Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-06-28 / 51. szám
IV. évfolyam. 1877. 61. szám. B.-Csaba, augusztus 2-án. MEGYEIK Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautal ványnyal. Békésmegye árvízveszélye. Méltóságos báró Wenckheim László Körös-berettyószabályozási közp. igazgató választmányi elnök úrhoz. (Vége.) Az aradmegyei és alsó fehér-körösi társulatoknak ugyanis, ugy a természeti fekvés ós összefüggésnél, mind pedig az 1871. évi 39. t. cz. értelmében tulajdonképen egy társulatot kellene képezni, csak a megye határa által választattak el, noha folyóik, gátrendszereik, árterők, belvizök ugyanegy ós ugyanaz, egyik társulat a másik nélkül feladatát meg nem oldhatja. E két társulatnak egyesüiniök kellene legalább a töltós-fentartásra, hogy igy mindkettő biztositva és egyiránt gondozva érezze magát. Ez több költségbe ne un kerül mint a mostani adminisztráczió, s mindegyik társulatnak elég volna téve azáltal, ha kimondatnék, miszerint egyik három évben Aradból, másikban pedig Békésből választatik az elnök, -JÍ -gyűléseit az elnöki megyében tartatnak. Amint e két társulatot egyesitui czól szerűvé teszi a helyzet, épen ugy okadatolva látszik az annélkül is önnállóiag működő ivárifenéki társulatnak, a Berettyó társulattól külön választása. Az előbbit ajánlom az illetők figyelmébe, ez utóbbira nézve a tárgyalások már is folyamatban vannak. A második mit meg keli érintenem, a Berettyónak saját völgyéből elterelése. A Berettyó Bakonyszegtől egy ásott csatornával saját völgyéből ós medréből Szeghalom alatt a Sebus-Körö.sbe vezettetett. A Sebes-Körös viztömege 10,000, a Berettyóé 5,000, a hármas-Körösé -a Berettyóval együtt 31,000 köb láb másod perczenként. Mindenki előtt ismeretes, hogy a SebesKörös medre, a maga vizét sem képes kiöntések nélkül levezetni, s mégis ezen meder a Berettyó ide vezetése által 507 víztömeggel terheltetett. Hasonlóképen a hármasKörös a Sebes-Köröstől M.-Tűrig, vagy a régi Berettyó beömléseig, ugyanannyi több viz befogadására ós levezetésére erőszakoltatott ; hogy ennek következtében a SebesKörös mentén Szeghalomtól a Sebes-Körös torkolatáig és innen Mejő-Turig az árvizek kitörésének megfékezésére sokkal nagyobbszerü munkálatok kivántatnak, és hogy ezen vidék biztonsága sokkal inkább koozkára tétetett, az önként következik. Az orvoslásra két mód van ; vagy viszszaadni a Berettyót saját völgyének, vagy pedig a fentebb leirt hosszú vonalon a védepiuezéseket kell, a tömörített vizerőnek megfelelően kiépíteni. Mindenesetre czélszerűbb az első, nem csak azért, mert ez által méltánytalanság senki iránt sem követtetik el, hanem azért is, mert az utóbbi esetben a természet-elleues összesített víztömeg által, Szeglialoin, K.-Lidány, Tarosa ós G-yoma vidéke fölött oly fokozott veszély lebeg, melylyel eredeti állapotban a természet által sújtva nem volt. Távol legyen tjlem a bakonyszeg-szeghalmi elvezetést hibásnak mondani ; e nélkül a Berettyó-Sárrét talán most is csak béka-fészek lenne, pedig ott oly községek határában, hol a birtokos ezen elvezetés előtt, legtöbb ezer, vagy láOü hold szántóföldet miveit, birtokába határát pedig a nád és káka tengerben, uszó szigetek között nem ismerte, soha sem látta; most ugyanott mintagazdászatilag berendezett 5 —6 majorsággal bir. Ezen állapot elővarázsolása az elvezetést megérdemelte, s azóta már dúsan ki is fizette. Ezen elvezetés hatása akkoron nem is volt káros, vagy legalább nem annyira érezhető, mert a Sebes-Köröst elnyelte a SebesKörös Sárrétje, ahonuau csak egy eliszapolt szűk medren lassanként folydogált elő. Most azonban már ezeu Sárrét kiszáritása is munka alatt van, mi ha elkészül és a Sebes-Körös víztömege töltések között érkezik Szeghalomhoz, ha előre kellő munkálatok nem tétetnek, a katasztrófák a Sebes-Körös Sárrétjén, vagy a Szeghalom sebes-körösi vonalon, vagy l'arcsa, Gryoma és Endrőd vidékén fognak bekövetkezni; ellenben a Berettyónak saját völgyébe visszavezetése, minthogy a Berettyó- Sárrét tökéletesen kiszáríttatott, most már nehézségbe nem ütközik, s ez irányban az első teendő volna, az érdekeltek tömörítése, a tervek kidolgozása és a nagyméltóságú m. kir. közmunka ós közlekedési minisztérium engedélyének kieszközlése. S minthogy ezen kérdésnél, nem egyes társulatok érdekei vannak érintve, mert a Berettyó, nagy-szalontai illetőleg sebes-körösi, hosszufoki és ivánfenéki társulaton kivül érdekelve van még Tarcsa Gryoma és Endrőd vidéke, tehát Békósmegyének egy nagy része, annál togva azon nezetben vagyok miszerint ezen tárgyban a kezdeményező lépést megtenni, Békésmegye hatósága volna hivatvatva. Jelen értekezésem befejezte után bekövetkezett májusi árvízről kell most már utólagosau megemlékeznem, mert ez az árviz o o ' Aradban és Békésmegyóben is töltés szakításokat tévén ; a szabályozás helyességében kétkedők bizonyosan ismételni fogják régi panaszaikat, ujabb érvül hozván fel, hogy A » 51 ,íí Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: Olxrisztó Miklós. (Folytatás.) Egy őszbe vegyült, sötét kinézésű szolga jelent meg. — Nos Bazilio, végrehajtottad parancsomat ? — Igen gróf ur. — Készen áll a kocsi ? — Igen; Beppo van a lovakkal. — Bizol fiadban ? — Mint magamban. — Bazilio, — szól a gróf az öreghez annak vállára téve kezét. — Tudod-e, mi az : megcsalatni a feleségtől ? — Gróf ur, — dadog az öreg elhalványodva — miért szakgatja fel a régi sebeket ? — De te megboszultad magadat I Tudod-e még, hogy ki mentett meg akkor ? — Tadom, ós nem is feledem el soha 1 — Jó, most szükségem van rád. Én is meg akarom magamat bőszülni. — Hogy-hogy gróf ur? — Ne kérdezd tovább. — Holnap mond meg a szolgáknak, hogy nőmmel elutaztam. E szobát zárd be, s kulcsát hozd magaddal. — Mint parancsolni méltóztatik. — S most hol áll a kocsi ? — Mint parancsolni méltóztatott, a kert egy félreeső részénél. A gróf óriási erő birtokában látszott lenni. Az utat megtette a nélkül, hogy elfáradt volna. A megnevezett helyen ott állott a kocsi. Bazilio kinyitá ajtaját és a gróf beemelé nejét a kocsiba. Aztán bezárá az ajtót s a kocsishoz fordulva mondá: — Te itt maradsz, míg visszajövünk. A kocsis fejével bólintott. A gróf és Bazilio visszatértek a kocsihoz, izzadtan és piszkos ruhákkal. — Menj Bazilio — mondá a gróf az öreghez — és legyen gondod mindenre. Fellépett a kocsiba. — Tudja had: hová kell hajtania ? — Igen. — Nyolcz nap múlva bocsásd el a szolgákat és zárja be mindent. Te utazz Flórenczbe, hol meg fogod találni fiadat. Isten veled. Bazilio mólyen meghajtá magát, intett fiának ) a kocsi elindult sebesen robogva. Az öreg mindaddig állva maradt, mig a kocsi el nem tűnt, s aztán mintegy magához beszélve folytatá : — Te hasonlítod tettedet az enyémhez I Oh én szerettem nőmet, kezeimen hordozám, ő volt mindenem, ő volt az én istennőm, mit ón százfélekép bebizonyitók neki, s mégis megcsalt! En megöltem őt, mert vétkes volt. Te nődet sohasem szeretted, ugy tartád mint egy rabszolgát és elnanyagoltad ! én nem vagyok hozzád hasonló ; mert én csak boszuló : de te — gyilkos vagy ! (Folyt, köv.)
