Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-01-04 / 1. szám

IV. évfolyam. 1877. 3. szám. B,-Csaba, januárlió 1-én. JVXegjelenili. hetenként Is-étszer*: vasárnap és csiitörtöltőn. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal egyiitt : egy évre 8 írt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok'-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség: Gyulai-ut, Reök-ház. Kiadó-hivatal: Vasut-uteza, közbirtokossági épület. E?yes száin ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás JS&ésmegyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, közgazdászati ós vegyes tartalmú lap 1877-ik évi folyamára. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnapon és csütörtökön. WF Újévtől kezdve minden hó elején és közepén egy rendes „Szépirodalmi Lapok" czimü belletrisztikus melléklet adatik, mely mulattató s oktató tartalmánál fogva, megyénk hölgyeinek ajánltatik szíves figyelmébe. Előfizetési dijak : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve a ,Szépirodalmi Lapok "-kai együtt : Egy évre . : . . . 8 frt Félévre . . . —.- \ T— Évnegyedre . . . . . 2 „ A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön előfizethetni egy évre 2 frttal, félévre 1 frttal. Helyben B.-Csabán a kiadóhivatalban (vasut-utcza, közbirtokossági épület) és Biener B. ur főtőzsdéjében, vidéken minden postahivatalnál vétetnek fel előfizetések, ez utóbbiak legczólszerübben 5 kros postautalványnyal eszközölhetők. B.-Csaba, január-hóban. A í. olvasókhoz. Az uj esztendő mindenkinek nevezetes; nekünk annál nevezetesebb, mert szerkesztői minőségben, Önök tisztelt körébe, a „Közlöny" ez idei első számával ma lépünk először. Őszintén bevalljuk, hogy ezt nem kis elfogultsággal tesszük, mert erőnk fogyatékos voltát s azzal szemben a felelősséggel járó fontos feladatot, melyre körülményektől utalva vállalkoztunk, mélyen átérezzük. Midőn programmunkat, részben enyelegve közrebocsátottuk, bár magunkkal számot vetettünk, a kezdettől távolabb, a dolgot mégis könyebben vettük. De mind közelebb járt az idő, a kezdet ideje, s a mily mértékben közeledett, elfogultságunk oly mértékben növekedett, mig végre az első szám megszületett. Mint gondos anya leánygyermekét, midőn őt a világnak bemutatá, ugy vettük szemle alá mi is ezen első számot, mert valamint az anva, ugy mi is tudjuk, az első benyomás gyakran mennyire határozó. A szemle eredménye reánk nézve távolról se volt oly megnyugtató mint a tisztelt mamáé, mégis m első számot útnak eresztjük abban bízva, hogy ha azt a inértó.Ken alóhnaic találják is, velünk szemben kiváró politikát kövefendnek t. olvasóink, a mi ez idő szerint divit is, s ítéletüket felfüggesztik azon időig.' midőn annak kimondására több alappal íognak rendelkezui. Biztosítunk, hogy-programmunkat most is, midőn működésűn íet tényleg megkezdjük, kémolyan s nem ugy vészük, mint pártvezérek nem egyszer, miután a bársony-széket elfoglalták. Ily szándék s mnónynyel látunk munkához, magunkat s a lapot kegyeikbe ajánljuk s kívánunk boldog ujesztendőt! A szerkesztő. Csaba, anuár I. A karácsony kedves zaja elnémult, az uj esztendő kezdetén vagyunk, mely a nyugodt megfontolás ideje ; mult évi számadásunkat lezárjuk, s készitjük az uj előirányzatot. A mérleg a mult évnek tükre, mely mutatja, miként, mily eredménynyel sáfárkodtunk ; megtartottuk-e szigorúan az előirányzatot, voltunk-e eléggé takarékosak, mint polgárok tanusitottunk-e érzéket a közügyek támogatásánál, voltunk-e könyörületesek a szegények, az ügyefogyottak iránt? S van az üzleti, háztartási könyven kivül egy másik, melyhez a tételeket többnyire mi szolgáltatjuk, de azoknak feljegyzését láthatlan kéz eszközli. Jó és rosz cselekedeteink, mulasztásaink, örömünk, bánatunk, sorsunk kedvezései és ránk mért csapásai vannak e könyvben feljegyezve. Boldogok, kik önvád nélkül lapozhatnak benne, kiknek kebelét, olvasva, öröm rezgi át. E sorskegyeltek, s kik a gyarlóság követelődzéseit akaratuk erejével ellensúlyozni bírták, nyugodtan nézhetnek jövőjük elé, melynek gyökérszálai a múltból táplálkoznak. E két könyvben lapozgatni, azokból a tanulságot levonni, azt szivünkbe, elménkbe fogadni, az uj év legalkalmasabb idő. S elmélkedve múlton és jövőn, ki feledne el a hazát, mely szenved a sebektől, melyeket rajta magunk ütöttünk és szenved a veszélyek mián, melyektől kívülről fenyegetve van. Sebeit, a kik ütöttük, szeretettel behegesztenünk, a sürü sorscsapásoktól hitünk szerint elvégre megkímélné az ég s minden jobbra fordulhatna. Ámde ott. az egyik szomszéd, kinek jobb belátását a vastag önzés elhomályosítja és folytatni akarja ádáz gazdálkodását, melyet rovásunkra űzött századokon át és az a másik, a ki hazug szájában szent szavakkal, népjog és szabadságtipró tömegeit határainkig tolja elő. Jogaiuk kétségtelenek, van fegyver kezünkben, melylyel a jogosulatlan követeléseket visszautasítsuk, és van haderőnk, melylyel a zsarnok hóditót útjában feltartóztassuk, de hiába van erős jogunk és hiába fegyveres erőnk, dermenetszerü mozdulatlanságra látszunk kárhoztatva lenni, s félő, nehogy az égető kérdések közgazdászati érdekeink érzékeny vereségével emitt, ott, létünket veszélyeztető módon oldassanak meg. A helyzet válságos, kétséges a jövő, de esüggednünk nem szabad. Nyugtató, hogy kaján szomszédainkkal abban legalább egyetértünk, hogy muszka-érdekeket szolgálni nem akar ink, hanem akarjuk Törökország integritását és népeinek alkotmányos fejlődését. És lehetetlen, hogy a népek elvégre fel ne lázadjanak ama pokoli merényletek ellen, melyeknek útját feldúlt népek romjai jelölik s melyek Európa békéjét állandóan fenyegetik ; lehetetlen, hogy az orosz nép maga, mely a hódító zsarnokságnak eddigelé csak eszközül szolgált, saját érdekeit be ne lássa, és tovább akarja folytatni amtv politikát, mely erejét fogyasztja, fejlődését akadályozza. A történelem maga arra enged következtetni, hogy miként elődei, az orosz birodalom is saját terhe alatt fog összeroskadni. Meghódított népek congeriese sem abszolutizmussal, melynek kora lejárt, sem a'ikotmánynyal fenn nem tartható. S csakis, ha e szertelen birodalom népei önmaguknak vissza adva lesznek, ha a lengyel nemzet önállóságát viszanyeri, válik majd az átalános lefegyverzés — addig utópia — lehetségessé s lesz annyi veszteglő, elfecsérelt anyagi szellemi erő a békés fejlődés, a cziviliazczio érdekeinek előmozdítására fordítható s szűnik meg a mi veszedelmünk, melytől ez idő szerint fenyegettetünk. Adja isten, hogy ezen eseményterhes éven ál, oly révpartra vergődnünk sükerüljön, melyről hazánk jövőjébe több megnyugvással tekinthessünk mint most. MEGYEI KÖZÜGYEK. Árv aü g y. Bizonyos pécskai árvaügy alkalmából, felebbezés utján, a belügyminiszter 56933. 1875. sz. a. az igazságügy miniszterrel egyetértve akként intézkedett, hogy 1) a közjegyzők által felülvizsgálat végett az árvaszékhez beterjesztett ügyiratok, ez által nem a járásbírósághoz, hanem a beterjesztő közjegyzöhez küldessenek vissza. 2) hogy oly hagyatéki ügyekben, melyekben a hagyatékot csupán ingóság képezi, azt nem a bíróság, hanem a tárgyaló közjegyző adja át. Csodálni való, hogy e rendelet az érdekelt hivatalokkal nem közöltetett. A mi az első pontot illeti, ez a dolog természetéből foly, mert a közjegyző az egyességeket s azokkal a kimutatást illefékezés végett esni; az árvaszék helybenhagyása után terje-ztheti be, a helybenhagyásról tehát hivatalosan kell értesülnie, a.