Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-10-04 / 79. szám

„BÉKÉSMEGYET KCZLÖNY" ián. 79. sz. mindenkorra, az előmutatott oklevél alapján. Ezzel nagy szolgálatot teszünk a közügynek, mert dia kell a törvénykezés terén a független állású biro, a ki ismeri az élet és annak igen sok bajait, melyeket a közigazgatási hivatalnoknak kell elintézni, bizonyára azt mondják, hogy ezen hivatalok függetlensége, biztosítása ép oly szükséges. igen sok dolog kényes természeténél fogva. Mily roppant lendületet nyerne a munkásság, mert a hivatalnokok megnyernék a tért hol családjuk érdekében is működhetnének. Társulás által képesek lennének saját magukat vénségükre, családjukat haláluk utánra tisztességes nyugdíj, vagy segély által biztosítani, a mitől azonban most elvannak ütve, s rájuk a nyugodtság áldott szellemo nem mosolyog. Válasszuk a hivatalnokokat egyszer mindenkorra s alkossunk szigorú fegyelmi szabályokat melyek félreérhetlenül rendelkeznek arról, mely hivatal mikor miért s miniódon veszthető el? A jó közigazgatási politikai természetes következménye a biztosított hivatal s ebből folyólag a teljesen odaadó hivatalnok. Ha a hazánk felett lebegő terhes jövőt nézzük bizony erősen kell óhajtani a közigazgatási hivatalnokok biztosított állását, veszély idején helyén látnók mindeniket s független eljárásukkal a rend, törvény megingathatlan őrzői lennének, védelme és oltalma a társadalmi személy s vagyonbiztonságnak. Ha oly közigazgatást akarunk mely czéljának megfelelni képes, mely hazánk felvirágzásának, biztonságának eszköze legyen, tegyük meg tehát a következőket, még pedig annál jobb, minél előbb. 1. Alkotmányos ellenőrizet és felelősség mellett állítsunk házi pénztárakat. 2. A hivatalnokok teendőit, munkásságát czélnak megfelelőn szabályozzuk; a díjazást a tett szolgálattal szorosan egyenes arányba hozzuk:. B. A hivatal elnyerését bizonyos képességhez kössük s csak okleveles egyén nyerhessen hivatali. 4. A hivatalnokok szigorú fegyelmi szabályok mellett egyszermindenkorra választassanak Ezen pontok azok a melyekből kiindulhatunk, ha a jólétet eszközlő közigazgatást akarunk létre hozni. Sz. V. — Több erdélyi vasútállomáson nagy mennyiségű fegyver és töltény más szerelvénynyel együtt lefoglaltatott. Kézdivásárhely volt a főhely és központ. Bizonyosan az ojtozi szoros lett volna az operatio helye, k mozgalom nagyobb mérvű, mint a hogy tudtuk. Befogatások történtek s még min iig tartanak; többek közt befogattak alezredes Hor/áth Ignác/., volt orsz. képviselő Bartha Miklós. Az egész székelyföldön foly a nyomozás. Marosvásárhelyről itt van a kir. főügyész. Brassóból közös hadseregbeli katonaság jött ide Sepsi-Sz.-Györgyre és Vásárhelyre egy zászlóalj ment. — Prágában egy agitáló komité válaszul a magyarok rokonszenves nyilatkozataira a törökök iránt, a cseh színházban az orosz hymnassal egybekötött ruszofil demonstrácziót rendezett. De a rendőrség betiltotta az előadást. — A belügyminiszter egy körrendeletben értesítette a hatóságokat, hogy a községi pecséteken csakis a magyar nyelv használható, miután a község mint ilyen az állami organizmusnak kiegészítő része. — Bácsmegyében az ujonczozásoknál bámulatosan elszaporodtak az úgynevezett „ez időszerinti gyöngesógek," melyeket oly kényelmes fölveuni a felmentési okok közé, ugy hogy a miniszterhez számos kérvény, panasz érkezett, melyek nyíltan visszaéléseket emlegettek. Tekintetbe véve, hogy hasonló visszaélések csakugyan felderittettek már egy izben Bácsmegye némely sorozó járásában : a miniszter a mutatkozó baj nagyságához képest elrendelte az általános felülvizsgálatoi. — A székely földön a fegyverszállitmányozásokban számos el fogatások töiténnek, és nemcsak Háromszéken, hanoin Csikszékben is, s ez utóbbi helyről ma reggel érkezet t levelünk tudósít jelesen arról, hogy a kézdivásárhelyi kir ügyészség megkeresése folytán szept. 28-án Csik-Szeredán elfogták Balázsi Lajost, azon megyebeli igen ti-kintélyes földbirtokost. - A képviselőház igazságügyi bizottsága okt. 1-én d. e. 10 órakor tartott ülésében a bagatell-törvényjavaslat átdolgozásával megbízott albizottság benyújtotta munkálatát. Békésmegye uj szervezeti szabályzatának tervezete. (Vége.) E) Az állandó-választmányról. A fontosabb megyei ügyek közgyűlési tárgyaláza, az 1870. 42. t. cz. 44. §-a szerint, az állandó-választmány által levén előkészítendő, ehhez képest az állandó-választmány indítványoz és javaslatokat tesz mindazon ügyekre nézve, me lyek az idézett (örvényezikk 14. és 44. §-aiban mint közgyűlés elé terjesztendő ügyek hozzá utalva vannak; ezenkívül előkészíti a községi mindennemű zárszámadások és a községi költségelőirányzatoknak , valamint a törvényhatóság által akár szabályrendeletileg akár esetenként, vagy az alispán által is fontosabb érdekűnek kijelölt s hozzá utalt ügyeknek a közgyűlés által leendő tárgyalását. Elnöke az idézett törvény szerint az alispán, ennek akadályoztatása esetében pedig a főjegyző. Jegyzője a törvényhatóság egyik jegyzője. Tagjainak száma az elnökön kivül 36. Az állandó-választmány három szakosztályból áll, u. m. I. közjog ós közigazgatási; II. közlekedés- és vízszabályozási; III. pénzügyi és közgazdászati szakosztályokból. Az ekként megállapított három szakosztály, mint előkészítő és véleményező testület hatásköréhez annak megjegyzése mellett, hogy minden ügyek, melyek valamely önálló küldöttség vagy önálló szakközeg által már tárgyaltattak, az állandó-választmány tanácskozása tárgyát nem képezi, — a következő igazgatási ügyek utasíttatnak és pedig : InditványoK tárgyalása. Miniszteri rendeletek tárgyalása s a felirati jog gyakorlása. Szabályrendeletek alkotása. A közigazgatási és választókerületek alkotása. A községektől a községi törvény értelmében felterjesztett vagy felebbezett ügyek másodfokú ellátása. A rendőrségi, a közegészségi, az inségi, a közoktatási és az árvaügyek. II. A közlekedési és vizszabályzati szakosztályhoz : átalában a közmunka és vízszabályozási ügyek. III. A pénzügyi és közgazdászati szakosztályához : kölcsönvételek. Törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése. A költségvetési előirányzat megállapítása és zárszámadások megvizsgálása. A tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet s a szolgák fizetésének szabályozása, felemelése vagy leszállítása. A községi költségvetések (kőzs. törv. 116. §.) és a községi pénztári számadások (közs. törv. 129 §.) felülvizsgálatának előkészítésére. A szakosztályok elnökeiket a maguk kebeléből választják meg; a szakosztályok jegyzői egyegy megyei jegyző. A szakosztályok a hozzájuk utalt ügyekben adandó véleményeiket nem közvetlenül a megyei bizottság, hanem a teljes állandó-választmány elé terjeszhetik. Azon tekintetből, hogy a szakosztályok megfelelő működése könnyittessék, illetőleg lehetővé tétessék: egyrészről az illető megyei tisztviselők a hozzájuk netán intézendő felszólításokra a szakosztályok ülésein megjelenni, ott a netán szükségelt felvilágosításokat előterjeszteni s átalában az illő szakosztály tanácskozrnányában szükség és felhívás esetén résztvenni tartoznak ; — másrészt pedig az illető szakosztályok egyes szakértőket és megyebizottsági tagokat, előforduló szükség esetén, tanácskozmányuk körébe vonhatnak s közreműködésüket igénybe vehetik. Az állandó választmány előadmányai mindenkor az illető ügydarab mellé csatolandó jegyzőkönyvi kivonat alakjában terjesztendők a közgyűlés elé. F) A közgyűlésekről, A közgyűlések száma az 1870. XLII. t. cz. 42. §-ához képest kettőben állapittatik meg, megtartásuk idejeül pedig május és szeptember honapok tűzetnek ki. A közgyűlések ügyrendjére nézve, következők rendeltetnek : 1. §. A közgyűlés ideje első napon 10, minden más napon 9 órakor veszi kezdetét, mely időpontnak a gyűlést előző napon, a megyeháza külső lalára kifüggesztett táblán leendő közzététele felől az elnök maga gondoskodik. 2. §. A tárgyalás alá kerülendő ügydarabokról a jegyzői tisztség mindenkor tárgysorozatot készít, mely a közgyűlést megelőző napon ugyancsak a jegyzői tisztségnél köz-zemlére kitétetik, a közgyűlés folyama alatt pedig kellő számú példányokban a tanácskozmányi asztalra közhasználatul leteendő ; hogy pedig emiitett tárgysorozat a kellő időben elkészíthető legyen, s általában, hogy a közgyűlés elé terjesztendő tárgyak felől ugy az előadók tájékozva legyenek, valamint az ilyen tárgyaknak a vonatkozó előiratokkal leendő felszerelése megtörténhessék : mindazon jelentések, előterjesztések vagy folyamodványok, melyek a közgyűlésen felveendők — az illető küldöttségek, egyes törvényhatósági tisztviselők, vagy magánfelek által a közgyűlést nyolez nappal megelőzőleg, az alispánhoz mulhatlanul beterjesztendők; e rendszabályok alól csak olyan beadványok vétetvén ki, melyeknek nyolez nappal megelőző beterjesztései indokul elfogadható akadályok gátolják. 8. §. A közgyűlési tárgyak tanácskozás alá vétele a következő sorrendben történik : 1-ör. Az alispánnak, a közigazgatási bizottságnak intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról szóló, s a megyei árvaszéknek évi jelentése olvastatik fel, s intéztetik el. 2-or. Az önálló és előre bejentett indítványok vétetnek fel. 3-or. Következnek a netalán bejelentett interpellacziók, mely interpellacziókra az illető tisztviselők vagy mindjárt, vagy ha az adandó felelet bővebb utánnézést igényel, valamelyik másnapon, de mindenestre még a közgyűlés folyama alatt válaszolni tartoznak. 4-er. Felvétetnek az egyes minisztériumoktól érkezett törvények és rendeletek. 5-ör Törvényhatósági levelek és megkeresések. 6-or. A pénztári ügyek. 7-er. A küldöttségek, a szolgabirák és a törvényhatóság más egyes tisztviselőinek jelentései és végre 8-or. A magánkérvények. A közgyűlés által sürgősektil felismert ügyek sorrenden kivüli felvétele iránt ugyancsak a közgyűlés határoz. 10. §. A vita folyama alatt szólásra jelentkezőket az eddigi gyakorlatokhoz képest az elnök tartja figyelemben, s az illetőket ugyanazon sorrendben hívja fel szólásra, a inely sorban jeleni keztek. 11. §. A szőnyegen levő tárgytól eltérőleg más tárgyról szólani a közgyűlés különös engedelme nélkül nem szabad. 12. §. Az elnök pontosan a kitűzött időben nyitja meg az ülést, s belátása szerinti időben rekeszti be; ő vezeti a tanácskozmányt, az ennek tárgyától eltérőket, kik netán személyességbe bocsátkoznak, vagy a tanácskozási illemet megsértik, tárgyra vagy rendre utasitja, s a rendreutasitást meg nem figyelőktől a közgyűlés beleegyezésével megvonja a szót, a közgyűlés egyébiránt az ülós ideje alatt elejtett sértések megtorlása iránt törvény szerint határoz. 13. §. A tárgyalás törvényszerű berekesztése után, annak lényegét, tartalmát az elnök összegezi s a közgyűlés által is helybenhagyott kérdést szavazásra bocsátja, s a törvény értelmében megejti. 14. §. A közgyűlési jegyzőkönyv a jegyzői