Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-12 / 29. szám

IV. évfolyam. 1877. 29. szám. B.-Csaba, februárhó 25-én. GYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Elíiflzetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség: üyulai-ut, Beök-ház. Kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-C»abá» Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Nyilatkozat. Midőn a „Békésmegyei Közlöny" szerkesztését átveendő voltam, nem voltak előttem ismeretlenek ama magánügyeimmel kapcsolatos okok, melyek közreműködésem lehetőségét kétségessé tették Reméltem azonban, hogy az akadályokkal megküzdhetek és elvállaltam a szerkesztést, szolgálni akarván megyei sajtónk nevezetes ügyét. Azonban az akadályok mind legyőzhetlenebbeknek bizonyultak, és én kénytetve érzem magam visszalépni inkább, hogysem a lap érdeke szenvedjen. Visszalépek tehát. De nem tehetem ezt a nélkül, hogy a mélyen tisztelt olvasó-közönségnek elnéző pártfogását meg ne köszönjem, és ki ne fejezzem tiszteletteljes köszönetemet mindazon t. munka- s levelező-társaknak, kik a lapot szerkesztésem ideje alatt önzetlen támogatásukban részesíteni szívesek voltak. Fogadják mindannyian alázatos, illetve baráti köszönetemet. Mély tisztelettel : Reölt István, s. k. a „Békésmegyei Közlöny" volt szerkesztője. A fenti nyilatkozat kapcsán alulírott ezennel tisztelettel kijelenti, hogy a „Békésmegyei Közlöny" felelős szerkesztését a jövő vasárnapi számmal ismét átveszi, kérvén e lap miuden önzetlen barátját, hogy mint eddig, ugy ezentúl is becses támogatásában részesíteni kegyeskedjék és biztosítván mindenkit, hogy egyedül a közjó lesz iránytadó a lap magatartására, végre hogy minden fel merülő kérdés higgadt tárgyilagossággal fog e hasábokon megbeszéltetni. Teljes tisztelettel: in-Csabán, aprilhó 10-én, 1877. Dr. Báttaszéki Lajos. A külügyminiszter. Budapest, april 9. -a- Andrássyról szólunk. Ha csak nem akarunk tapintatlanoknak látszani, lehetetlen hozzá nem szólanunk a nemzetközi helyzethez, mely Bismarck német államkanozellárnak oly sok választékos kombináczióra okot szolgáltatott állítólagos visszalépése folytán gyökeres átalakulásnak nézne eléje. Ezúttal nem terjeszkedhetünk ki azon okokra, a keleti kérdés jelen stádiumának amaz előre nem 'áthatott kövotCt-zmónyeir©. mclyplr a politikai érdemekben megőszült porosz, illetve német külügyminiszter visszalépését kilátásba helyezik; hanem a világraszóló események gyors folyamatával lépést tartva, a helyzetet kizárólag nemzeties szempontból és az osztrák-magyar specziális étdekek szemmeltartásával méltatjuk. Az orosz-török viszonyok illusztrálására a bécsi officziózus. orgánumok nyilatkozatai alapján csak annyit jegyzünk meg, hogy a béke „a háború kitöréséig" ez idő szerint biztosítottnak tekinthető. Ennyivel és nem többel szolgálhatunk azok informálására, kiknek figyelmét és érdeklődését a kérdés felköltötte. Jellemzőbb felvilágosítást a beavatott körök jó) értesültségéről a legjobb akarat mellett sem nyujthatunk a tudvágyó olvasónak. Közvetlenül érdekel azonban bennünket azon bizonytalan forrásból kelt és a hírlapok utján már napvilágot látott politikai újdonság , mely magasabb röptű föltevések eredményeként és Bismarck állítólagos bukásának következményeül Andrássy visszalépését jósolja meg az álmélkodó világnak.*) E hirrel kapcsolatosan arról is értesült a politikai világ, hogy Albrecht főherczeg — az osztrák katonai clique feje, Andrássy ellenlábasa — ötnegyed órai látogatáson volt a külügyminiszternél, mely látogatás a saját meggyőződése diadalra juttatásának reménye nélkül alig tartott volna oly soká, ha egyáltalában megtörtént volna. Mondanunk sem kell, liogy az elősoroltak valóságáról kezesssger nem vaiiamatunk, de sőt ugy vagyünk meggyőződve, hogy az ily merészebb természetű kombinácziók eredményükben. ugy a mint azok közölve lettek, apokryphek, vagy legalább is koraiak. Tudjuk azt, hogy az osztrák katonai párt a keleti kérdés szinre kerülte óta minden befolyását és tekintélyét (pedig van neki) latba vetette, fölhasználta, hogy a kabinetet an*) Különös tekintettel azon intim viszonyra, mely a két államférfi közös és azonos nemzetközi eljarásában még a legutóbbi időben is nyilvánult. --aA ,íí mm. Rövid elmefuttatás a virágokról és a nőkről. Talán ínég a felsőbb hatalmak is ugy rendelték el, hogy a kettőt együtt gondoljuk. A hitrege, melyből mély értelein szokott kisugározni, istennőtől származtatja a virágokat midőn „Flóra gyermekei"-nek nevezi s a rózsáról pl. azt mondja, hogy azon vízcseppekből fakadt, melyek a tengert odahagyó Aphroditéről hullottak. Ugyanaz a felfogás, melynek Hugó Viktor legújabb művekben is ád kifejezést, midőn istenről azt mondja: Mivel a mit terem, mind egy a mivolta, Mi a nőből maradt, rózsává alkotta; Hogy inkább mást higyünk? Lehet, hogy a jó teremtőnek megtetszett saját gondolata, midőn magát ismételve valami hasonlót, de még sokkal tőkéletesebbet állított elé, — a nőt. Akár a nőknek köszöni létezését a virág, akár megfordított a viszony: annyi áll, hogy igen sok közöttük az érintkezési pont. Mind a kettőt a művelt társadalom juttatja azon polezra, melynek elfoglalásához joguk van. A nők ott emelkednek diszes állásra s ott veszi foglalkozásaikat a nemzetgazdászat is figyelembe, virágok ott tekintetnek becses áruczikknek s ott élénk kereslet tárgyai, a hol a finom ízlés elterjedt s az ipar, földmivelés sokoldalú fejlődésben van. Korunk, inely ezen föltételeket megteremtettte, a nő művelődését előmozdítja és munkáját értékesíti, a virágokat is nemesiti és kereskedelmi forgalomba hozza. De a mint szépség által kitűnő virágok tenyésztésében temérdek a csudaszer s tág téren űzi szemfényvesztéseit a charlateneria, épp ugy a nőnevelésben és emanczipáczióban czólt és eszközöket illetőleg bábeli zűrzavarban forronganak a vélemények. Azért fogadja mind a kettőt oly kevés jóhiszeműséggel a közönség, pedig vannak eszméik, melyek többet érdemelnének s csak túlzásaikat kellene elitélni. Üldözött férjek és nőfelszabaditók ne igen reménykedjenek abban, hogy a nőnem felkarolása és képzése annak jellemében elő fogja idézni az általuk doctrinaire alapon óhajtott változásokat; erőlködésüknek épp oly kevés lesz a sikere, mint a szőnyegkertószekének, a kik maholnap tetszés szerint stylizált ornamentumokká aláznák le a virágokat, arcz- és genreképeket festenének velük a pázsitra, ha a természet és a józan ízlés a visszaélésnek ..megálljt-' nem parancsolna. Mert a kultura a virágoknak architektúrájára, talán leveleik színárnyalatára is hathat átalakitólag; de soha sem válhatnak olyan nyers anyaggá, melyből tetszés szerinti idomokat és képeket állithatna elő a műkertész, mint a szobrász kőből a festő, színekkel. Tökéleten műveit a közönség előbb-utóbb éppen ugy elitélné, mint aunak idején a nyirott franczia kerteket. A lények jelleme megszabja azt a határt, melyen túl alkalmazhatóságuk megszűnik. A női léleknek is sajátságos vonásai; veleszületett hibái és erényei ugyanazok lesznek mindig. Igaz, hogy a művelés nemcsak külsejére varázsolja a magasabb tökély zoinánczát, hanem modorára, esze működésére, szokásaira is; de ezek alárendelt mozzanatok a rendeltetéséből folyó indulatokkal szemben. Ezeket a czélból, hogy esze és keze munkáját az iparnak és tudománynak szentelhesse, megtagadni sohasem fogja. Közügyet mozdíthat elő a nő s mégsem kénytelen nemétől elpártolni, ha a társadalomnak nyilvános szereplésével koloráturát ád. S ebben megint ugyanarra van hivatva, mire a virágok. Gyöngéd alkata, sugár növése, ruházatán a szellők játékát Lihivó sok fodor, csokor, fátyol, szalag, mely épp oly szeszélyes, folyton változó, mindig érdekes formaelemekkel özönlik őt körül, mint virágot levelei, öltözetén az élénkebb szinvegyület, társalgásának bája, és elevensége a társas összejöveteleknek díszévé teszik őt, mint festői kertben a virágok képviselik a legelőkelőbb dekoratív, színi elemet. Sőt a hogy paizsok damaszczirozott alapján látható néha egyegy stylszerüen átalakított rózsa vagy liliom, a tör-