Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-08 / 28. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍQiI. 22. SZÁM. ügyelettel levén ,békés' szomszédjai 'cl, cl támadást észrevette s méltatlankodás ának számában ilyetén szavakban adott kifejezést, a miért a „B. L-k" az ártatlan Csabát megtámadta : „A „Békési Lapokban" színtoly epés, indokolatlan mint qualifikálhatlan czikksorozat van áradatban, mivelhogy — bátrak voltunk a pankotam.-berényi vasút létesithetése lelett kételyünket kifejezni. A czikksorozat telve Csaba ellen epés kifakadásokkal. Nevetséges nervozit.ás-e ez vagy -- személyes politika a közelgő megyei (tisztválasztás küszöbén?" Erre azután a „B. Lapok" 13-ik számában felülvén legmagasabb paripájára, onnan minket rágalommal vádolt s a projektilek egész záporával árasztotta el lapunkat, hogy első meglepetésünkben nem tudtuk : féljük-e a halálthozó (?) lövegeket vagy csodáljuk a — magas paripát. Mi kötelességünkhez képest is hozzászóltunk a kérdéshez; hiba volt-e ez? Yolt-e oka, joga a „B. L."-nak azért Csabát megtámadni? Mi a támadást indokolatlan szószátyárságnak mondtuk s mondjuk ma is trotz Sturm und Wetter, s felvetettük — mint azt ma is fölvetnők hasonló esetben — a kérdést: nevetséges nervozitás-e, vagy személyes politika a megyei tisztujitás küszöbén igy handabandázni? S ezt a „B L." rágalomnak kanonizálta. Lehet-e kérdéssel rágalmazni? kérdjük a „B. L." czikkezőjétől, a ki a rágalmazást Csaba ellenében tényleg gyakorolta, de kérdjük mindenkitől, a ki csak némi jogi ismerettel bir. Ki zavarta tehát fel a vizet, ki kezdte? a czikkező azt meri állítani, hogy mi. Mit tesz az, az igazságot és pedig annyi czynismussal meghamisítani, mint czikkező? ez ismét egy kérdés. íme a tényállás. A mi Csaba megtámadását illeti, tessék a „B. L."-nak azt folytatni; akar a csabai nagy templomot dobálná panicotai kavicscsal. A mi minket illet, az más, mi kisebbek vagyunk Csabánál, mi nekünk védnünk kell magunkat, s teszszük ezt ugy, hogy a „B. L-k" ráfogásaival szemben, pöffeszkedő hetykeségei elől, Ízlésünk szerint, egyszerűen kitérünk, neki az e fajta tért átengedjük, bízzuk az egész históriát a t. közönség Ítéletére s kijelentjük, hogy ezen inczidensből, a „B. L."-hoz egy szavunk sincs több. Tanulmányok és reflexiók az osztrák-magyar monarchia ki- és beviteli forgalmát illetőleg. Korizmics Lászlótól. (1851—1874.) III. Eddig a passiv czikkekkel foglalkoztunk. Nézzük most az aktiv dolgokat. Van pedig ilyen, az egyes nevezetesebb czikkek közt hatvanhat. Vegyük őket sorban. 1. Finomított ezukor. Kivitel: 2.968,600 frt. Bevitel: 294,800frt. Hiány: 628,000 frt. (1871—74. Kivitel: 10.169,000 frt. Bevitel: 16,000 írt.) Nagyon szép előbaladás. Mit lehetne reményleni tőle, ha a répaczu kor-gyárak hazánkban, hol a répa kevesebb czukortartalmn, mint a lajthántuli országukban, e tartalom arányában mérsékeltebb arányban lenne megadóztatva. 2. Czu korliszt. Kivitel: 3.192,200 frt. Bevitel: 2.699,540 írt. (1871-74. Kivitel: 11.000.000 frt. Bevitel : 8,700 frt.) Ez is gyönyörű haladás. Áll itt is mindaz, a mit fölebb mondottara. 3) Szörp. Kivitel: 169,400 fi t. Bevitel: 121,400 frt. (1871-74. Kivitel: 506,000 frt. Bevitel176,000 frt.) 4. Gabona. Kivitel: 21.935,000 fit. Bevitel13.029,000 frt. (1871-74. Kivitel : 23.575,000 frt. Bevitel: 28.259,000 frt. Hiány: 4.684,000 frt.) Hogy az itt felhozott gabonn alatt mifélék értetnek, azt nem lehet tudni, legyen gabona alatt akár mi éitve, az szomorú, hogy a mérlege passive áll, s miután még 1871 —74-ben is deficzítben állt e czikk, az sajátlag a passiv czikkek közé lenne sorozandó. Gazdasági termelésünknek egyik szegénységi bizonyítványa ez adat is. 5. Buza. Kivitel : 11.045,600 frt. Bevitel : 4.690,200 frt. Többlet : 6.355,400 frt. (1871-74. Kivitel: 7.781,000 frt. Bevitel: 11.147,000 frt. Hiány : 3.366.000 frt.) A mérleg a búzánál is csak az 1851—74-ki nagy átlag szerint aktiv. Azontúl sem az 1851—55-diki, sem pedig a/, 1871 -74-ki időben nem az többé. Legnagyobbak voltak a kivitel számai 1867. és 1868-ban, mikor is azok tulmentek a 40 millión. Az 1866—70-ki czyklus teszi sajátlag azt, hogy az 1851—71-bi idő átlaga tényleges. Sem azelőtt, sem azután nem az többé. Jó volt még az 1861—65-ki időszak is, noha ez már az 1866 -70-kihez képest csak fél erővel birt. Passiv tehát ujabb időben a buza is, mit pedig alig tenne fel valaki a biroda lomról. 6. fiozs. Kivitel : 4.064,400 frt. Bevitel : 2.709,700 frt. (1371—74. Kivitel: 3.169,000 irt. Bevitel: 6.002,000 frt. Hiány : 2.833,000 frt.) Utóbbi időben tehát a rozs is passiv lett. Komolyan intenek bennünket e jelek gazdálkodásunk javítására. Az az örökös zsarolása a talajnak, kellő mivelés és trágyázás nélkül, keservesen meg fogja magát bőszülni. 7. Kétszeres. Kivitel; 268,000 frt. Bevitel: 255,500 frt. Többlet : 12,500 frt. (1871—74. Kivitel: 171,000 frt. Bevitel: 400,000 frt. Hiány: 230,000 frt.) Az utóbbi időkben passiv lett ez is. 8. Hüvelyesek. Kivitel: 1.874,000 frt. Bevitel: 214,666 frt. (1871—74. Kivitel : 2.475,000 frt. Bevitel : 448,000 frt.) Némileg javuló mérleg. 9. Árpa, maláta és zab. Kivitel: 4.598,000 Bevitel: 1.216,000 frt. (1871-74. Kivitel: 9.264,000 frt. Bevitel: 2.171,OOOfrt. Többlet: 7.093,000 frt.) Szép emelkedés. 10. Árpa és maláta. Kivitel: 4.416,333 frt. Bevitel: 714,666fr. Többlet: 3.701,667 frt. (1871-74. Kivitel: 6 143,000 fit. Bevitel: 1.309,000 frt.) Javuló mérleg. Legerősebb volt a kivitel 1874-ben 6

8/

1

0 millió frttal; a behozatal ugyanekkor 2 millió forinttal. 11. Zab. Kivitel: 2.485,000 frt. Bevitel: 559,000 írt. Többlet: 1.926,000 frt. Folyton növekedő kivitel. 12. Liszt éj őrlemény. Kivitel: 9.278,000 frt. Bevitel: 2.862,000 frt. Folytonos emelkedés a kivitelben. 13) Tinó. Kivitel: 254,666 frt. Bevitel: 88,666 frt. Apadó a behozatal az ujabb időben. 14. Borjú.Kivitel: 348,000 frt. Bevitel: 217,000 frt. Csaknem stationarius. 15. Juhok, kecskék : Kivitel: 745,400 frt. Bevitel: 507,200 frt. Nagy javulás 185V

a-hez képest. 16. Bárány és gödölye. Kivitel: 41,260 írt. Bevitel: 22,400 frt. 17. Ló és csikó. Kivitel: 1.039,600 frt. Bevitel : 735,000 frt. (1871-74. Kivitel: 1.353,000 frt. Bevitel: 729,000 frt. Többlet: 623,000 frt.) Ja vuló állapot. Lótenyésztésünk emelkedésére mutat az. 18. Nyers borju-bőrök. Kivitel: 1.869,880 frt. Bevitel: 104,330 frt. Többlet: 1.765,550 frt. Javuló mérleg. 19) Sajt. Kivitel: 877,800 frt. Bevitel: 791,400 frt. (1871-74. Kivitel: 383,000 frt. Bevitel: 1.043,000 frt. Hiány: 660,000 frt.) Megromlott a nvrleg. Állattenyésztési állapotainknak ez nem kedvező illustrácziója. Azután nagyon is neki indult az izlésiink a külföldi sajtoknak. Yannak pedig már igazán jeles sajtjaink, melyek az egybevetést akár melyik külföldivel kiállják. LEYELEZES. Békés, april 3. Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának f. évi 26-ik számában Békésről azon valótlan hir közöltetik, hogy bizonyos Szekerczés nevezetű embernek 8 éves fiát a veszett eb megharapta, azon a betegség kitört s a gyermek életéhez semmi remény stb. Annak tiszteletteljes megjegyzése mellett, hogy a napi sajtónak aligha hivatása hasonló hireket csak azért terjeszteni, hogy a következő számban helyre igazíttassanak: *) hivatalos kötelességemnek tartom *) Mi is kívánjuk, bár a napisajtóban soha alaptalan h

;rek, nem valósuló tények elő ne fordulnának; de ilyen lapot ma, még a jövő lapjai közé kell sorolnunk. Osztez esetet a nagyérdemű közönség megnyugtatására, ugy a mint az valósággal megtörtént közzétenni. Szekeres Sándor 8 éves gyermekét márc. 22-én reggel 5 órakor hozták hozzám szülei azon megjegyzéssel, hogy nebány nap előtt házi kutyájok megveszett, s tegnap óta a gyermekkel nem bírnak, minden tagja rángatózik, eszméleten kívül van, mindenkit harapni akar. — A vizsgálatból kitűnt, — a mit a szülék is határozottan állítottak, hogy a, kutya a gyermeket nem harapta meg s rajta seb m volt; — igy tehát biztos voltam a felöl, hogy a gyermeknél mutatkozott nagy fokú ideges tünetei nem víziszonytól származnak, meit bebizonyított tény, hogy a veszett állat nyálában és vérében levő méregnek soha sinosen káros következése, ha nem sebesített bőr felületre hat, és még ez esetben is szükséges bizonyos hajlam a betegség kitörésére, mely szerencsére nincsen nagyon elterjedve, Ugy hogy pl. Faber statisztikai összeállítása szerint 145 veszett állat által megmart ember közül csak 28 esett veszettségbe. — A veszettség tehát a betegnél határozottan kizárható levén, a vitustánczszerü mozgásokat gilisztától származottaknak tartottam s giliszta elleni szert — santonint — rendeltem, melyből, midőn pár port bevett, a rángások megszűntek, az eszmélet visszatért s másnap reggel a gyermek maga lábán jött hozzám, rajla kóros változást nem találtam s ilyen nem is jelentkezett márcz. 25-ik reggelig. — Ekkor a tünetek ismétlődtek s a rendkívül megijedt édes anya — 9 óra tájban — hozzám hozta a gyermeket; de már én akkor igen számos betegeim látogatását végeztem; keresett több orvost is, de azok is a betegek látogatásával voltak elfoglalva, igy vitte gyermekét egy kuruzsoló nőhöz, ki annak pálinkában kőrös-bogarat rendelt. Ezen szer használatára a roham nem szűnt s midőn én meglátogattam, csak olyan állapotban találtam a gyermeket, mint eisö alkalommal. Ismét ugyanazon giliszta-ellenes szert rendeltem, mire nyugodtabb is lett s másnap reggel mély álomban találtam, melyből felébredvén, csekély bágyadtságon kívül más kóros tünetet nem észleltem. Ekkor rendelt gyógyszerem helyett — mint harmadnap megtudtam, visszatért a kőrös-bogaras pálinkához — mert s/.üleivel az általam rendelt porok kézzelfogható látása mellett sem lehetett elhitetni, hogy a gyermek betegsége nem víziszony volt. — Elég az hozzá, hogy a gyermeket 3-ad nap az utcza-ajtóban találtam teljesen jó egészségi állapotban, s azóta nincsen baja. A gyermek betegsége tehát nem veszettség volt, mert veszett-kutya nem harapta meg s igy hiányzik az ok, mi a betegséget e)milér.l»ott<j volna; de nem volt veszettség azért sem, mert a nem orvos előtt annyira ijesztő rohamot a giliszta elleni szer — vagy nem bánom, a kőrös-bogaras pálinka — mindkét esetben megszüntette, már pedig a nagy tekintélyű orvos-iró J^íemeyer azt tanítja, hogy mindazon szerek, melyek ezen betegség ellen — avatottak és avatatlanok által — ajánltattak, a betegség kitörése után legcsekélyebb palástoló hasznot sem hoznak, óvó gyógyerejök is több mint kétséges, — ezen szerek közzé sorolja a körös-bogarat is; — a nagy tudós s e tekintetben is bőtapasztalásu tanár Sauer pedig azt tanította, hogy olyan egyén, kinél a veszettség kitört, sohasem gyógyult meg, tehát a kifejlett veszettség gyógyíthatatlan. — Az elmondottak után felesleges is megemlítenem, hogy a két testvér nem kapta el a betegséget; de azt nem hallgathatom el, hogy akkor midőn én a családnál megjelentem, a két testvérnek baja nem volt. Engedje meg szerkesztő ur, hogy befejezésül egy kérést intézzek békési tudósítójához, és ez az, hogy hasonló nagy fontosságú s igen komoly hirek terjesztésére nem jogosítja őt fel az, hogy „ugy hírlik" vagy „ugy halljuk;" hanem mielőtt ilyen birt közölne, szíveskedjék annak mibenlétéről tudomást szerezni ott, hol ez hitelesen megszerezhető, én biztosítom az illető levelező urat, hogy ha hatáskörömbe tartozó ügyben tőlem kíván felvilágosítást, azt a legkészségesebben megadni mindenkor kötelességemnek ismerem. Megkülönböztetett tisztelettel: Dr. Hajnal István. POLITIKAI HIREK. * A hazai rendőrség gyakori hatalmaskodásának korlátozására a belügyminiszter rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, melyben meghagyatik a rendőröknek, hogy a bekisérendőkkel ne kegyetjuk t. főorvos ur nézetét, hogy a tudósitók óvatosak legyenek. Mi előleges vizsgálatot nem tarthatunk, mielőtt valamely hírt közlenénk s kivételes eseten kiviil azt közölnünk kell, hiszen a lapok nagyobb része hirek és oly tények közléséből áll, melyeknek valóságáról a szerkesztők tudomással nem bírhatnak. Ez esetben hiba nem esett, hanem részesültünk mi és a t. olyasok, a t. főorvos ur nyilatkozatában foglalt tanulságokban. A sajtó kikerülhetlen gyarlóságait el kell tűrnünk annak becses voltáért. „Ki megszomorított, mégis vigasztal az " S elvégre jobb az álhír lapban, mint közszájon; ott igen, itt megezáfolni nem lehet. Persze legjobb, ha sehol sincs. Szerk.