Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-01-28 / 8. szám

»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 8. SZÁM. nem egytöl-egyig uj, meglepő gondolat s szellemszikriának legnagyszerübbike az volt, midőn bevallá a közönség előtt, hogy már sok lebuj és kurta korcsmában megfordult, de oly jól még a kurta korcsmákban sem találta magát mint — Csabán! Szóval egy felejthetlen vasárnapot szerzett a felolvasó ur a csabai publikumnak s kiilönöseu sok hölgyben keletkezett azon óhaj, vajha az érdekes arczu, hosszu-fürtös ifju. ki oly remekül meg tudja majd nevetetni, majd siratni a közönséget, állandóan itt Csabán telepednék le! * Mep-hirás. A „Békés-Csabai Népbank" VIl. évi rendes közgyűlését 1877. februárhó 4-ik napján d. u. 3 órakor 11-Csabán, a városháza nagytermében tartandja meg, melyre a t. cz. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. A jegyzőkönyv hitelesítő bizottság megválasztása. 2. Az igazgatóság által javaslatba hozott, s a felügyelő bizottság által megvizsgált mérleg megállapítása és a nyereség felosztása. 3. A keresk. törvény 194. §-a értelmében felügyelő bizottság válasátása. 4. Az igazgatóság, a lőtéren 1006. sz. a. ház eladása iránti indítványának tárgyalása. Az igazgatóság. (?) A gyulai vadász-társaságé hó 25-én körvadászatot rendezett, s miüt mondják igen jó sikerrel; — szünet közben természetesen most is künn a szabadban étkeztek, s az ebédet „saván-borsán" kívül jó élczekkel, s adomákkal fűszerezték. Egy ily körvadászatot még jövő hó 15-éa is rendeznek, s azután egész augusztus közepéig „le a fegyverrel." Ezalatt hadd élje a nyul-(íi) szabadságát. (?) Revoluczió tört ki Gyulán, de nem a polgárság közt, hanem a korcsmárosok és a regálébérlő között. Ugyanis több feljelentés tétetett, hogy a bor ugy a korcsmákban, mint vendéglőkben majdnem ihatatlan, a korcsmárosok azonbau azt mondják „ilyet ad a bérlő.'- Most aztán az ügy szigorú megvizsgálásában a kapitányság jár el. Hogy a bérlök „szenvedő állapotban" vannak — és hogy sem Bethovennek, sem Lisztnek egy müve sem ment át oly sok vaiiáczión, mint Gyulán megy át a bor Deutschék keze alatt — az már bizonyos. (!) Bátor vagyok a tek. szerkesztőséget figyelmeztetni, miszerint nevem már két izben hibásan említtetett a „Békésmegyei Közlöny hasábjai. Nevem ugyanis, mint teljes tisztelettel aláírom Sarkad, jan. 23. Llr. Nascbér Ede. (?) lfj. Oláh György gyulai jogvégzett az ügyvédi vizsgát jó sikerrel letette, s irodáját közelebb megnyitandja. (?) Gyulán farsang utolsó napján a szokásos bohócz-estély ezúttal ismét meg fog tartatni; tavaly ez kevéssé sikerült, mivel idő után volt, ez idén jobb kilátás van reá. * Farsangi liirek. Ab.-csabai iparos ifjak folyó 1877-ik évi februárhó 12-én a kaszinó volt helyiségében saját önképző- és segélyző-egyletük pénztára javára tánczestélyt rendeznek. Belépti-díj: Családjegy 2 frt. Magánjegy 1 frt. Jegyek előre válthatók: Gártner A. és Vidovszky K. urak kereskedésében, és este a pénztárnál Kezdete 8 órakor. Az orosházi izr. nőegylet febr. 10-én saját alaptőkéje javára a Mayer szálloda nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyenként 1 frt. Felülfizetések köszönettel elfogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Y'andhk János és Bille Adolf urak kereskedéseiben. A hölgyek kéretnek minél egyszerűbben nipgjelenni. * A b.-csabai tanitó-egylet f. hó 18-án tartotta utolóó ülését. Az elnök zárbeszédében elmondá, hogy a mult évben a tagok száma 24 volt, hogy 10 gyűlés tartatott, 13 munka olvastatott fel és képezte vita tárgyát. A népiskolai takarékpénztárak és kézi-munka tanítás kérdéseiben az ellenzők sorába állott. A tanügyi lapirodalomról az idén nem tétettek jelentések, gyakorlati előadások tartása is elmaradt. De nagy tevékenységet fejtett ki az egylet a békésmegyei tanitó-egyesület {elállításában. Ezen jelentés felolvasása után a csabai egylet kimondá feloszlását s egyúttal újra megalakult mint a megyei egyesület fiÓKja. A megyei egylet igazgató bizottmánya által ajánlott rendtartási szabályokat megvitatta és kevés változtatással magáévá tette. Elnöknek Zsilinszky Endre polg. leányiskolái igazgató, jegyzőnek Kesjár Márton, pénz- ós könyvtárnoknak Uhrin Pál tanítók választattak meg. Irodalom és művészet. * Táborszky és l'arsch tevékeny zeneműkiadóknál megjelent és beküldetett : „Eredeti dalok," szerzé Szabó Imre, zongorakísérettel ellátta Erkel Gyula. A dalok a következők: 1) Áldjon meg a mindenható; 2) Tulipános a szűröm gallérja; 3) Ez a világ még soha sem látott. 4) A czigány búja. — Ara 1 frt. Torvényltezési terem. (*) E hó 22-én tárgyaltatott a b.-gyulai kir. törvényszék előtt Weinberger Dávid, Pusztai Mátyás és Politzer Albert elleni váltóhamisítás, csalás és zsarolási bűnügye. fi bűnügyben az ügyész Weinberger Dávidot váltóhamisításért 3 évi börtönre, Pusztai ilátyást csalásért 1 évi börtönre Ítéltetni indítványozta, — Politzer Albertet pedig a zsarolás vadja alól bizonyítékok elégtelensége miatt felmentetni kérte. A törvényszék azonban VVeinbergert bizonyítékok elégtelenségéből, Pusztait és Politzert tárgyi tényálladék „hiányából" felmentette. Az ügyészség felebbezett. (*) E hó 23-án tárgyaltatott súlyos testi sértéssel vádolt Eke Imre s társai bűnügye. A súlyos testi sértés bűnténye Gyomán egy korcsmában 1876. évi februái 2-kán követtetett el, hol is bortól felhevülve Jenei László ugyanottani földművelőt vérig vertek meg. A törvényszék fike Imre, Toldi László s id. Garai Jánost a súlyos testi sértés bünrészességben bűnösöknek mondotta ki, s Eke Imrét 5 havi, Toldit és Garait 2—2 havi börtönre, hetenkint egynapi böjttel szigorítva — ítélte. (Mindhárom visszaeső.) Vádlottak felebbeztek. — Meg nem jelent vádlott Eke Sándor egy ujabban kitűzendő végtárgyalásra elővezettetni rendeltetett. (*) E hó 22-én hirdettetett ki Bajer István vétkes bukással vádolt bűnügyében a Il-od bir. ítélet, az elsőbirósági Ítélete helyben hagyatott — mely szerint vádlott tiznapi fogságra Ítéltetett. Vádlott felebbezett. (*) E hó 23-án hirdettetett ki gyilkossággal vádolt Podani János íé szarvasi lakos büngyében a Il-od bírósági Ítélet, mely bővebb indokolás mellett az első bir. Ítélet, mely nevezett vádlottat „mérgezés általi gyilkossági bünkisérlet bűntényében bűnösnek" találta — helybenhagyta. — Vádlott ismét felebbezett. (*) Miskovics Száva törvényszéki bíró, mint vizsgáló biró a gyomai postahivatalnál elkövetett tolvajlási ügyben vizsgalat megtartása végett e hó 24-én Gyomára utazott. — Hirdetmény. A hatóságok, az ügyvéd urak, és magánfelok által, a birói letétek kezelése tárgyában az 1875. évi 15127. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet majdnem minden esetben figyelmeu kívül hagyatván, felkérem a hatóságokat, az ügyvéd urakat és a magánfeleket, hogy az itteni kir. tötvényszék bármelyik osztályához czimzett pénzes küldeményeinek borítékjára a hivatkozott ministeri rendelet értelmében azon kitételt „birói letét tartalmaz" mindazon esetekben feljegyezni szíveskedjenek, a midőn a postára tett pénzes küldemény vagy értéktárgy, a fennálló szabályok értelmében letet képen az adóhivatalnál őrzendő meg, és a boríték küllapján kitenni kért fenebbi megjegyzés csak akkor hagyandó el, a midőn a tszékhez beküldendő pénz, vagy valamely hivatalos hirdetménynek közzétételére, vagy valamely beküldetésre előlegképen szolgál, vagy ha a beküldendő pénzösszeg tkkvi kivonatra illesztendő bélyegjegy, vagy végül ha az valamely bekebelezési illeték vagy Ítéleti bélyegje-^y beszerzésére Tan szánva, szóval midőn a beküldendő pénzmennyiség az egynehány forintot tul nem haladja és annak rögtön felliaszuáltatása czéloztatik. — B-Gyulán 1877 január 23. Nóvák, elnök. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1877. Januárhó 29. és következő napján előadandó bűnügyeknek. Előadó Márki. Január 29. 5060. id. Kovács Istvánná és társai verekedés és bíróság szóbeli bántalmazása. 4944. Gyarmati István su'yos testi sértés. 4994. Plachi Mátyás bűnre csábítás. 19 i. Papp Uerasin Ilka csalás. Január 30. 4914. Darabos György közintézkedés elleni izgatás. 4945. Szabó János súlyos testi sértés. 4947. Moluár Pál és társa súlyos testi sértés. 50ó4. Sajtos György súlyos testi sértés. 304. Tamáska János ujonczozas előli szökés. Januar 31. 5066. Tóth Vincze veszélyes fenyegetés. 5067. Schütz József csalás. 5069. Schlakta Péter veszélyes fenyegetés. 5070. Váradi Juliánná tolvajlás. Legújabb posta.. * Az Erny-féle rablógyilkossági perben a budapesti törvényszék Rydel Ignáczot 20 évi, Korczinszkyt 15 évi börtönre ítélte. * Szt-Pétervár, jan. 26. Oroszország el van határozva, a hatalmak közös megállapodásait keresztülvinni. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Az aradi ipar és keresk. kamara felirata a föl dm. ipar és keresked. miniszterhez egyetemes kamarai gyűlés megtarthatása tárgyában. Nagyméltóságú miniszter ur ! A tisztelettel alólirt kereskedelmi és iparkamara naponként sajnosan tapasztalja, hogy a kereskedelmi ós iparkamarák jelen szervezetőkben a hivatásukat képző üdvös feladatokat megoldani, s a reájok bízott fontos érdekeket kellőleg képviselni nem képesek. A kamarák újjászervezése általán és minden fél által folyton sürgettetik, anélkül mindazáltal. hogy e részben a kezdeményezésen tul is történnék valami. A kamarák hatályának fokozása első sorban a törvény revíziójától feltételeztetik, ez azonban magában véve a tevékenyság sikerét nem biztositjat mert minaen törekvésünk hiu leend, ha az érdekel, körök és a magas minisztérium támogatásával nem dicsekedhetünk. Pedig sajnálattal kell azon tényt eonstatálnunk, kogy nemcsak a tisztelettel alólirott testület, de általán a hazai kamarák igyekezete kellő pártfogásban nem részesül, s bármily irányban tétessék azok által indítvány, vagy mondassék vélemény, már előre kimondható azzal egy időben a nyerendő válasz is, mert nagyon ritka kivételként szokott üdvözöltetni, ha ez utóbbi nem feltétlenül tagadólag szól. A tisztelettel alólirt karaara e helyzetet felette viszásnak tartja és azon véleményben volt, mikép a kamaráknak saját maguk iránti kötelessége a kezdeményezést megragadni a végből, hogy törvényes feladatuknak minél jobban megfelelhessenek, s a .jelen nyomasztó viszonyok között, melyek a kamarák közreműködését annyira igénylik, nyilatkozniok szükséges, s életjelt kell adniok, hogy tevékenységüket újból felajánlják vagy pedig a felelősséget szervezetük javításának halogatásáért s ebből folyólag a kereskedelmi és iparos érdekek megóvása körül tett lépéseik sikertelenségeért elháríthassák magukról. E végből alólirt kamara mielőbb egyetemes kamarai gyűlés összehívását látta szükségesnek, de ebbeli kérelmével nem akart mindaddig nagyméltóságodhoz fordulni, mig a társtestületek véleményéről nem szerez magának tudomást s aziránt nincsen tisztában, hogy az egyes kamarák minő fontosabb kérdéseket kívánnak a czélba vett gyűlésen tárgyalás alá vétetni. Eelkérettek ennélfogva általunk az összes hazai kereskedelmi ós iparkamarák, nyilatkoznának az iránt, hogy az egyetemes kamarai gyűiés eszméjét pártolják-e, ós ha igen, mily kérdéseket akarnak annak napirendjére kitüzetni. E felhívásra a válasz az lőn, hogy a kamarák többsége a gyűlés összehívását határozottan kivánja, ugyanis a temesvári, kassai, debreczeni, kolozsvári, zágrábi, fiumei és zenggi kamarák teljesen és teltétlenül pártolják az aradi kamara indítványát, még a pozsonyi és soproni is pártolják elvben a gyűlés eszméjét, de az összehívás kivibetősége iránt táplálnak kételyeket, s azt csupán a budapesti és eszéki társkaraarák ellenzik, raig a brassói több rendbeli sürgetéseink daczára mostanáig sem nyilatkozott. Az egyetemes gyűlés napirendjére a temesvári, kassai, kolozsvári és debreczeni kamarák által a következő ügyek ajánltatnak kitűzetni : a) A kereskedelmi és iparkaraarákra vonatkozó 1868. ávi VI. t. cz. revisiója. b) Az ipartörvény átvizsgálása és különösen az ipartársulati iigy az iparos szaktanitás rendszeresítése. c) A kereskedelmi t«stületek törvény általi szabályozása. d) A vásári és házalási ügyek szabályozása. e) A kamarai tisztviselők nyugdij-kérdésének megoldása. f) A vasúti tarifa-kérdés és megvitatása azon módok és eszközöknek, melyek által a vásutak folytonos tarifa-emelésének határt lehetne vetni. g) Á hadsereg felszerelési kérdésének, tekintettel a hazai iparra való rendezése. (Vége köv.) Békésmegye gazdasági egyesületének a m. kir. földmivelési miniszter. (Folytatás.) Kétséget nem szenved, hogy országos lótenyésztésünk csak akkor fog teljesen felvirágozni, ha minden tenyésztési vidék azon anyagot neveli, melyet nevelnie helyi viszonyai megengednek, s józanul nevelnie parancsolnak ; s kétségtelen, hogy ezen fő czélt kell, mint az egyesület is azt becses javaslatában kiemeli — a méntelepek kezelésénél mindig szem előtt tartani az által, hogy minden vidékre lehetőleg oly fajtájú és alkatú állami mének küldessenek, melyek az ottani kanczaanyagra illenek, s melyek sarjainak sikeres kifejlődhetóse a vidék égaljaés talaj-viszonyai között biztosan várható. Nem tagadható azonban az sem, mit előterjesztésében az egyesület is hangsúlyoz, hogy a tenyésztők zöménél nincsen meg még a szakértelem azon foka, mely a községeket arra képesítené, miszerint az állami fedező mének közül épen a kanczaanyagjukhoz fajta s alkat szerint leginkább illa