Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-24 / 50. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 48. szÁM. Főiapunk tehát habár nagy alakban kétszer jelenik meg hetenként, és habár ennélfogva azon előnyös helyzetben van, hogy rnár csütörtökön hozza azt, mit a többi megyei lap vasárnap: mégis csak annyiba kerül, mint a többi lapok s igy a t. cz. közönség részéről — ha tárgyilagosan itél — nem akarjuk mondani, hogy nagyobb, de ép oly pártolást érdemel, mint más megyei laptársaink. Mi pedig az előfizetést illeti, kérjük azt f. hó végéig eszközölni, hogy a szétküldés pontosan történhessék. (?) Tüz. Gyulán e hó 19,-én éjfél tájban tűz ütött ki, az úgynevezett) „nagy oláh városi" részen, Rozsos Gábor csizmadia házánál. A náddal fedett háztetőt a pusztító elem gészen felemószté, de a benlevők veszély nélkül megmenekültek, s a ház és szobabeli bútorok is megmentettek a beógéstől. A tűz okát máig sem tudták kideritni, — egyébiránt mint hallottuk, az épület biztosítva volt. Ez esetről szólva, nem hallgathatjuk el megrovásunk kifejezését a toronyőr hanyagsága iránt, ki csak akkor jelzó a harangokkal a vészt, midőn már a házfedél javában égett. A vízipuskák is nagyon elkésve órkezteka miből azt következtetjük, hogy rendőrségünknél, hasonló szerencsétlenség esetére, illetőleg gyors elfojtására kevés óvó előintézkedések vannak foganatba véve. (A polgármester ós rendőr-kapitány különben az elsőü közt jelentek meg a vész színhelyén, s czél­szerü intézkedéseket tettek a tűz gyors elfojtására.) Végül nem hagyhatjuk roszalás nélkül a polgárság kö­zönyét sem, — mert daczára hogy a tűznél csak­hamar 3—400 ember sereglett össze, azonban ezek csak a nézők szerepére vállalkoztak; s alig akadt 10-15 ember, aki az oltásra komolyan vállakozott volna. — És Gyulavárosa még mindig nem akarja belátni a tűzoltó-egylet megalakításának szük­ségét ? ! ? (?) A kutya mint perzekutor. A gyulai fog­házból e hó 19-én egy Vas István nevű fegyencz szökött meg. Keresésére azonnal megindultak ugyan, de csak másnap délben tudtak nyomába jönni. A z üldözött a fekete Köröst átúszva hajadonfővel futott tovább, midőn egy vasúti őr előtt gyanúsnak tűn­vén föl az ilyen passager, utána kiáltott, de a mi emberünk annál gyorsabban igyekezett tovakelni. Ekkor az őr betanított kutyáját hívta elő, s a futóra uszítva azt, végre is maga megadására kényszerité. I^y aztán hősünk ez időszerint ismét a börtönben elmélkedhet ezen meghiusult „kirándulásáról". (?) Majális. Hallomás után közölhetjük, hogy a gyulai fiatal urak közül többen, (bizonyára az előbbi két majális sikerének buzditó hatása alatt állva,) a „gyulai ifjúság" firmája alatt, a hosszú erdőbm, f. hó 30-án tartandó nyári mulatság ren­dezésével foglalkoznak. Örömmel üdvözöljük az esz­mét, mint Gyula pezsdülő társadalmi életének jelensé­gét, s őszintén kívánjuk, hogy az eszme, a kivitel­től el ne váljék, — már csak azért is, mert épen a kezdeményező fiatalság volna első sorban hivatva, a város élesen különvált társadalmi osztályait, a minél gyakoribb összejövetelek és kölcsönös érint­kezés elősegítésével, egymáshoz közelebb hozni, egymással egyesíteni. De hogy a tervezett nyári mulatságnak is ily jelzett jótevő hatása legyen, el nem mulaszthatjuk az ügy ólén állóknak megsúgni, hogy •— ha a kedélyes mulatság örömein felül, előttük is a fennebbi czél érvényesítése és előmoz­dítása lebeg, akkor tegyenek le azon szándékról, hogy (mint előre tervezték) egy-egy rószvónydij legalsó ára 5 frt legyen; — mert folytonosan a „rosz idők-"röl lamentáló napjainkban, ily „érvá­gás" érzékeny hatásának már csak gondolatától is, a legtöbb embernek előre el megy a kedve a mu­latságtól. * Hibaigazítás. Az „Ismét ós utoljára az endrődi gyógyszertár ügyében" czimü czikkbe, né­hány nyomdai hiba mellett, egy oly tollhiba is be­csúszott, melyet helyreigazítás nélkül hagyni nem lehet, habár a közvetlen előtte álló pont végszavai­hoz viszonyítva a „vélemeny" szó alanyi értékben is vehető, t. i. az ötödik kikezdés alatt. A vád alanya helyett tehát: vád tárgya olvasandó, s igy az alany­csere helyett is: tárgycsere. * Azon iijak egyike, ki a m.-berónyi majálison török fezzel fején megjelenve, azt táncz közben sem vette le, hozzánk — kissé későn — egy hosszabb mentőlevelet küldött be, saját neve aláiiásával. Nem közölhetjük a dolog lényegtelenségénél fogva ahosz­szu lére eresztett levelet egész terjedelmében, be­küldő nevét pedig saját javára ki nem tesszük, mert csak a tény volt megtámadva nem a személy, s igy nem szükséges, hogy önmagát kompromittálja; hanem mert senkit védelmétől elzárni nem óhaj­tunk, megemlítjük röviden, hogy az illető ifjú sze­rÍDt, azért nem vette le ő ós társa a fezt, mert a kinek csak „sejtelme van" a fez viselési módjáról, az tudja, hogy mindig a fejen viselik azt és soha sem kézben. — Azám, a — törökök, de habár szeretjük a törököket ós irántuk való rokonszenvünk külső jeléül török fezt is teszünk fejünkre, mi lé­nyegben mégis hivek maradhatunk saját illemsza­bályainkhoz és — nőtársaságban biz letehetjük, annál is inkább, mivel maguk a törökök is habár azért van a fez, hogy „hordoztassák" — európai szalonokban leveszik azt, s igy bizonyára nem kí­vánják tőlünk, hogy mi itthon a fezet tánczolva és tán alva is hordozzuk az ő kedvükért. * A B.-Csabán tegnap este 4—6-ig megtar­tott galamb-díj lövészeten — mely szép közönség észvétele mellett folyt le — az első dijat, egy ige n csinos utazó-készletet Vidovszky János takarékpénz­tári igazgató úr, a második dijat, egy vadásztáskát Kvasz Sándor jegyző ur nyerte el. Előbbi 6 galam b közül 5-öt lőtt le egymásután. * Bartscht aradi „tüzmiirész" mult va­sárnapi tüzi-játéka szép és nagy közönséget csalo­gatott Csabán a Széchenyi-ligetbe, de még nagyob­bat — ha nem is szebbet, mert nem fizetett — a szinhelylyel szemközt levő Köröspartokra. „Arda­hán bevétele" jobban és könnyebben sikerült a tüz­müvésznek mint az oroszoknak, s legjobb benne az hogy mellette egy csepp vér sem folyt, de annál több bora-söre Bazsalinak. (?) Gyulán a kis oláhvároson Szilágyi Flóra f. hó 21-én magát egy közönséges konyhakéssel meggyilkolta. Tettének oka még eddig ismeretlen ; — egyébiránt további eljárás vegett bejelentetett az ügy a kir. ügyészséghez. Mindenféle a hazából es Nagyvilágból. * Kolozsvár, jun. 20. Manasses, ki Petőfi élet­ben lételét állította, a hivatalosan felvett jegyzőkönyv szerint másodszori kihallgatása alkalmával h'tvány csalónak bizonyult be. Igazi neve Papp János, kar­jára van tetovirozva 1833. évszámmal. Soha Szibé­riában nem járt, szakértők kijelentek, hogy az orosz nyelvet sem birja. * Kolozsvár, jun. 20. Hosszú-Aszót (Küküllő­megye) az éjjel 60 román megtámadta. A támadók a falu útjait eláilották, a menekülőkre lövöldöztek. A faluban a haraug félreveretett. A lakosok a táma­dókkal nem mertek szembeszállni. A kimenekült uri családok mintegy 300-ra teszik az ottlétök alatt ejtett lövések számát. A szolgabíró Enyedről és Fehérvár­ról azonnal katonaságot kért, azt táviratoz ran e he­lyekre, hogy Husszu-Aszón a románok rabolnak. * Prágai tüntetés. Prágától távirják, hogy ott 30, botokkal felfegyverzett ifjú vonult a „Cech" szer­kesztősége elé, bezúzta az ablaktáblákat, letépte a szerkesztőség firmáját és „Veszszen a pápa ! Éljen a revolver !"-t kiáltozott. A rendőrség egyet sem birt közülök letartóztatni. * Francesconi utóda. A berlini lapok írják, hogy ott Killmer nevezetű pénzes levólhordót, kinél 10,000 márkát meghaladó összeg volt, hétfőn reggel 8 s egy negyed órakor valaki a város közepén egy házból lejövet orozva hátulról egy bicsakkal főbe ütött. A levélhordó sebe lótszólag nem életveszélyes. Irodalom és művészet. * A „Figyelő" juniusi füzete a következő tartalom­mal jelent meg: Toldy Ferenc, ifj. Szinnyei József. Adalé­kok a Thököly- és Rákóczy-k,or irodalomtörténetéhez, Thaly Kálmán. Szellemi élet az Árpádok alatt, ifj. Fejérpatiky László. A iiudapesií könyvkereskedés 1790-ben, Dr. Ballagi Aladár. A murányi Vénus a magyar költészetben, Karpáti Károly. Egy „Vanitatum Vanitas",-féle költemény a XVII. század első féléből Deák Farkas Ányos Pál kiadatlan köl­teményei, Weiszbarth Károly. A „királyfi", Hantz Gyula. „Pozsonvidéki Lapok", Sziklai János. B. Amadé László kiadatlan költeménye, Abafi Lajos. Irodalomtörténeti reper­tórium, id. Szinnyey József. — Budapest. Kiadja Aigner Lajos. A „Figyelő" havonkint egyszer jelenik meg. Előfize­tési ára; egész évre 8 frt, félévre 4 frt; egyes füzet ára 1 frt. Évnegyedre előfizetés el nem fogadtatik. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., váczi-utoza 1. szám, a vá­rosháztér felé, szemben' a kegyesrendiek társházával. * „Arader Zeitung" czim alatt uj politikai napilap indult meg (Aradon), mely programmjában többek közt azon hazafias czélt tűzi ki feladatásul, hogy a magyaror­szági németajkú polgárok s a magyarok közti barátságot s szolidaritást fejlessze. — „Első sorban — igy szói a lap programmja — azon hazafiatlan törekvések ellen fogunk küzdeni, melyeknek ozéljok a haza németajkú s a magyar polgárait egymással ellentétbe hozni. Ez ellen mi fenhan­gon tiltakozunk. A haza németajkú polgárainak kötelessé­gük s e kötelességüket ők fel is fogják, hogy ők magyar tesjvéreikkel válvetve küzdjenek, s ha kell, halljanak Ma­gyarország szabadságáért, jogáért s becsületéért." Törvényk.ezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai tszéknél 1877. junius 25. s következő napjain előadandó fenyítő és polgári ügyeknek. Előadó: Márki. Junius 25. 2403.77. Weisz Bernát sikkasz­tás. 2383.77. Liker Mária és társai tolvajlás és orgazdaság. 2455. Szklenár Nagy Mihály s'ilyos testi sértés illetőleg annak elősegélyése. 2671. Szabó Benjámin ujonczozás előli szókés. Junius 26. 2651.77. Mikó Lajos veszélyes fenyegetés, sikkasztás és tolvajlás. 2652.77. Miskolczi Mihály és társai tolvajlás, zsarolás illetve abbani bünrészesség. 2701.77. Tőt Samu, József és társai tolvajlás. Julius 27. 2670.77. Weisz­brun Áron tilos kártyajátszás. 2546.77. Weisz Bernát sik­kasztás. Előadó: Huszka. Junius 28. 3507 77. P. Nun And­rásnak Hoffwann Ádám és társai ellen 490 frt tőke ós já­rulékai iránti újított pere. 3509. Lederer Salamonnak, Czira Sándor ellen 202 frt iránti felhívási pere. 4112.77. iiede Mihálynénak, Torkos István ellen ingatlanok átboosájtása s elvont hasznai iránti pere. lett volna meggyújtani azt a csillogó olimpusi hajlókot. Ardahán bombáztatása oly termószethűen si­került, hogy egy „szellemdus szomszédom" azt je­gyezte meg rá, miszerint most már érti: mért esik el egy csatában egy muszka. Mult szerdán az ismert fapalotában gyermek­szinelőadás mulattatott bennünket. Lerner Jakab ur érdeme, hogy növendékeit beavatja a kulissza-tit­kokba. Titok!? Minek csinálnánk belőle titkot! Biz én kibeszélem a titkokat is. Primadonna ő nagyságának a mamája czuk­ros-sütemónyt küld fel a színpadra hol a kulisszák mellett várja jelenését. Majszol a kis lány, egész szája környéke csupa czukor. Int a rendező, hogy jelenése lesz. Siet be a színpadra, hol csak babér terem, de nem czukros sütemény. Mig bennt, herczegnői méltósággal és gyer­meki kedves naivsággal beszól komoly dolgokat, ad­dig az első szerelmes a kinnt hagyott süteménye­ket utolsó morzsáig megeszi. Van aztán sírás, míg­nem tanító-bácsi rendel az illetéktelenül elfogyasztott sütemények fejében fagylaltot s végire jár a színpadi viszálynak. Oh Rákosy, oh Laube szóljatok ti! meny­nyi bajotok van nektek primadonnákkal, szerelme­sekkel de még publikummal is, a mi itt nem adta elő magát, mert a közönség nagy számmal jelent meg a kis gyermekek örömére. Az előadásról szólva egyszerűen ugy véleke­dünk, hogy az épen olyan volt mint a minőt 6—7 éves gyermekektől várhatnak, a kik szegények még olvasni is alig tudnak. De a czél szentesíti az esz­közöket. Utóvégre egyre megy, akárki szerzi be azt az összeget, a mely a czélzott iskolai könyvtár alap­ját veti meg. A kis Ruzsicska Ügyessége a hegedűn mi n­denkit meglepett. Lerner Jakab ur buzgalma a hálátlan válla­latban, mindenesetre csak méltánylást érdemel. * * * A porok között — azt fogja mondani, az iskolás fiu, ha megkérdezzük. — legkiállhatatlanabb az is­kola pora. Néhány nap, s egész kéjjel fogja az ut­cza porát verni a Gyula, a Pista s csizmáit a fel­bolygatott fehér porba — (emlékezzünk régeiekrel) fogja bögdösni, mignem az olyan hamvas lesz, hogy a nyelvén megnedvesített ujjaival neve kezdő betűit rajzolhatja rá s igy futhat meg utczát-utczára mint a fékevesztett csikó. Tanár ur sivár bölcsesóge, mily hasonlíthatat­lanul kis értékű lesz előtte a madárfészkek csiripelő tartalma mellett, melyért sziveseD szakgat nadrágot. Eddig a nádpácza végezte ezt a szerepet; meg-meg ritt bele a kis fiu. Most nagyot kaczag, ha a zörgő galy nyomot hágy a toilletten ; mama bánja ö nem. A nyelvtan sutba kerül, a keresztes pók fon körötte hálót s két hónapon át zavartalanul les zsák­mányára. A kis fiu, kíméletből a szegény állat iránt, nem is nyul a nyelvtanhoz, akár a moly eheti meg miatta. Boldog vakáczió itt vagy hát a 38°-nyi vizs­gái hőség után. Gyermek boldogság szezonja ugyan minek felejtenélek ki? Plútó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom