezeimből. — Jól van tehát, megölöm Sélleyt — mondám — határoztam magamban! — És ázt hiszi, hogy azzal czélt ér ? Mondjon le arról Sándor, s legyen boldog Alice-al, feledjen el engem ! — Csak kegyeddel lehettem volna boldog, kegyed megölt engem — zokogtam csüggedetten Etel után, ki eltávozott tőlem. Többször kisértem meg ezután is összejönni vele egyedül, de hiába kértem erre Etelt. Súlyos beteggé tett e rázkódás, s midőn magamhoz jöttem egy bó múlva önkívületi állapotomból, már akkor Ibrányi Etel Sélley Adolfné volt. Jól mondta mégis a világ, hogy nincs szive a szo­morú menyasszonynak. Nem láttam többé Etelkát! Szívbajom örökre aláásta életerőmet, s ón ide jöt­tem ItaliajjröKkók ege alá, szivemnek balgatagul gyógyu­lást keresve. A kék ég nem, de az erkélyem alatt örvénylő kék viz — az meggyógyít .... Alice — kérem az eget utolsó perczemben is — légy boldog, s ha tán eszedbe jutok néha, ne legyen e gondolat fájó. Ha igaz, hogy szerettél, szegény gyermek, felejtsd el és ez legyen utolsó csalódásod ! u . Ily borús eszmék sora következett még s véget ért a napló. Hetek múlva önkénytelenül is gyakran gondbltam a szerencsétlen ifjúra. A véletlen ugy akarta, hogy soha sé feledjeni el. Egy hivatalos utat keile tennem. Háromvárosra s igy Csókaszegen a Csókaszeghy-család ősi birtokán kel­lett keresztül utaznom. Estefelé volt, midőn a csinos magyar íalu széléhez értem. Épen egy fényes gyászmenet haladt a temető felé, s szekeremet közel a sírkert kapujához meg keile állítanom. Kívánságom részvétté érlelődött a mint megtudtam, hogy a koporsó érczfedele Sándornak a tengerből kifo­gott porhüvelyét zárja. Ösmerősöm volt naplója után, én is a kísérethez csatlakoztam. — Kár ezért a fiúért, hogy ilyen bolondot tett. Mondják, hogy megőrült — szólt szomszédjához egy szikár barna férfi. — Bizony kár érte! — felelt a kis öreg ur — s kár, hogy ilyen csúnya halált választott. Azt mondja Ibrányi, hogy csak a ruhája foszlányai, a iiajszine, a nagyság tették valószínűvé, hogy a Sándoré ez a tetem, ugy eltorzította a viz és halak. (Folyt köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom