Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-06 / 71. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" IFCVI. 70. SZÁM. Endrőd ós Gyoma községekot sokkal inkább fenyegetik, semhogy ezen járások szolgabirái, különösen a szomszédos békési, az árvízveszélyek idején, saját járását elhagyva, a gyulai járásbeli Gyula-Vári, Doboz és Gerla-Póstelek községek mentési műveleteit is vezethetné. De eltekintve a most jelzett körülménytől, ázon köztudomásu ténnyel szemben, hogy ugyanis a szolgabírói tiszti kör, a közigazgatás ujabbi szervezésével, a XX. t. cz. megalkotásával olyannyira kitágult, hogy a követelményeknek eleget teendő, a közigazgatási járásoknak nagyobbitása, csakis a közszolgálat érdekeinek világos hátrányával járna: misem látszik ajánlatosabbnak, minthogy a jelenlegi beosztás meghagyásával és kellő tiszti személyzet alkalmazása mellett, az ujabbi reform-törvények életképessége igazolást s tulajdonképi czélzatuk: a jó és gyors közigazgatás lehető valósulást nyerjen. Belátva azonban a küldöttség azon aránytalanságot, mely a továbbra is fenntartatni vélt gyulai s a többi szolgabirói járások között ugy a terület, mint a lélekszám tekintetében létezik; ezen aránytalanságot, a különben vízi viszonyaiknál fogva terjedt tevékenységi kört igénylő gyulai járási községekre való tekintettel akként tartja kiegyenlithetőnek, ha Kigyós község a csabai járásból a gyulai járásba kebeleztetik át. Ezen kikebelezés, valamint ama ismeretes körülmény által, hogy ugyanis Csaba város helyesen keresztülvitt önkormányzata, a szolgabíró tiszti tevékenységét alig veszi igénybe: a csabai járás szolgabírójának munkaköre tulajdonképen csakis Gyoma és Endrőd községekre szorítkoznék. Ebből folyólag elejtetűék ugy Gyoma mint Endrőd község azon kérelme, mely szerint Gyoma község székhelylyel Endrőd, esetleg Körös-Tarcsa községekből egy önálló szolgabírói járás alkottatnék; mert az előbbi javaslat érvényre jutván, különösen a segéd- illetőleg az alszolgabirói állások czélba vett rendszeresítésével, a járási tisztviselő gyakoribb helyszíni jelenléte, a Gyoma és Endrőd községek kórvénye alapjául szolgáló árvízveszély okozta kalamitások .megelőzését s illetőleg orvoslását, a különben is kilátásba helyezett helyesb rendszerű védtnüvek s védintézkedések foganatosítása esetén, lehetővé teszik. Ezek előrebocsátása után, az eddigi járási székhelyek meghagyása mellett, a megyének szolgabírói járások szerinti felosztási tervezete következő. 1. Gyulai járás. Gyula város székhelylyel. Ide tartoznak: Gyula-Vári község, Kétegyháza község, Doboz község, Dobozmegyer külsőséggel. Uj-Kigyós község, Ó-Kigyós pusztával és GerlaPóstelek község. 2. Csabai járás. Ide tartoznak: B.-Csaba mezőváros, székhely, Gerendás, Vandhát, Sz -Miklós pusztákkal; Gyoma mezőváros, Nagyállás, Póhalom, Székhalom, Ege, Felhalom és Csudahalla pusztákkal; Endrőd község, Nyárszeg, Sima és Csejt pusztákkal. 3 Békési járás. Jde tartoznak: Békés mezőváros, járási szókhely, Bél megver, Fásmellék és Kamut pusztákkal; Mezö-Berény község és Körös-Tarosa község. 4. Szarvasi járás. Ide tartoznak : Szarvas mezőváros, járási székhely, Dócs, Káka és Halásztelek pusztával; Szent-András község, Csabacsüd pusztával; Öcsöd község, Báboczka és Veresegyház pusztákkal ós Kondoros község. 5. Orosházi járás. Ide tartoznak: Orosháza község, járási székhely, Bánfalva, N.-Szénás, Osorvás, Szabad-Szt.-Tofnya, Puszta-Szt.-Tornya és Tót-Komlós községek, Puszta-Földvár község Szőllős pusztával, és Sámson község. 6. Szeghalmi járás. Ide tartoznak: Szeghalom község, járási székhely, Cséfán, és a határbeli pusztákkal; — Füzes-Gyarmat mezőváros Bucsa pusztával, Vésztő község és Körös-Ladány község, Fás pusztával. (Folyt, köv.) Békés város I7i4-től 1800-ig. Levéltári adatok nyomán, ismerteti Dr. Hajnal István. (Fol> tatás.) Fiók-Egyházak voltak: M.-Berény, K.-Tarcsa, Gerla, „Accessus ad hos fdiales praetertiin dehieme et autumno ob ingens lutum est difficilk. A hivek száma csak 1824-ben van összeírva, volt ekkor Békésen 815, Mező-Berényben 121, Tárcsán 10, Gerlán 15 katholikus egyén. Katholikus házaspár volt 70, vegyes házasságban 42. A templomi oltárkép 1706. októberben adományoztatott báró Haruckern Borbála gróf Siskovich József özvegye által. 1784-ben állíttatott fel a íemetöi kereszt Csupor László, Lovász Antal és Salacz Pál költségén. 1802-ben a plébános fizetése volt 273 frt. Stóla : Keresztelési beírásért 10 kr, avatásért 7 kr, közönséges esketés 2 frt, kis gyermek temetés 30 kr, pluvialéval 1 frt, felnőtt temetés 1 frt, pluvialéval 2 frt, énekes requiem 2 frt, liberával requiem 2 frt 30 kr. házassági bizonyítvány kiadásáért 2 frt. Az anyakönyvek kezdődnek 1783. máj. 29-én 1784. november és deczember hónapjaiban azon körülmény fordul elő, hogy mind a szül<5ttek, mind' a megholtak és eskettek anyakönyvében számos helvét hitvallású van bejegyezve. — 1785-ben született 9, meghalt 9, esketós nem történt, 1786-ban esküdött 4 pár, — 1787-ben 3 pár. 1788-ban 2 pár. Ez utóbbi esztendőben tartatott az első püspöki vizitáczió Kalotay Xavern nagy-váradi püspök által. Nem tartoznék ugyan értekezésem keretébe, de érdekesnek tarom ide igtatni Csornák Emánuel következő jegyzékét 1824-ből : Az anyaegyházban ép ugy mint a berényi fiókegyházban a hivek részint tótok és németek, de mindnyájan beszélnek magyarul. A tárcsái és gerlai hivek tiszta magyarok. — A megyei és uradalmi tisztviselőket s kevés kézművest kivéve mindnyájan földmivelők. Mind jó katholikusok s gyermekeiket is ugyan igy nevelik. Házassági botrányok, vallástalanság, káromkodások nem tapasztalhatók, legalább nem oly mértékben, hogy megi óvásra lenne érdemes. Azonban kifogás alá esik a szülők azon szokása, hogy a mezei munka kezdetével gyermekeiket az iskolából kiveszik s ekként a tanitásban a tanítót ép ugy mint a lelkészt nagyon akadályozzák. Bucsuk nem tartatnak s igy az ezzel összekötött kihágásoknak sincs nyoma. A hivek igen szorgalmas templom látogatók. A plebánosi illetményeket szerződésszerüleg beszolgáltatják. Áttérések nem tapasztalhatók. A vegyes házasságok ritkák s ezekben is a királyi rendeletek megtartatnak. — Az ünnep és vasárnapok megtartását illetőleg fájdalommal tapasztalja, hogy nemcsak a katholikusok ünnepeit, de még a vasárnapokat sem tartják meg a reformátusok, annyira, hogy semmi különbség nincsen a vasárnap s hétköznap között. A közbe jött városi hatóság rendeletével mitsem gondolnak. Örömmel tapasztalja, hogy a görögök minden katholikus ünnepet megtartanak. Görög keleti egyházra vonatkozók. A templom épült 1780-tól 1783-ig. Az építésre szükséges pénzt a görögök adták, a munkát a 1 ománok teljesítették. A ma is meglevő egyik harang telirata 1783ban kelt. Felszenteltetett a templom 1789. szept. 8-án Avakumovits Pál aradi püspök által. Hagyomány után tudatik, hogy mielőtt templomjok volt, felszenteltek egy közönséges házat templomul s abban imádkoztak. A templom építése után ezen ház pap • lakai szolgált 1818-ig, azontúl iskola volt, melyben azonban kizárólag csak a kereskedők, illetőleg görögök gyermekei taníttattak. Ezen ház helyén épült 1851-ben a mostani iskola. — 1839-ig az iskolai tanításra nem sok gond fordíttatott, de azóta folytonosan proeparandiát végzett tanítója van az egyháznak. Leány-egyházai voltak a békési anyaegyháznak Csaba, Csorvás, Berény, Torna, Gyoma, Endről, Szarva Sarkad, Vésztő, Ladány, Szeghalom, Gyarmat, Dáva-Ványa, Mező-Tur ós Karczag. Első pap volt Giba Mihály 1809. decz. 4 káig. Ő kezdte írni a szülöttek anyakönyvét 1787-ben, román nyelven cyril betűkkel. 1789-ben született 7 gyermek. Az esketési anyakönyv 1792-ben kezdőilik, házasságra lépett 1 pár. A halottak jegyzökönyve hiányzik. 1788-ban 5344 frt 31 kr jövedelme volt az egyháznak. 1789-ben pedig 807 frt 13 kr még pedig: perselyből 100 frt 51 kr, harangpénz 1 frt 96 kr, gyertyából 167 frt 6 kr, különfélékből 537 frt 30 kr. — A számadást aláirtak Tomcsányi Kristóf, Popovits Tódor esperes, Giba Mihály lelkész s egy görög s egy román gondnok. 1816-ki összeírás szerint 560 volt az egyháztagok száma Békésen. — Legrégibb család görög részről a Papp család, románok részéről Szőke Fülöp. Az öreg Szőke Fülöp meghalt 1847. ápr. 30-án 110 éves korában. (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közig, bizottságának tiyulán, 1877. szeptember 3-án s folytatva tartott ülése jelentékenyebb határozatai : Jelen voltak : Jancsovits Pál alispán, kir. tanácsos elnöklete alatt — Hajóssy Ottó főjegyző, Kertay Zsigmond Egy szőke őztermetü hölgyecske ragyog amott, arcza mint a tej fehér s sugár alakjához oly csábító szépen illenek azok a majdnem félónk szemek. Csupa szív és gyöngédség. Kié volna az elsőség mint az övé ? Most maga a rózsapiros hajnal tűnik elő egy kecses lény képében. Csak a pacsirtának kellene még megszólalnia : üdvöz légy hajnal, üdvözlégy ifjúság s szép hölgyünk felé fordulunk hajnali imánkkal. Mint a lidércz, mely egy csöndes helyen világit s fénye vonz s nem tudjuk hova, ugy világítanak egy barna leány mély szemei. Sötét hajában zöld levelek s fehér bogyók egyszerű természetes ékességei. S hol a királyné a sok szép között? Minden pohárnak más a zamatja, Minden leánynak más a varázsa. Istenem, hát lehet-e ennyi gyönyör között el nem tévedni, ennyi sok szép közül a „legszebbet" választani ki ? A zsongó terem hajnali kakasszóig a kedély uralmában állt. Elegánczia s fesztelenség, jókedv és meg-; elégedés tekintetében jobb sikerű tánczvigalmat rég nem éltünk át, mint a csolnakázóké volt mult szerdán. S ^ fiatal egylet, mely talán vállalatának anyagi oldalát is figyelembe veszi, még áldozatok árán is hajlandó volna az estélyt megújítani, mely annyi szép hölgyet vonzott falaink közé s a kedély javára oly magas pluszt irt. * # « Prielle Cornélia asszony vidéki vendég-utjából megtérve, utbaejté szerény városunkat s néhány napra megpihent köztünk. Felejthetlen marad előttünk a pár nap, mely alatt annyi élvezetdús órát szerzett számunkra az ünnepelt művésznő, a nemzeti színház ékessége. A ligeti színkör, melynek megviselt kulisszáira sok sanyarú óv irta föl nevét, ünnepi szint öltött a rövid alkalomra s Mekkájává lett városunk diszes köreinek. Nem volna helyén leírni azt az elragadó hatást, mit Prieile asszony gyakorolt reánk azzal a páratlan ragyogó művészettel. Ott voltunk mindnyájan s én avatatlan tollammal minek bolygatnám azt a szent varázst, mit mindnyájunk szivébe zártak e napok! Az óhajtva várt művésznő már eltávozott körünkből hétfőn éjjel. Igen sokan voltunk szerencsések kíséretéhez s/.egődni, mely a pályaudvarban vette búcsúját a drága vendégtől. Omazta Szdárdné ö nagysága tisztelte vendégeül a művésznőt, ki ha csodálatos és elragadó a lámpák előtt, nem kevésbbé az a családi kör csendes tanyáján, s nem tudjuk, hol imádtuk őt jobban, otthon-e a nevezett család hajlókában, vagy a színpadon ? Midőn a pályafőhöz kísérők, messze kalandozott még a vonat. Eagyogó kedélyében fiirödve, szinte jól esett hallanunk, hogy a vouat jelentékeny késedelmet szenvedett s csak egy óra múlva érkezik. Ez idő a legkedvesebb benyomásokkal telt el. Oly édes örömmel irta le művésznőnk azt a helyzetet, melyet a főváros a magyarodás tekintetében már elfoglal s szinte ragyogtak szemei midőn azon érzelmeket irta le, melyeket a mult év egyik napján érzett, midőn — a szinlapokat nézve át, meglepetve látja, hogy ma Budapest öszszes színházaiban magyar előadások tartatnak, midőn t i. a német színházban egy jótékonyczélu magyar előadás egészité ki a szép összhangot. Ezt — úgymond — kívülem talán csak kevesen vették akkor észre, s nekem annyiszor eszembe jut ez az alkalom, mely se az előtt, se azután nem ismétlődött még soha. Kedélyesen adta elő a társalgás folyamán, hogy elődei francziák, székelyek s „oláhok" voltak; „igy lettem én olyan a milyen magyar asszony" — végzé. Óh kedves, dicső magyar asszony ! I Örömmel nézünk épülés alatt álló színházunk megnyitása elé, mely alkalomra, mint tőle tudjuk, hajlandó leend körünkbe jönni. Bár ne feledne bennünket szeretett művésznőnk s közművelődésünk és magyarosodásunk e mozzanatát közreműködésével még emlékezetesebbé tenné 1 A vonat érkezik. Csöngetnek. Még egyszer hálánknak adunk kifejezést a kellemes napok szerzőjének s ígéretet veszünk a búcsúzás perczében, hogy újból megkeresi azt a várost, mely oly nehezen bocsátá ki falai közül. S most újra a régi köznapiság szürke mezébe öltözünk, az ősz hideg kezét nyújtja felénk s a szinház fecskéi, melyek az eresz alatt, kis páholyaikból csacsognak az előadásba: készülnek keletre s Pomerol legújabb toilettjeiről visznek hirt az egyptomi kliedivének. Plútó.