Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-12 / 29. szám

..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 27. SZÁM. kender és mennyire felhatnak a hegyek közzé a kendertermő, kellő gonddal és trá­gya-választással munkált földek, melyek a völgyben és lejtőn egyiránt diszlő vetést nyújtanak. Eszék mellett, az olaszországi magokból a drávaréti homokos talajban oly óriás ken­derek nőttek, mint bárhol Olaszországban; csak áztatni nem értették. Az apatiniak a rendes nehéz-földi, bács­kai magokból, a dunaparti réteken oly re­mek kendereket termeltek, a melyeket csakis áztatás által rontottak el, és itt-ott a túlsűrű vetés által tették törpévé. Azonban ez is csak elvétve elért ered­mény és rövididei őröm, az okszerű trágyá­zás elhanyagolása mellett. Mindamellett a Duna- s Tiszaszabályozás folytán nyert rétföldek, a természettől paza­rul rendelt kendertermelési talajul kínálkoz­nak a munkát szeretni tudó népnek. Csupán az itt-ott vakszíket verő részek ós a fakadó viz által rongált lapályok volnának kerü­lendők. A mennyire jó sikerrel lehetne a fekete homoktalajokat a lentermelésnek visszahódí­tanunk, épen oly mértékben lehet a kender­termelés áldásait a folyampartokon elterülő szabályozott rétek homokjain kiterjesztenünk. A kezdetleges termelés, a legjobb ered­ményeket valóban a természettől megáldott kövér földeken nyújtja; de a tökéletes ter­ményt ós arányos termel vényeket azoktól nem lehet sem várnunk, sem követelnünk. (Folyt, köv.) Endrőd község küldöttsége Zsilinszky Mi­hály Gyoma-kerületi országos képviselőjénél. B.-Csaba ápril 8-án. Endröd község képv. testülete Zsilinszky Mi­hály országgyűlési képviselő urat í. hó 7-én csabai lakásán Endröd községének elengedett adó körüli érdemeiért aranytollal tisztelte meg. Küldöttségi elnök főt. Schiefner Ede endrődi lelkész ur a toll átadása alkalmával a következő beszédet intézte Zsilinszky Mihály úrhoz mint megünnepelthez : „Békés-Endrőd községe, mely szerencsés tek. ur által képviseltetni, jött küldöttségileg is leróni azon szív-háláját, melyei már egy izben irásilag volt szerencsés tek. ur előtt kifejezni, azon vívmá­nyért, melyet tekintetes ur buzgó, sikeres működése folytán nyert, — de nem találta volna nyugodal­mát e község, ha egy csekély nefelejtssel meg nem tisztiiné országos képviselőjét. Aranyszavak arany igazságot hépriselnek. A tudomány, ha szívjóság­Flóra, Laura neveket a virágok engedték a nőknek. Ezekből azonban kevesebb van, mert a nők inkább szeretnek adni, mint venni neveket. íme a bizonyí­ték: Veronika, Angyelíka, Aodromeda, Kamilla, Linka, Minka, Lizinka, Iris, Georgina, Katinka stb. mind virágnév is nőnév is. S ide tartoznak azon virágnerek is, melyeknek osztogatásához csak nők­nek van joguk, mint pártakör, konty virág, czipöczim, árvalányhaj, leánykökörcsin, kisasszony-tenyere, bella donna, nonnaea, nymphaea, nőszirom, gyűszűvirág, fonálfü, csipkepity, gyöngyvirág, nyakper^cz, gyöngy­ajak, pemetfű, bögrétok stb. (Vége köv.) Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: Chrlsztó -Miklós. I. Egy eladott titok. A jelen század elején, felváltva, részint Bécs­ben, részint a városhoz közellevő nyárilakban élt Sesso Hugó gróf, egy ős olasz családnak sarja. A gróf körül-belül ötven éves volt; magas ) száraz termet- ós sötét arczszinnel, melyen meglát­szott olympiai származása. Nevének tisztasága s czimerének szenytelen­gal és igazságérzettel karöltve jár, kettős elisme­rést érdemel; Endrőd községe ugy van meggyőződve.) ugy érzi, ugy tapasztalta, hogy tekintetes ur ezt mind birja, a tudományt, az igazságot és szivjósá­got. Ezen meggyőződésünk késztetett minket tekin­tetes urat a tudomány és erény jelvényével mint csekély nefelejtssel megtisztelnié s ez egy kis arany­toll. Fogadja ezt tek. ur mint hálánk zálogát; en­gedjen ennek számára egy kis helyt Íróasztalán, hogy emlékeztesse ennek szemlélete Endrőd közsé­gének hálájára ;.s, hogy mindég az arany igazság­ért hüzdjön és azt birja. Midőn szerencsés vagyok küldőink nevében ezen aranytollat átnyújtani, kér­jük, kegyeskedjék bennünket becses emlékében és ke­gyeiben megtartani; és most egy szivvel lélekkel a hon maradott községgel egyetemben mondjuk : „Te­kintetes Zsilinszky Mihály drága képviselőnk, sokáig igen sokáig éljen." Főtisztelendő SchieÖher Ede ur ezen szavaira Zsilinszky Mihály orsz. képv. meghatottan köszönte meg a szép emléket. Kiemelte, hogy Endröd köz­ségének ezen ép oly meglepő, mint gyöngéd figyel­mét mely szóló tanúbizonyságot tesz a polgárság­nak iránta táplált becses érzelmeiről, mindenkor kedves emlékeztetőül fogja tekinteni arra, hogy ösz­szes tehetségeit szegény magyar hazánk javának előmozdítására fordítsa; kiemelte azt is, hogy az ő választóinak igaz érdekeit mint eddig ugy ez után is híven fogja képviselni és védeni: „Önök arany­tollat hoztak nekem" — mondá a meghatott szónok — „és azt az igazság, a tudomány és az erény jel­vényének nevezte az előttem szólott igen tisztelt küldöttségi elnök ur. En is azon meggyőző­győződésben vagyok, hogy ha az igazság, melyet a tudomány keres, és az erény melyet az erkölcsi élet érvényre hoz, diadalmaskodnak e hazában, ugy be fog következni az aranykor, melyről a régiek oly szépen álmodoztak. Önök jelvénynek nevezik e becses emléket; szabadjon nekem ugy tekinteni, mint ai ujabbkori czivikzaczió egyik leghatalmasabb fegyverét, melylyel az igazság és erény, a jog és szabadság eszméiért harczolnak — véráldozat nélkül az önér­dek szenyjétől ment nagy szellemek. Mert kétségen kivül hatalmas fegyver a toll, mely nagy eszmék szolgálatában, nemes sziv ós értelem által vezet­tetik.' Biztosította a képviselő ur a küldöttséget, hogy ő tehetsége szerint szóval, tollal és tettel mindig azon eszmék mellett fog harczolni, melyek Magyar­ország népének javát czélozzák és harczolni fog minden oly eljárás ellen, mely a népnek oly igaz­ságtalan megterheltetését vonná maga után, minő­vel Endrőd községe már oly sokszor fenyegetett. Végül ismételve megköszönte a nem várt, de annál becsesebb emléket melyet a község nyújtott neki oly szolgálatokért melyeket — úgymond kötelesség­sége volt az, mivel minden alkalommal büszkélke­dett. Nem is részesült semmi különös szeretetben. Másokat sértó büszkesége, határtalan hiúsága, mely mindig csak saját „énjét" istenítette s modorának hidegsége, nem szerzének neki barátokat, mire kü­lönben nem is vágyódott: megelégedvén magas ál­lása iránt viseltetett tisztelettel. A gróf nős volt. Egy fiatal teljes virágában levő leányt vett nőül, egy elszegényedett nemes csa­ládból. A szegény gyermeket nem kérdezték meg szülői, hogy vájjon a gróf oldala mellett boldog lesz-e? Ök csak a vő czimét és vagyonát tekinték ; parancsoltak — és a szegény leánynak engedelmes­kednie kellett. A grófot most dolgozó-szobájában találjuk, melyből fényes bútorzata daczára hiányzik valami, mi annak szomorú ki nézést kölcsönöz. A grófnak homloka barázdás, félig csukott szemei sötét tekin­tetűek, hideg és merev alakja olyan mint egy szobor. Egy szolga lépett a szobába. — Mit hozasz? — kérdé a gróf. A szolga egy ezüst tálczát nyújtott át neki, melyen egy névjegy feküdt. A gróf a névjegyről a következőket olvasá : gr. Malepieri Geronimo. -­Megvetéssel dobá az asztalra s ajka körül gúnyos mosoly játszadozott. — Hadd jöjjön be, — mondá a szolgának. A szolga eltávozott. A gróf pedig keresztbe szerüleg és hazafias örömmel tett kedves válasz­tóinak. Este a „Fiume" szállodában bankét adatott, mely alkalommal talpraesett toasztok elmondása közt magyar szokás szerint körülbelül reggeli 3 óráig a megünnepelt társaságában vigan mulattak. Jlevisz Asud. B.-Csaba városának népmozgalmi kimuta­tása az 1877-ik év január l-től márczius hó végéig. Született összesen 432, fiu 220, leány 212, ezek közt volt törvénytelen 6, ikrek 8 esetben. Házasult 48 pár. A halottak száma összesen 223, férfi 121, nő 111. Az életkort tekintve 0—1 hónapig 45, 1—2-ig 8, 2—3-ig 5, 8—6-ig 10,6—12-ig 19, l-től 5-óvig 39, 5—10-ig 7, 10—20-ig 14, 20—30-ig 13, 30-40-ig 8, 40—-50-ig 13, 50—60-ig 14, 60—70-ig 9, 70 80-ig 13, 80—90-ig 4, 90-100-évig 1. Összesen: 232. A kórnemeket tekintve: Agykór 1, agylob 1, agykérlob 5, álgörcs 7, álhártyás toroklob 7, bél­hurut 18, bőrlob 1, bujakór született 1, bujakór 1, epeláz, 1, eskór 20, görvélykór 3, gümőkór 35, gutaütés 2, hagymáz 13, hashártyalob 3. hasadge­rincz 1, hasvizkór 1, heveny agyvizkór 1, hörglob 10, idétlen 3, köszvény 1, máj betegség 1, méhlob 1, nehéz szülés 1, szélhűdés 7, született gyengeség 12, szervi szívbaj 3, vérzés 1, rákfekély 4, roncsoló toroklob 1, rezgőrj 2, tüdővizeny 5, tüdőlégeny 4, tüdőlob 11, pokol var 1, üszkös fekély 1, vízkor 11, vérhas 2, végelgyengülés 6, veselob 1, holtszülött 13. phosphor mérgezés 1, megégés 1, öngyilkos 4, vizbe fojtatott 1, zúzódás lerugás 2. Összesen: 232. Vallásra nézve. Evang. 171. rom. kath. 47, román 7, református 3, izraelita 4. Összesen : 232. Ezek közül orvosi segélyben részesittetett 90. Törvényszéki bonczolat két hullán vitetett véghez. Kelt B.-Csabán, ápr. 7. 1877. Dr. Réthy Pál, Dr. líende Albert, városi t. orvosok. LEVELEZÉS. Vésztő, april 8. Tekintetes szerkesztő ur! Hosszas hallgatás után egy a tanügyet érdeklő tudósítással ke7dein meg levelezésemet, reménylvén, hogy tek. szerkesztő ur helyt ad becses lapjában soraimnak. A f.-gyarmati, szeghalmi, k.-ladányi s vésztő tanítók minden évben tartatni szokott érte­kezletüket április 5-én tárták meg községünkben, melyre a fentebb emiitett község tanítói — K.-La­dány kivételével — csaknem teljes számban jelen­tek meg, ezeken kivül részt vettek az értekezleten font karokkal asztalára támaszkodott és sötét tekin­tetét az ajtóra szegzé. A bejelentett belépett a szobába s alázatosan hajtá meg magát a gróf előtt. A látogató izlésteljesen öltözött, sugártermetű egyén volt. Éles metszésű arczvonásokkal és fénylő szemekkel, ajakán könnyű mosolylyal. — Gróf ur, nemde ön engem nem várt? — Valóban nem, — feleié a gróf. — A nemesek kaszinójában tegnap ön engem megsértett, szerencsére egyedül voltunk. — Oh én ígérem önnek, hogy mihelyt a mi nemes kaszinónkban, vagy valami jó társaságban találom, a sértést ismételni fogom. Erre szavamat... — Megálljon gróf ur, ne legyen oly hamar­kodó; nem szeretném, ha nem válthatná be szavát. — S ki fog engem abban akadályozni? — kérdé a gróf sötéten. — Én! — feleié Malepieri szerény tekintettel. — Ön most egy követeléssel áll elő, gondolja hogy ily emberrel megverekszünk? — Ha kívánnám, azt is megtenné. — Az ördögbe! ön bűvésznek tartja magát ? En Sesso Hugó gróf, egy szenytelen név és czimer viselője, megverekszem egy Malepierivel, kit tegnap esetleg mint Gritti Cézárt ismertem fel, kit Florencz­ből kidobtak, Milanóban pedig megbélyegeztek. Malepiexi megmaradt nyugodt mosolya mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom