Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-05-06 / 36. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 36. SZÁM. MEGYEI KÖZÜGYEK. i. Kivonat Békésmegye házi-pénztárának 1876. évi zárszámadásából. a) Bevételek : 1875-ik évi pénztári maradvány . . 135.23 Az ország JS pénztárból nyert javadalmazás után " 79083.73 Előlegek megtérítéséből 920.62 Kozérde ii nyomtatványok eladásából . 198.94 Bitang jószágok árából 182.33 Rabtartási költségek megtérítéséből . . 58.33 Megyei fekvőségek jövedelméből ... — — Kölcsönvételből — — Rendkívüli jövedelmekből 5.— Összesen : 80583.98 b) Kiadások : Megyei tisztviselők és saegődményesek lizetésében 45887.13 Ezek mellékjárnlékaira 300.—f Közbiztonsági személyzet fizetésében és szolgálatbére . 24767.59 Ezek mellékjárulékaira 2958.79 Hivatali helyiségek bérletére .... — -— Irodai szükségletekre 2111.49 Útiköltségek és napdijakra 656.68 Megyei épületek fentartására . . . . 1861.65 Kölcsönzött pénzek visszafizetésére . . — -*• Rendszeresített s egyéb vegyes költségekre 132.41 Előre nem látott költségekre .... 876.82 A megye központi mértékhitelesítő hivatalnak előlegként 247.38 Összesen : 79499.94 Levonván a bevételből a kiadást, maradt a pénztárban 1877-ik évre . . 1084.04 azaz egyezernyolezvannégy forint négy kr. o. é. Véieménye üékésvármegye állandó választmányának a megyei házipénztár 1876-dik évi zárszámadása tárgyában. A szakosztályi és számvevői vélemény elfogadtatván, ehez képest a megye házi-pénztáráról vezetett 1876. évi számadás 80,583 frt 98 kr. bevétel, 79,499 frt 94 kr. kiadás 1,084 frt 04 kr. maradványnyal elfogadandónak s heiybennagyandónak, számadók névszerint Party Ferencz fő- és Pusztai Ádám alpénztárnokok a további felelősség terhe alól, a szokásos óvadékok fentartása mellett, feloldandóknak, a számadás pedig, felülvizsgáltatás végett a m. k. belügyminisztériumhoz szokottan felterjesztendőne k véleményeztetik. Egyébiránt pedig eme számadás kivonata az 1870. XLI1. t. cz. 14. §-a értemében kinyomatandó s a megyebizottsági tagoknak megküldendő, a számadás pedig a jegyzői tisztségnél, közszemlére kiteendő lészen. Békésmegye állandó választmánya B.-Gyulán, 1877. april 28. Kiadta : Márki Lajo s, m. aljegyző. II. A megyebizottsági f. évi tavaszi rendes közgyűlés határidejéül a tekintetes megyebizottság mult 1876. november 6-án 478. sz. a. kelt határozata által,folyó évi május hó 14. s következő napjai tűzettek ki. A gyűlés tárgysorozata a következő : 1. Alispáni jelentés a megye állapotáról és időközben tett intézkedésekről. 2. A tekintetes közigazgatási bizottságnak a közigazgatás összes ágai állapotáról szóló féléri jelentése. . 3. Pusztai Adám és Mojsisovics Lajos hivatalaiktól felfüggesztett megyei alpénztárnok, illetőleg árvaszéki, jegyzőnek időközben föispánilag tör. tént helyettesítései feletti intézkedés. 4. Néhai Szilágyi László központi választmányi tag helyébe uj tag megválasztása. 5. Időközben szentesitett törvények kihirdetése. 6. Magyar kir. belügyminiszteri rendeletek: a megyei költségvetési előirányzat ; a mult évi pénztári megtakarított maradvány ; a hat évet kitöltött választott bizottsági tagok kilépése, helyeik betöltése, valamint a választó-kerületek netáni módosítása és segédszolgabirák választása tárgyában. 7. Törvényhatósági levelek és megkeresések, jelesen : Pest-Pilis-Sol t-Kiskunmegye átirata az önálló jegybank ós vámterület; B á c s-B o d r o g Ilin egye átirata a közadók kezeléséről szóló 1876 évi XV. t. cz. 42. §-nak megváltoztatása ; Z e m p lén megye átirata a keleti bonyodalmakkal szemben elfoglalt álláspontja; Nyitramegye átirata nyelvünk és nemzetiségünk érdekében az 1876. 38 t. cz. módosítása ; Somogy megye átiratai : a hagyatéki tárgyalások körül tapasztalt hiányok or voslása és a közigazgatási hatóságok előtt tett hamis tanuzás megtorlása; Alsó-Fehér megye átirata a szolgabírói hivatalnak az ujabb közigazgatás követelményeihez képesti czélszerübb szervezése; s Nagyvárad város törvényhatósági bizottságának az 1868. évi XXXVIII. törvény revísiója tár gyában a képviselőházhoz intézett feliratai pártolása iránt. 8. A közigazgatási bizottság jelentései : Békésmegye térképének összeállítására szükséges költség utalványozása ; a megye közönségének a 4 héten alóli s 3 hónapon felüli borjuk, valamint a 3 éven aluli nö/endék-marha levágását tilalmazó szabályrendelete megújítása s az idei közmunkaerő felosztása tárgyában. 9. Az állandó választmány javaslar tai : a megyei pénztárak műit évi zárszámadásai ; Gerla-Póstelek, Doboz, M.-Beróny, Uj-Kigyós, NagySzénás, P.-Földvár, Szeghalom, Füzes-Gyarmat és Vésztő községek 1876. évi zárszámadásai; — Öcsöd és Szt.-András községek pótköltségvetései; Gyoma község rendőri szabályrendelete ; Csaba városának több adásvételi szerződés jóváhagyása, s a megyei őrnagyi lak anyagai eladása ; F.-Gyarmat községnek a még 1866. évben történt házhely-eladások jóváhagyása ; Szarvas városának az ottani óvoda részére tett alapítvány helybenhagyása iránti kérvényei ; a csabai szücsipartársulat alapszabályai ; a temesvári cs. k. kerületi hadparancsnokságnak egy lovasezred törzse, osztályparancsnoksága, s 4 század elhelyezése iránti javaslata tárgyában. J0. A megyei kórházi állandó bizottság jelentései: a kórházi f. évi költségvetési előirányzat; s Gyula város polgármesterének a Bayer Bertalan után felmerült 74 frt 40 kr. ápolási költség elengedése iránti kérvénye tárgyában. 11. Pénztári ügyek. 12. A magyar történelmi társulat megkeresése, melyben a megyei közönség a társulat alapító tagjai sorába lépni felkéretik. 13. Gyula város képviselő-testületének felterjesztése vizfogóknak országos költségen való felépítése iránt. 14. Baltazár Lajos és Hackenberg János szarvasi lakosok kérvénye, az általuk megvett szarvasi szolgabírói lak vételárából esedékessé vált össze.g egy része lefizetésének elhalasztása tárgyában. 15. Időközben érkezendő ügyek. Gyulán, 1877. áprilhó 29-én. Jancsovics Pál, alispán. III. A „Békésmegyei okszerű méhész-egylet" máj. 1-én tartotott ünnepélyét, elnök Göndöcs Benedek ur a következő beszéddel nyitotta meg: „Tek. megyei képviselő ur"! Városunk érdemes polgármestere és mélyen tisztelt közönség! Ha a világ történelmét figyelemmel tanulmá nyozzuk, már az emberi művelődés bölcsejónól feltaláljuk a méheket, mint a szorgalom jelképei iránt az érdeklődést, a termelés ezen parányi rovarainak ápolását s terményeiknek különféle élelmi s iparczikkekre való felhasználását. A kultura magasabb fejlettségével a méhtenyésztés is mindig terjedtebb és okszerűbbé vált, ugy az ó világ népeinél, mint az újvilág polgárosult államaiban. A közművelődés előhaladása hozta létre nálunk Békésmegyében is az okszerű méhész-egyletet, melynek megalakítására az első lépést hivatásszerűig a békésmegyei gazdasági-egylet tette, midőn 1872. óv decz. 16-án tartott gyűlésén a földművelés- ipar- és kereskedelmi minisztérium felszólítására, egy okszerű méhész-egylet alakítását elvileg kimondván, annak létesítésére engemet, mint egyik igénytelen választmányi tagját hivott fel. Én érezve a feladat nehézségeit, avatottabb szakférfira óhajtottam volna bízatni e közhasznú egylet sorsát, mely hivatva van jövedelmi forrást nyitni népünknek s lendületet szerezni méz- és viasz-iparunknak, de az általános közóhajt s bennem helyzett — meg nem érdemlett — bizalom előtt a közjó érdekében meg kellett hajolnom s igy a méhész-egylet megalakításának terhes tisztét elfogadnom. Három évig küzdött az egylet a meddő elmélet terén a létért, társulati tagokat keresve, eszméket tisztázva, kiállításokat rendezve, s érdeklődéssel mindenütt mindent megfigyelve, hogy a gyakorlat mezejét, melyre lépni oly sóvár vágygyal óhajtott, előkészíthesse ós abba az érett megfontolás csiráit ültethesse. Hála az égnek, ma forró vágyát — a magas minisztérium pártolása, az iigybarátjk buzgó támogatása s a társulati tagok részvéte folytán elérnie sikerült, fi méhész-telep, egy díszes pavillonnal ma már előttünk áll, hol a méhészet minden barátja magának gyakorlati ismereteket szerezhet, s magát a/, okszerű méhészetben tökélyesbitheti. S iin ezen méhtelep megnyitásának s illetőleg átadásának ünnepélyére valék én szerencsés a nagyérdemű közönséget egybegyűjteni, hogy tanúi legyenek azon ténynek, midőn én a paviilont, mint Békésmegye tulajdonai, tek. uraságodnak, mint megyénk képviselőjének, ezennel átadom, és a nagyérdemű közönség meleg pártfogásába ajánlom, kérve, miszerint megyénk és városunk ezen zsönge, de közhasznú intézetét részvétökkel kísérni s minél gyakrabban meglátogatni szíveskedjenek. A méhész-egylet, szerintem, egyéb hasznos és figyelemreméltó tulajdonai mellett, az egyedüli intézmény, mely arra van hivatva, hogy az elaggott munkaképtelenek s testileg elnyomorodottak részére is tisztességes keresetmódot s jövedelmi forrást nyisson. Nem lehet tehát egyéb óhajtásunk, mint, hogy ezen uj jövedelmi forrást nyitó, hazánkra épen ugy, mint az iparra áldást hozó egyletet a közrészvét a jyakorlat terén is támogassa s érdemlett pártfogásra méltassa. Éljen megyénk képviselője! Éljen városunk tevékeny polgármestere! Éljen megyénk lelkes közönsége! Éljenek a mélyen tisztelt ügyoarátok!" LEYELEZES. Kedves öcsém ! *) Florencz, apr. 28. ígéretemhez képest Flórenczből tudósítalak utamról, mely idáig meglehetősen változatos volt. Budapestről 22-kén indultain gyönyörű holdvilágos estvén azon reményben, hogy ííellemes idő mellett maga az ut is kellemes lesz. Azonban csalódnom kellett. Az éjjeli utazáshoz szokatlan lévén, nehezen vártam a reggelt; s alig értünk Kanizsáig, alig kezdett, virradni, midőn az ég borulni kezdett. Pettau felé esett, Pragerhófon tul pedig havazott ugy, hogy Laibacbon tul a Karst hegység erdői között Szibériában képzeltük magunkat. A hegyek vastag hóval voltak borítva, a gyönyörű fenyők galyai szinte töredeztek a hóteher alatt. Kilátásunk tökéletesen elveszett, mert a ködös felhők sürüen eltakarták a hózivatar között is előre rohanó vonatunkat. Egész nap áztunk ós — fáztunk. Másnap azonban, midőn Nabrezinától Velencze-felé haladtunk, az idő kitusztnlt, a lég enyhébb lett, és mi nagy örömmel éreztük, hogy Olaszország enyhébb éghajlata alá jutottunk. Jobbra ugyan folyvást láttuk az Álpesek hótakart tetőit ragyogni a nap sugaraiban; de balra szebbnél-szebb villák pompás kertektől környezve figyelmeztettek a tavasz előhaladására. Az indóházaknál nagy lármával kínálgatták a czitromokat és narancsokat; kint a szabadban pedig már viruló rózsák mosolyogtak felénk, sötétlevehi kupressusok nyúltak fel az égnek ; fügefák, olajfák, babérfák teljes pompájokban állanak mindenütt. Földi eper, cseresnye és japáni naspolya már ehető. Oh itt valóban hamar el lehet felejteni a telet, ez óriási kertben, melynek szépségét alig lehet leírni. Minden ponton zavarba jövünk a felett, hogy váljon a természet maga, vagy pedig az emberi kéz és ész tűnteti-e fel inkább nagyszerű munkáját. Ezt látva, könnyű megérteni, mért vonzódnak nagy uraink és művészeink Olaszországba. Az életet kellemessé és hasznossá tenni, minden jó embernek egyik fötörekvését képezi. És ezt sehol sem lehet oly könnyen elérni, mint itt — az ó világ leghatalmasabb országában, hol minden város, minden hegycsúcs, minden völgy, minden omladék, a nagyszerű építmények és művészeti emlékek egy" fényes korra emlékeztetnek, ahol az emberi szellem már háromszor kimerülni látszott, és mindannyiszor megujult, és ezen megújulásnak hatását mindanyiszor egész Európa megérezte. Még az is, aki a világtörténelem nagy eseményeit nem ismeri tökéletesen, vagy aki életében ke*) £ lávái Zsilinszky Endre urUoz volt ozimazve. Özerk.