Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-22 / 32. szám

IV. évMjm 1877. 32. szám. B.-Csaí)a, ápril "22-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik liotonKént kétszer : vasárnap és csütörtökön. t. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. -— — L Egyes szám ára 10 kr. kapható BienerB. farnál B.-Osabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. 1-„,.-,, • Uln , , -. .. ... I.i-.i A Corvinák. Az imént törtónt, hogy ifjaink AbdulKerimnek diszkardot vittek s tanúságát adták Konstantinápolyban a magyar nemzet rokonszenvének, s ime viszonzásul a zultán oly mükincscsel lepi meg nemzetünket, melynek értéke a közönséges becsün felüláll. Hogy a nemes viszonzás az üdvözletet nyomban követi, ez csak a zultán fennkölt lovagiasságáról, finom érzékéről tesz tanúságot. És hogy a viszonzásból politikai tőkét a zultán és kormánya csinálni nem akartak, mutatja az, hogy a Corvinákat Taliir bey, a ki a zultán szárnysegéde, egyedül hozza s hogy e nem eléggé méltányolható tényt ő felsége egyszerűen pesti konzula által notifikáltatta a magyar kormánynak. Ha való, hogy ez nem tartatott a magyar kormány részéről elegendőnele arra, hogy Tahir bey: fogadását ő vezérelje s ehhez a bécsi nagykövet jelentése vált szükségessé, ennek nem a zultán az oka. A Corvinákat tehát visszanyerjük ós pedig visszanyerjük oly elválaszthatlan jelentősséggel, mely azoknak becsét csak növelni képes. Tahir bey ünnepélyes fogadtatása kettős és pedig kedves kötelesség, s hogy az semmiben se fog hátrább állani, mint ifjaink fogadtatása Konstantinápolyban, ehhez kétség nem férhet. Nincs a hazában ember, a ki az ország életérdekei iránt érzékkel bir, a kiben a magyar nemesebb természetből egy szikra van, egyébként pedig felfogni képes a zultán ajándékának műbecsét, a ki örömmel, hálával, nyilt karokkal ne üdvözölné a Corvinák hozóját. Számosan fognak Budapestre felrándulni a vidékről, testületek képviseltetni fogják magokat, számtalan távsürgöny fogja az ünnepélyt nevelni. Reméljük Bókósmegye kaszinói, körei s más egyletei s testületei is távsürgönyökben fogják Tahir beyt üdvözölni, melyeket véleményünk szerint legalkalmasabban a rendező bizottsághoz lehet czimezni. A kender termeszte'se. Bakay Nándortól. (Vége.) Az olasz igen apró barázdára szánt s még meg is kapálja földjeit s nehogy a mi olvasóink, mosolyogva azt mondják : könnyű néhány holdnyi gazdaságot megkapálni, ki kell jelentenünk, hogy a Romagnában, a hol nagyobb uradalmak vannak, az egész uradalmak megkapáltatnak; 50—100 kapás is halad egy széltében, az itt ritkábban ültetett fák által nem akadályoztatván. S mi mégis azt mondjuk olvasóinknak, hogy nekünk csakugyan bajos dolog volna ma, még népünk jobban fel nem szaporodik, ezen általános kapálást behozni. Azonban a kender-földeken a kétszeri szántást s apró fogasolást okvetlen kell ajánlanunk. Maga a trágyázás igen sokféle utonmódon s igen számos trágyaanyaggal történik Olaszországban Egy igen nevezetes és feltűnő módjuk van a trágyázásra nézve a cesenai és bolognai kendertermelőknek, a mit egész Olaszországban kezdenek elismerni. Mihelyt learattatott a buza — mondja Kossuth Ferencz, a ki Cesenában lakik — a talaj 15 napi időközben kétszer felszántatik; s augusztus második felében bab vettetik a leendő kenderföldbe, a mely babvetós k. b. nov. 2-ik felében egészen beleszántatik, még pedig 25 cm. mélységben, még azután kapával ásóval a babnövény eltemettetik s ezután a föld márezius 2-ik feléig nyugton hagyatik, a mikor a kendervetós történik. A helyszínén tett saját tapasztalat szerint ezen bab-trágya vetés kiterjed egész a nápolyi tartományokig, sez az u. n. disznóbabbal eszközöltetik. Vannak vidékek, a hol a babtrágyát zöld-takarmánynak felületesen lekaszálják, s a földbeu hiányzó tápanyagra való tekintettel, gyps, hamuzsir, mész vagy sóval és rendesen állati trágyával aránylagosan behintik s a beszántást ezután hajtják végre. Tapasztalásból szólva a gyps és egyéb ásvány vagy mű-trágya, a fogasolás előtt síkeresebben hasznosítható, ellenben az állati trágyák csak is a szántás előtt értékesíthetők. Azonban kinek módjában van, különösen a sovány, veres homok vagy kavicsos vidéken a fönt jelzett zöld babtrágya észszerüleg igen hasznosnak mondható ós igen ajánlható. A föld-készítésre nézve meg kell még jegyeznünk, hogy bácskai földmivelőink, a kenderföldeket elég gonddal művelik meg, jól is trágyáznak, ámbár itt-ott a talajminőséghoz képest a földben hiányzó részeket a műtrágya által pótolniok kellene, mert ezen költséget a kender minősége bőven visszafizetné, egyátaljában a trágyázást aránylagosabban rendszeresíthetnék, hogy az által termelvónyeik arányosítását is előmozdítanák, a mire nézve bár különböző alább kifejtendő okok is folynak be. A vetés előtt a földnek a rögöktől való megmentése okvetlenül szükséges az arányos termés elérhetésére nézve. III A magszerzés és vetés. A kendermag nálunk különböző módon nyeretik. Vannak vidékek, a hol a kukoricza között kapálva ültettetik; és vannak ismét vidékek, a hol a nyüvés alkalmával a magvas törzsek a földben hagyatván, mag vaik megérleltetnek. Olaszországban ez az utóbbi rendszer gyakoroltatik. A bácskai termelők az előbbit használják. Mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai. A kukoricza között egyáltalában a kapa útán ültetett magnak szánt kenderek óriás ágas-bogas törzsre nőnek, és 1—2 liternyi magot is adnak; s az igy nyert magok tagadhatlanul igen életerősek. Nemcsak nagy csira-képességük van, de azontúl a kikelt növényt igen erőteljesen inditják meg. Azonban egy tagadhatlan hátrányuk, hogy ha az olaszhoz hasonlólag ritkán vettetnek, sok ágas-bogas magvas szálat hoznak s rostjaik igen merev és vastagra nőnek; anyai tulajdonságaikból nagy részt örökölvén. Ellenben az általunk olasz módra termelt magok, ha a nálunk szokásos sűrűségben felnőtt s elvetve mutatkozó magvas szálakon órleltetnek, parlagi magot nyerünk, s kenderünk annyira elfajzik, hogy majdnem a a turkeszáni félvadon tenyésző mezei kenderhez lesz hasonló (Ez össze nem tévesztendő a vadkenderrel.) Az olasz magtermelési módozat igen előnyös következményekkel jár a faj-képzés és a faj-állandósitásra nézve. Ott t. i. olyan törzseken nyeretik a mag, a milyenek a jó kender-törzs alakját és természetét egyesitik magokban, s az ottani ritkább vetés folytán sikerül a magló törzseket épen olyan erősre, de mégis finomabb róstura nevelni, mint nálunk a külön ültetteket. A Vetés között ekként nevelt magló-törzsek, oly anyai fajsajátságot adnak magvaiknak, a melyet azok továbbra illetve fajzataiknál is előnynyel megtarthatnak, u. m. áz aránylagos Vastag kórókon a bácskainál sokkal finoniabb rostü héját a kevésbbé elágasodást, s a kisebb mérvű rostmerevségét. De különben is a sűrűségben növelt törzsről Vett magvakon kevesebb erőszak történik, mint a külön kapa után Ültetett, szabadon állólag felnőtt magló-törzsekén. Azonban mihelyst ragaszkodunk hibás, -vűrű vetésünkhöz s mégis e között akarjuk a magló törzset nevelni, legött czélt tévesztettünk, s miként hazánk legtöbb vidékén, elparlagositjuk, elcsenevészitjűk kenderfajünkat. Ezek szerint a vetés közti mag termelés csak az olasz rendszerben a ritkább Vötés között lehöt erőteljes; mig a hazai feürü vetés között jó nem lehet. — Innen van, hogy hazánk legtöbb vidéke, aránylagos sűrűség mellett sem bírja a bácskai kender magasságát elérni, s hogy a bácskai kender aránylagos sűrű vetés között is merevebb szálú amazoknál. Szóval nálunk a magszerzés s vetés által különböző erőszakok és elhanyagolások történnek a kender faji természete ellen. — Ezért egyátaljában nem lehet helyeseljünk, a mi túlságos sűrű vetési rendszerünket, valamint helytelenítenünk: kell a magló-törzsek nevelési rendszerét is. A mint már megjegyeztük, nagy súlyt helyezünk a vetés arányosságára, még pedig a nálunk szokottnál ritkább vetésre, mert a mig a mi gazdáink minden 500 • ölnyi térre 50 liternyi vagy 34 liternyi magdt vetnek, addig ezzel a mag-mennyiséggel az