Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-09 / 63. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" 1877. 63. SZ. vős tiiozgalniak már annyira megérlelek az eszmét, hogy a békés-körösvölgyi vasút előmunkálatainak megkezdése talán csak rövid napok kérdése, — s ez áldásos intézmény létesítésével, Békés városa — Mező-Berónyen át - az ország minden részével közvetlen forgalmi összeköttetésben álland(?) A város népe, hazánk legmagyarabbjainak egyike, kik közt a kevés számú tót és oláh nyelvű lakosok is egészen megmagyarosodtak. — Népviselete tiszta, csinos, egyszerű, de azért jólétre mutató. Nőnemének szépségé, az egész vidéken hires. A lakosság kö/,t vallásra nézve a helvét vallásnak legtöbb hive van, — de korra nézve legidősbek a róni. katholikusok, kiknek itt már a 14-ik században népes egyházuk volt. A helvét hitvallásuaknak megyénkben Békésen van legnagyobb eklézsiája. Mai diszes templomuk 1775 - 76-ban épült Az egyház jóltevői közt méltán az első helyet érdemli meg Békés városának áldásos emlékezetű földesura, néh. gróf Wenckheim JózsefAntal, ki az egyház iránt valódi atyai jóindulattal viseltetve, azt nagylelkű bőkezűséggel számos alkalommal segélyzé. Igy az 1813. évben végbement úrbéri földek tagositott kiosztása alkalmával, a két református lelkipásztornak, a már meglevő 1—1 egész telekhez, még külön-külön 2/s"

ad telekföldet adományozott ; — a 4 iskölatanitó-hivata! részére fejenkint 5/s"

ad telekföldet, s szőlőskert helyiségül 610 • öl földet ajándékozott az egyháznak, ugyanezen évben szervezvén szintén földadományozás által a kántori fizetest is. A templomnak 1821-ben eszközölt javítására, a nemes gróf 200 |>engő forint készpénzt, s 200 és néhány hold föld kihasitását és 3 évié való szabad használatát ajánlta fel. 1845-ben a legelő-elkülönítés alkalmával, az iskolai oktatás ós nevelés czél-zerübb szervezése teki 11 tétéből, 6 uj tanító alkalmazása s állandósítása vallván szükségessé, a gróf az egyház kérését meghallgatva, ezek részére fi'jenkint 40 holdból álló fél-fél telek földet adományozott. 1846-ban az iskola fűtésére nagy területű füzest, — s ugyanez évben faiskolai iielyiségiil 8 hold földet, — végül temetői helyiségül — időnként gyarapítva - összesen mintegy 70 holdnyi területet adott az egyháznak. Földesúri kegyessége és bőkezű jótékonyságának hálás elismeréséül, az 1842-ik évi prezbyteriumi gyűlés, egy küldöttség által kérette fel a nemes grófi párt, hogy engednék meg arczképeiknek lefestetését, hogy azok, a főiskola gyűléstermének minden időre díszéül, s hálájoknak az utókorra hagyandó emlékeiül maradjanak. — mely kérésnek a grófi pár engedve, e teremben látható arczképeik, Kiss Bálint hírneves akadémiai festő művész által készítettek el. A róm. katholikusok ősrégi egyházáról, máifentebb is emlékezünk, — most tehát csak anynyit iegyezünk még nieg, hogy egyházvédnöke a grófi család, melynek köszönheti mindennemű gazdag javadalmazását. A görög nem egyesültek előbb egy házat szenteltek fel isteni-tiszteleti helyiségül, mig mai anyaejyházuk 1789-ben keletkezett — Anyakönyvei 1803. óta vezettetnek. A grófi család jótékonyságának köszönhet ez is majdnem mindent. Végül az izraelita vallásuaknak is van kisebbszerű imaházuk. r Ezen egymással testvéri egyetértésben élő hitfelekezetek mindenikének van elemi iskolája, a hívek, illetve a növendékek szám-arányához képest a helvét hitvallásuaknak a város minden tizedében ; — ezeken kivül van szintén a helv. hitv. 6 osztályú reálgymuáziuma, mint a debreczeni kollégium partikulája, fiókiskolája. A központi egy-emeletes iskola-épületnek felállítását, az egyház 1840-ben határozta el; — s midőn e nagy vállalat sikeres megoldásához, a többször nevezett kegyes grófhoz segélyért folyamodott, ez, ina is meglévő fenkölt szellemű leve lében azt válaszolá, hogy : „Örvend azon, ha jobbágyai előhaladását s boldogiíását hozzájárulásával előmozdíthatja," — s a kívánt czélra a ma úgynevezett Krisztina-zugi nagy darab földterület minden használható részét, előbb ugyan csak egy, azután még két évre a helv. liitv. egyház használatára bocsájtá, — s ennek folytán a költséges építkezések a lakosság minden nagyobb megterlieltetése nélkül voltak eszközölhetők. — Az épület különben 1844-től 46-ig épült, s ez utóbbi évben adatott, át a közhasználatnak. Említést érdemel a városnak jólrendezett kisdedóvó-intézete, melynek alapját szintén a grófi család áldozatkészsége vetette meg. — 1842-ben ugyanis némely magánosak, hogy az eszme iránt figyelmet s vonzalmat keltsenek, saját költségükön állítottak fel egy kisded-óvó-intézetet, — majd a már emiitett gróf urnák második neje Feicht Anna grófnő egy kisdedóvó-intézet alapítása iránt megkéretvén, e czélra az akkor úgynevezett koldus-zugi szántóföldből 110 holdat engedett át használatul. Békés város 1714-től 1800-ig. Levéltári adatok nyomán, ismerteti Dr. Hajnal István. *) Tekintetes egyesület! Mélyen tisztelt hallgatóság ! Egyletünk nagyérdemű elnöke nagyságos Göndöcs Benedek apát ur érdemem felett megtisztelő felhívása folytán midőn jelen felolvasásomat megkezdeném, mindenekelőtt kegyes elnézésért esedezem, ha azon kitűnő férfiak után, kik ezen egylet körében (elolvasásokat tartottak, én is bátorkodom e helyre lépni. Óhajtottam volna e tért hivatottabb tagtársnak átengedni, de ha nagyságos elnökünk irántami nagybecsű jóindulatánál fogva ezt nem tehettem : tisztelettel kérem a tekintetes egyletet s mélyen tisztelt hallgatóságot, ajándékozzanak meg becses figyelmükkel, mig ezen városnak, mely inai napon oly őszinte örömmel üdvözli falai Irözött a megyei regész és közművelődési egyletet, muk századi életét, levéltárainkban található adatok nyomán, lehető rövidséggel ismertetni szerencsés leszek. Feladatomat megnehezíti azon szerencsés körülinény

t bogy egyletünk érdem-gazdag al-elnöke nagytiszteletü Haan Lajos ur „Békésvármegye hajdana" czimü nagybecsű munkájában Békés város múltjával igen részletesen foglalkozik ; Hajnal Ábel ur pedig éppen azon időre vonatkozólag, melyről értekezni akarok, igen becses dolgozatot tett közzé a Békés-bánáti helv. hitv. egyházmegye 1864. esztendőben Vásárhelyen tartott közgyűlése jegyzőkönyvének mellékletében. De miután átbuvárqltam Buskés város, a békési belv. hitv. egyház s méltóságos gróf Wenckheim Frigyes ur eléggé nem köszönhető szives engedelme folytán az uradalmi levéltárakat több olyan adatnak jutottam birtokába, melyek az emiitett munkákban nem foglaltatnak, — vagy az ott megirottakat némileg kiegészítik s igy talán uein lesznek egészen érdemetlenek az ismertetésre. Forrásaim voltak : a) a városi levéltárból. 1. A nemes Békés városnak oly jegyzökönyve, a melyben a valóságos és emlékezetre méltó dolgok feljegyeztetnek ós leirattatnak pro futurá Cautela. 1714. jan. 9-kétől kezdve, Gellén Mihály bíróságában. 2. Egy czimtábla nélküli jegyzőkönyv, mely a jegyzők által vezettetett 1755-től 1824-ig. 8. Tanu-vallomások, büntetések, kurrensek jegyzőkönyve 1738. 1746 és 1794-ből. 4. Hatar-kijelölési iratok 1731-ből s számos egyéb okmány. b) A helv. hitv. egyház levéltárából. „A békési reformátos szent eklézsia nevzetesebb dolgait, változásait és csekély proventusocskáit magában foglaló könyv. Kezdette 1732-ben Szikszai György akkori prédikátor." Mely becses köny/ egyszersmind a békési helv. hitv. egyház meglevő anyakönyveinek első kötetét képezi. A római katholika s görög keleti egyházra vonatkozó adatokat az illető lelkész urak szívességéből kaptam. A talált adatokat, mint a másfél század előtti múltnak reánk maradt tis*teletre-méltó romjait, azért hozom a tekintetes régész-egylet mint legilletékesebb testület elébe, hogy én is járuljak egy porszemmel azon nemes törekvéshez, melynek czélja megyénk múltjának minél behatóbb ismerete. Meglenet sok oly dolgot fogok felemlíteni, mi első pillanatra csekélységuek látszik, s mely a mai kor emberének mosolyt von ajakára; de nem kell felednünk, bogy ezen csekélységek is részei a nagy egésznek s annak biztosabb s teljesebb ismeretére vezetnek bennünket. Ugy gondolom, hogy előnyére szolgál értekezésemnek, ha a legtöbb helyen az okmányok eredeti irmodoráf tartom meg s a régen mult időt a maga meghamisitatlan valóságában beszéltetem. *) Ezen időszak nem foglaltatik Göndöcs Benedek apát ur Békés város történetét érintő előadásában. S z e r k. A Reformáta Egyházra vonatkozók. Igen kevés az, a mit 1732-ig, az emiitett okmányokban, a reformit t egyházra vonatkozólag találhatunk. De ezekből is kitűnik, hogy az egyház és város, egy testületet képezett s az eklézsia ügyei is, a városházánál végeztettek. Az egyház gondnoka, a váiosi tanács és jegyzők előtt számolt, p. o. 1716-ban Verebélyi Pál eklézsia szolgája, 165 forintokról és 200 véka búza ós alj-gabonáról. Az egyházi hivatalnokok, a városi tanács által fogadtattak » fizetésük is ott határoztatott meg. A városi jegyzőkönyvben, 1720-ban, felemlittetik, üogy leányzóscólánk tanitó-asszonyának Udvariból jött becsületes Nagy Istvánnó személyt, tiszteletes Debreczeni János és a nemes tanács megfogadta és be is állította april 26-án ; konvencziója ez : a zsoltáros leányzótól egy vonás forint, kis katekistáktól 48 dénár, silabizálóktul 24 dénár, 5 köböl buza, szabatüále minden leánytól árpa, akár köles, egy-egy véka pozsonyi. Az 1724-i birói számadásban ez áll: „mikor nótárius és Ábrahám István uraimékat Dobozra, leendő mesterét küldöttem, viaticumban fizettem 55 dénárt." Hogy a híveknek szivökön feküdt az egyház sorsa s anntk élére érdemes férfiút óhajtottak állítani, megtetszik onnan, ho^y 1725-ben Kovács Mihály Jnotaiiust Debreczenbe is elküldték prédikátort keresni, adván neki uti költségül 2 forint 38 dénárt. — „Az innepekre debreczeni deák járt Prédikálni az Egyházba, ki a bírótól 1 frt 36 dénárt kapott. A debreczeni senior részére 2 frt 6 dénár küldetett." 1729 tői találjuk nyomát annak, bogy a debreczeni főiskolából az iskola részére könyöradomány gyűjtése végett suplikansok, s az ünnepi szent szolgálatok teljesítésére legátusok küldettek az egyházba. (Folyt, köv.) TÁVIRATOK. * Bukarest, aug. 6. A „N. fr. Presse" jelentése : Tegnap Bjelnból érkezett tisztek a/t jelentik, bogy Mehetned Ali ós Ozmán pasa egyesültek, ós Tirnova mellett véres ütközetet vívtak, mely alkalommal az oroszok 15,000 halottat és sebesültet vesztettek. Sándor császár >zerda óta Fratestiben van. — A nagyherczeg ismételt kívánságára Manu tábornok a parancsnokságról letétetett, s utódja Angelesen. * Belgrád, sing 6 Núh><uy nap múlva kiadják a parancsot a határra vonulásra. A fejedelem Jávor mellett szemlét fog tartani a csapatok fölött. * London, aug. 6. Achmed Ejub és Mehemed Ali már egész Bjela közelébe nyomultak előre. * London, aug. 6. A brit kormány 500 tonna különböző minőségű bombának azonnali Máltába szállítását rendelte el. * Bécs, aug. 6. A Pol. Oorr. nek sürgönyzik Zárából e hó 5-ikéröl : Tegnap a Despotovicb által \ezérlett fölkelők s a törökök közt hét órán át tartó igen heves harcz fejlett ki, mely a felkelők teljes leveretésével végződött ; a roppant veszteségeket szenvedett Despotovicb kényszerült 300 fölkelővel az osztrák határokat átlépni, hol is azonnal lefegyvereztetvéu, belebbeztettek. * Konstantinápoly, aug. 5. Egy Jeni-Zágra mellett vívott, ütközetben az oroszok teljesen megverettek s rendetlen futásban vonultak vissza. A török csapatok az ellenséget egész Hain-Boghazig üldözték. Szuleiman pasa az itteni hegyszorosokat megszállotta. Az oroszok veszteségei jelentékenyek; két ágyú, nagy mennyiségű fölszerelési tárgy került a tőrök csapatok birtokába. MEGYEI HIREK. * Liapiinlc augusztus-szeptember! két havi folyamára 1 írttal lehet előfizetni. A kiadóhivatal * Felhivás. A békésmegyei régész- és müví'lődéstörténelmi társulat még a mult évben tartott közgyűlésén azon határozatot hozta, hogy a muzeum könyvtárában egy külön osztály alakíttassák, melyben egyrészről a megyére vonatkozó bármely apró nyomtatványok, másfelől pedig a megyebeli irók által irt vagy fordított könyvek lehetőleg teljes számban összeállittassanak. — Midőn e határozatot ezennel a t. közönség tudomására hozni szerencsém van, egyúttal teljes bizalommal hivők fel mindenkit, aki ily nyomtatványok birtokában van, különösen pedig a t, szerzőket, hogy műveik egy-egy példányát a megyei muzeutnnak ajándékozni szi-