Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-08 / 54. szám

IV, évfolyam, 1877. 54. szám. B.-Csaba, julius 8-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. MejíJelenik. lietenRént kétszer : vasárnap és csütÖr-tölíLÖii. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapokéra külön is előfizethetni, egész évre 2 fit, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és k.ladó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. nrnál B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „ííyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros p^stautalványnyal. Életrevaló intézmény-e a „közigazgatási bizottság ?" n. (*) Határozott haladás közigazgatásunk tör­ténetébon a köz. bizottság intézménye: 2) Mert a megyei közügyek is — u. m. adószedés, utcsinálás, árvízmentes, közrendészet, cseléd-, egészség-, árva- ós tanügyek is sokkal nagyobb rendben folynak, a hanyag tisztviselők rangkülömbség nélkül kötelességük- teljesítésére szoritatnak és törvénybeütköző mulasztás esetén, kimólet nélkül alkalmaztatik ellenük a fegyelmi eljárás, esetleg büntetés, mig a tisztükben pon­tosan és lelkiismeretesen eljárók méltó kitünte­tésben, dicséretben részesülnek. Ezen sokszor halasztást alig szenvedő köz­ügyeket eddig a törvényhatóság volt hivatva el­intézni és nem nagy kombinatív tehetség kell hozzá, kitalálni, hogy egy négyszer évenként ösz­szeülő lesfület nem végezhet annyit, mint a köz­igazgatási bizottság, mely minden hónapban egy­szer, s igy évenként tizenkétszer tartja üléseit, hol az egy havi utolsó óráig beérkezett ügyek alaposan és minden oldalról megvitatva elintéz­tetnek, mig a törvényhatósági közgyűlésen más­nap már alig vévén részt a tanácskozásokban más, mint maguk a megyei tisztviselői s köztük az, kinek intézkedése esetleg panasz, vagy fö­lülbirálat tárgyát képezte, úgyszólván önmaguk fölött bíráskodtak és hogy „önbirálatuk" a le­hető legelnézőbbb volt, az az emberi természet gyarlóságában fekszik. lekintsüK megyénkben csak az árvák és utnií ügyét. Nézzük mily állapotban voltak né­hány hóval ezelőtt, és milyenben vannak most. Az árvák vagyona legutolsó krajczárig biztosít­va, hol hiány, hanyagság, visszaélés mutatkozott; mi a közutakat illeti, azoknak javítása nálunk óvek óta a chimórák országába tartozott. Most a legnagyobb szigorúsággal vétetik igénybe a köz­munka és mindenütt hol szükséges, a rendelke­zésre álló pénzhez képest javitatnak és oly karba helyeztetnek, hogy egy szép reggel arra ébre­dünk, mit eddig Békésmegyében lehetetlennek tartottunk, t. i. hogy a mennyire talajunk en­gedi, jó országutaink is lesznek ! Igaz, abban, hogy a közügyek terén kelet­kező üdvös rendelkezések, irott malaszt ne ma­radjanak, megyénk fő- és alispánjának jut egy oroszlánrész, kik személyesen ott vannak mindig a hol kell, kik atyai jóakarattal, de szükség ese­tén kórlelhetlen szigorral személyesen ellenőrzik a rendelkezések keresztülvitelét, de a közigazga­tási bizottság előtti aerában maguk a rendelke­zések is alig tétettek meg s igy hiába lett volna valaki, a ki azokat foganatosítani elég jóakarat­tal és buzgósággal bírt. * * * A közigazg. bizottság ellenesei leginkább az alárendeltebb tisztviselők, kiknek kellemetlen a vaskéz, mely pontosságra, kitartó és jó munkára, fegyelemre szoktatja őket. Majd hozzászoknak; ha nem. hát ki fognak dűlni, és olyanoknak he­lyet engedni, kik tudják,^ hogy ők vannak itt az állam miatt, és nem az állam miattuk, kik tud­ják, nem azért van nekik hivataluk, hogy élje­nek belőle, hanem hogy annak pontosan, szemé­lyes tekintetek figyelembe vétele nélkül megfe­leljenek. * A közigazg. bizottság egyéb ellenesei, ez in­tézmény gyakorlati működésére nézve hibájául rójják fel, hogy oly ügyek is osztattak be mun­kakörébe, melyet eddig a megye alispánja gyor­sabban maga végezhetett el, mi által, igy mond­ják, a sürgős közügyek, de sok: magánügy gyors elintézése akadályoztatik. Ezen ellenvetés nem állja ki a kritikát, egyszerűen azért, mivel, ha a törvény sok teendőt mit eddig az alispán maga végzett, az itt is nem mindig felesleges ellenőr­zés és testületi " lelősóg szempontjából, a köz­igazgatási bizotfc >g teendői közé sorolt is: egy szóval sem rendeli azt, hogy sürgős, halásztást nem szenvedő ügyben, addig is mig a közigazg. bizottság összeül, a fő- vagy abspán felelő­sége mellett ne intézkedhessek, fenmaradván a bizott. utólagos jóváhagyása, mely testület, ha az intézkedés intenczióinak és a törvénynek meg­felel, csak elismeréssel lesz a buzgó tisztviselő iránt; ha nem felel meg, módjában áll helyben nem hagyni az eljárást és más jobb intézkedés­sel pótolni, itt csak az lehetvén aggodalom, hogy egy netaláni nem helyes intézkedés utólagosan jóvá többé nem tehető, mi azonban azért nem fordulhat elő, vagy legalább is a legritkább eset­ben, mivel az illető tisztviselő, ily ügyekben fe­lelősége tudatában, bizonyára kettőzött óvatos­sággal fog eljárni. * * * Valóságos és kétségbevonhatlanul számba­vehető hátránya a közigazgatási bizottság szer­vezetének csak az, hogy az állam néhány polgá­rától, ki úgyis mindenféle polgári kötelezettség­nek megfelelni tartozik, a közönségeseken kivül még több áldozatot kiván mint egyeb polgárok­tól; hogy saját magánügyeik félretételeivel a közigazgatási bizottság székhelyén összejönni és ott három-négy napot saját költségükön tölteni tartoznak. Ha az állam néhány polgárától egyebet nem kiván mint azt, hogy az év néhány napját, ha­bár saját pénzén is, a közügyeknek áldozza: ez még nem olyan nagy szerencsétlenség, különö­sen ha tekintjük, mily szép joggal ruházta fel ezen polgárokat; azon joggal, egy megyét, egy kis országot kormányozni, ugy hogy a tenti ál­dozatok, kötelezettségek itt is mintegy kifolyá­sai a nagyobb jogoknak; nem egészen méltány­talanok tehát a nagyobb terhek sem, és azt mer­1 JM 51 ti árczája. Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: OHrisztó MikLlös. (Folytatás.) — Reméltem megértettük egymást. Micsoda eszkö­zökkel reméli legyőzni a beteg ellentállásat ? — Oh, jó lánczaink vannak a dühöngök számára. — E nő mihelyt fölébred lármázni fog. — Lánczra veretem. — Tovább! — Az ápolónak korbácsa hathatós eszköz a dühöngő lecsendésitósére. — Helyes! mindent meg kell kisérleni. — Vannak kónyszer-kabátaink. — Mint tapasztalom, önök minden eszközről gon­doskodtak. Félek, hogy mindezen eszközt használniok kell. — Igenis, — feleié a doktor alázatosan. — Megértettük egymást és ön semmi bekövetkez­hető veszélyért nem lesz felelős. Fogadja e kis ajándékot •e nap emlékére. — Méltóságos ur ! egészen öné vagyok. — Hová fogja ön vitetni a beteget '? — Czellájába. — Hol van ez ? — Az első emeleten 45. szám alatt. — Az őrültek osztálya ez? — Igen. — Jó; végeztünk. — Engedelrret kérek, a no állását, nevét ós korát be kell vezetnem. — Nevét ? — Igen. — Tudja mit, azon czédulát, melyet önnek átad­tam, tegye a név helyére, ez elég lesz. — Igen, elég lesz — és a következőket irá a könyvbe: A 45. számú szobában levő beteg gyógyithatlan őrült. — Nemde jó lesz igy gróf ur ? — Helyes ! csak egyre figyemeztetein még, a beteg Sessó grófnénak tartja magát. Ö nem az, ós reméllem, hogy ön nekem hinni fog. — Kétségkívül. — A beteg fejéből igyekezzék minden rögeszmét kiűzni. — Meg fog történni. Ezen percztől fogva csupán a 45. szám lesz a neve, egyéb semmi. — Jól van. Mielőtt eltávoznám, ajánlom önnek, hogy az emiitett uév ki ne hozassók a falakon. Ertesitse erről kollegáit is; mert fecsegóseiknek rosz következése lehetne. Mindannyian hallgatni fognak. — Isten önnel doktor ur, kevés idő múlva hallani fog rólam. A doktor ki akarta kisérni, de a gróf nem engedte. — Hm I — gondolá a doktor midőn egyedül volt, — ez titokteljes egy történet. A nő nem örült és mégis annak kell lennie. De mit tartozik ez én reám !?.... Feleljenek érte azok, kik nekem parancsoltak. — Óvatosan nyúlt zsebébe s kivette az ajándékozott 1000 forintot ! — s mind az enyém. Fáradságom jól meg van jutalmazva, — e szavakkal zsebre dugá pénzét. Azután az ápolót hivta. A 45-ik számú szoba kulcsát parancsolta előhozni. — Vedd karjaidba e nőt és kövess! Az óriás erejű ápoló karjaiba vevé a grófnét. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom