Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-27 / 77. szám

„BÉKÉSMEFLYEI KÖZLÖNY" 1877. 77. SZ. — Bécsből irják: Az Erzsébet nyugati pálya forgalmának növekedése következtében 0.2 millió szuperdividendára számítanak a főpályánál, és 0.2 millióra a nem biztosított vonaloknál, egészben véve tehát a fővonal befektetési tőkéjének majdnem egy egész százalékára. — A képviselőház igazságügyi bizottsága kedden országos ülés után összeülvén, a hozzá visszautasított bagatell-írvényjavaslatot a_ ház által megállapított elvek alapján leendő átdolgozás végett egy három tagu albi zottságnak adta ki s a bizottság előadójává Horánszky Nándort választotta meg. — A képviselőház mentelmi bizottsága tárgyalás alá vette Miskatovics József sajtó-vétsógi, Lukács Béla szintén sajtó-vótségi és Molnár istván képviselők mentelmi ügyeit. A bizottság rövid tanácskozás után Miskatovics ellen beadott Kiadatási kórvényt kellőleg felszerelve nem találván, a kiadásnak helyt nem adott. Lukács Béla, mint a „Közvélemény" szerkesztője ellen az-„Ellenőr" által indított sajtóper tárgyában kért kiadást a bizottság m

jgadandónak véli, — valamint Molnár istván, mint kath. lelkész ellen engedély nélkül eszközlött egybekötss tárgyában kért kiadatást is. Előadó : Degenfeld Lajos gr. Hová forduljunk? Sokan azzal vádolják a magyar embert, hogy inye ellen van mindenféle olyan manipuláczió, melynek fizetés a vége. Sósban, igaz, sokban nem. Magából a dolog természetéből következik, hogy nem igen szeretjük tovább pengetni a ritka ezüstöt, de még a czifra banknótát sem — hanem az nem áll, hogy a magyar ember azon állampolgári kötelmeit is, melyeket pénzben ir elő a §. ne teljesítené szívesen — esak ne kivánják tőle a mértéken tul. Magyarország adórendszerének nyomorúsága az, hogy a fizetés annyiféle czimen követöltetik az állam polgáraitól, hogy ugyan értelmes ember legyen, ki el tudja sorolni : hányféle módon jogosult az állam zaklatott zsebünkben kotorászni.? Házadó, földadó, négyosztályu keresetiadó, bányaadó, bor és husfogyasztásiadó, cseled tartásért, tekeasztalokért, játékhelyiségekért, kocsi ós lótartásért fizetendő adó, közlekedésiadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, tőkekamat és járadékadó, vadász- és fegyveradó sör, szesz és czukoradó, általános jövedelmi pótadó, dijak közvetett és közvetlen illetékek, ínség kölcsön, tiszaszabályozási kölcsön, stb . . . Szinte borsó'iák az ember háta, iia ezt a sok kenyérpusztit > találmányt végig szemléli s kétségbeesik a jámbor búsongó hazafi, hogy vajon lesz e még több ? Természetesen, minél számo-abbak a fizetési czimek annál nehezebb a fizetés is. — Nem csupán azért, mert al adó és illetékek czimeinek légiója elrettenti a legjobb szándékú hazafiit is, hanem sokszor ós főképen azért, mert a felsorolt adózási müveletekkel megbízott közegek oly gyakori rendszerváltozásnak vannak kitéve, hogy ha az embernek valami baja van, Pontiustól Pine engedjen át engem a bánatnak, ki vígaszlalhatlan lennék, ha ön elhagyná országomat. Kérem tehát még egyszer, válasszon valami mást. Nos? — Csak egy útlevelet külországba I A grófné hangja oly tiszta és határozott volt, hogy a császár felhagyott a további kérelemmel. — Tehát legyen grófné — mondá a császár sóhajtva — de tudja meg, hogy nagyon szigorúan büntet. A ki Hallgatásnak vége volt. Megkisérlették még szándéka in»gváltoztatására, de ő hajthatlan maradt. — Nem akaróin elhullatott könyeimet pénzzel megfizettetni, mondá azoknak, akii; le akarták beszélni szándokáról. A nő, ki egykor oly jó ós szelíd volt, azt szivének keserűsége komorrá s világgyiilölővó tette. Sajnálta és siratta elves/.tett életét, in

ply a tébolyda őreinek esett áldozatul. A császár nem segíthetett többé. A grófnő megkapta az útlevelet — javait eladá s elhagya Ausztriát. Többé nem lehetett róla hallani semmit. Csak a nép beszélt néha részvevőleg az őrült grófnő történetéről. látusig kell futkosni mig kisüthető, hogy tulajdonképen hova forduljon hát ? Ezelőtt ha bajunk volt, az adóhivatalnál tudtak útbaigazítást adni, — és ez helyes volt. Az adóhivatal volt a néphez legközelebbi pénzügyi tőzeg, s igen czélszerü volt, hogy ott az ügyesbajos felek ügyeiket elintézhették, s nem kellett őket össze vissza utasitgatni. A pénzügyigazgatóság s adóhival voltak a nép bajainak orvoslására hivatott tényezők meyeket nem volt nehéz a néppel megismertetni. B zzeg egészen másképen van ma. Valakinek sok az adója, hiába megy az adóhivatalhoz, hiába fordul a pénz igyigazgatósághoz, mondják neki : sajnálunk barátom ! hanem az 1876, XV. t. cz. az adóügyeket egyenesen az adófelügyelők intézési körébe utalta, „fordulj oda." Oda fordulva, ott aztán ha eléggé nyájas az adófel ügyelő ur, talán szivesen is megmagyarázzák, hogy tuajdonképen a felszólamlási bizottságokhoz fordulj-e vagy a Közigazgatási bizottsághoz vagy épen magához a minisztériumhoz ! Illetékkel tartozik valaki, nem fizet. Az adó"eli'igyelő exequálja, s ha valami alapon fizetési lalasztást akar kieszközölni ott van a pénzügyigazgatóság, lovagoljon oda. Máskor pedig adóért exequálják. Folyamodik a pénzügyigazgató • sághoz. Az ártatlan ember! Hisz az már az adó: kifigyelő hatáskörébe vág. Az 1875. X\V. t cz. 3-ik § — mogalapitá azon drákói törvé.iyt, hogyha jogügyletet kötve, s a szerződésre az adóbizonyitványt reá vezettetni elmulasztád — fizetsz duplán. Tiz helyett tuszat, ezer helyett két ezret. Felfolyamodol igazságod érzetében, utasítanak az illétékszabási Hivatalhoz, mert az idei „pénzügyi közlöny" 15. számában megjelent 36. számú min. rendelet ezt parancsolja eleveneknek ós holtaknak. No most inár legalább tudod, hova fordulj. Égy hét múlva (izetési meghagyást kapva valami b ílyegcsonkitás miatt — esedezel a felemolt illeték leengedéseért. De hová ? Hát az illeték kiszabási hivatalhoz. Djhogy ! A péazAgyiga/gatósághoz ! mert iát a bólyegilletók már ennek a hatásában van. A hányféle az adó és illeték, annyiféle a hatósága. Ebből aztán kerekedik olyan zűrzavar, hogy ugyan magyar legyeu, a ki meg nem szalad, vagy pedig ha nem csügged, kitart — jól megtalpaltassa csizmáját, mert bizony elkopik ! Pedig baj ez a szegény embernek kinek nincs sem pénze, sem ideje a hatóságok után utazgatni, s inkább megkárosítva hagyja magát mintsem városról városra szaladgáljon. A törvénykezés bagatelle ügyeit főkép azért bíznák a békebirókra, hogy közel kapja a nép, hát pénzügyi bagatelle ügyeivel nem gondol senki sem ? S. t. 3éke'smegye uj szervezeti szabályzatának tervezete. (Folytatás.) 13. §. A segéd-levóltárnok segédje ós helyettese a levéltárnoknak s ennek bárminemű akadályoztatása esetében teendőit teljesiti. A mennyiben pedig a segéd-levél tárnok egyszersmind iktató is, mint ilyennek a következő kötelességei vannak : A beérkező mindennemű hivatalos beadványokat, a megérkezés idejének az alispán által történt rájuk jegyzése után az e czélra szolgáló iktató-könyvbe beiktatja; izokat a folyó ügyszámmal s a mellékletek számával ellátja, a beadványnyal netán érkezett pénzek mennyiségét rájegyzi, a pénzt pedig pontos jegyzék mellett ideiglenes letétben kezelés végett a pénztári tisztségnek azonnal átszolgáltatja. Az iktatóköny tartalmát rövid kivonatokban előtüntető betüsorozaíos, úgynevezett kézi sortárt vezet. A kiadóhivatalból beérkező ügydarabokat jegyzék mellett átveszi, s azoknak miként lett elintézését az iktatókönyv illető rovatába bejegyzi. Az elintézett ügydarabokat a levéltárnoknak adja át. Oly elintézett ügydarabokat azonban, melyek végleges elintézése egyes tisztviselŐKnek bizonyos határidőre beérkezendő jelentésétől föltételezvék, jegyzék mellett nyilvántartás végett magáná tartja mindaddig, mig a határidő bekövetkezett. Ha a határidő letelt, tekintet nélkül arra : vájjon a szükségelt jelentés beérkezett vagy nem, az ügydarabot az illető jegyzőnek haladék nélkül bemutatja. 14. §. A kiadó az Írnokok közvetlen felügyelője s mint ilyen : Az írnokok által a hivatalos óráknak megtartására felügyel. A hanyag vagy pontatlan Írnokot. a főjegyzőnek bejelenti. A segéd- és kezelő-személyzet hivatalos órái: d. e 9—12, d. u. 2 - 5-ig. A vasárnap és ünnepnap délutánja szabad. A leirás végett kiadott jegyzőkönyvnek és ügydaraboknak tiszta ós hibátlan elkészítésére :elügyel. A kiadmányozást, a pénzzel járó kiadmányokra való különös figyelemmel, gyorsan s a nyert utasításokhoz képest pontosan teljesiti. A kiadmányozás után a visszamaradt ügyiratokat s a netán kiadmányozott pénzekről szóló jostai, vagy egyéb elismervényeket rendes jegyzék mellett az iktatónak átadja, s mindezen felsorolt teendői s kötelességei tekintetében a fő-, i letőleg aljegyzőnek felelősséggel tartozik. Ügykönyvei a következők: a leirás végett átvett ügydarabok jegyzéke, a leirott s az iktatónak átadott ügydarabok jegyzéke, melyben a jénzküldeményes ügydarabok különösen megjelöendőic — helybeli ós vidéki postakönyv. 15. §. Az írnokok teendőit a nekiek kioszott jegyzőkönyvei határozatok, jelentések, leveek és kimutatások pontos ós hibátlan leírása Í épezi. Kötelesek a hivatalos órákat megtartani és sürgős szükség esetén a hivatalos órákon tul is munkálkodni. Fölebbvalóiknak engedelmességgel tartoznak. 16. §. A járási csendbiztosok az illető járásbeli főszolgabirák közvetlen felügyelete s rendelkezése alatt állanak. A járási csendbiztosok hatásköre saját járásukra terjed ki, azonban nyomozás és üldözések alkalmával más járások területére is elmehetueií s elfogatásokat ott eszközölhetnek, mit azonban, ha előlegesen meg nem történhetett, utólagosan az illető járási hatóságoknál bejelenteni taroznak. Kötelességeik : 1. Az összes megyei lakosság és az utasok személy- és vagyonbiztosságának fentartása; a megyében a közcsend, rend és nyugalom feletti őrködés. E czólból: 2. Kötelességük járásaik területét, kivévén azon okadatolt eseteket, midőn szolgálatukat egy veszélyesebb vidék érdeke igényli, minden hónapban egyszer, vagy a hányszor a szükség igényli az alattas csendlegénysóg egy részével tapasztalatok szerzése végett, ugy a magában czirkáló legénység magaviseletéről meggyőződést szerzendő, beutazni, nem különben veszélyesebb időkben az őrjáratokat személyesen vezetni. 3. Őrjáratokat kirendelni ugy, hogy a legénység egy része a járásban őrjáratokat, másik része pedig belső szolgálatot teljesítsen. Az őrjáratra kiküldött legénységet őrjárati ivekkel ellátni, s az őrjárat visszaérkeztét az őrjárati jegyzőkönyvbe iktatni. Hogy pedig a szmtsaédos biztosságok őrjáratai ellenőrizhetők legyenek, az illető csendbiztosok által megállapitandók azon pontok s idők, a hol s mikor a szomszédos őrjáratoknak találkozniok kell, s ezen érintkezések az őrjárati könyvecskékben mindannyiszor igazolandók. 4. Kötelesek havonkint a főszolgabíróhoz, a csendlegénysóg tevékenységét s elfoglaltatását feltüntető rendőri és ügykezelési statisztikai táblás ki mutatásokat beterjeszteni. 5. A csend legénység között fegyelmi s szolgálati tekintetben szigorúan felügyelni. 6. Rablók üldözésénél a csendlegényeket személyesen vezetni és vezényelni. 7. A járásukban felmerülő eseteket személyesen nyomozni, a csekélyebbeket a hó végével jelenteni, a nyomozás folytán alapos gyanúval terhelt egyéneket elfogni s az illető hatóság kezeibe szolgáltatni. 8. A csendlegények fegyverzete, ruházata, lőszere, nyereg-készlete, ugy a fölött, hogy a csendlegények szolgálatra teljesen alkalmas lovakkal lássák el magokat, felügyelni. (Folyt, köv.)