Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Sz. Kürti Katalin: Jantyik Mátyás (1864-1903)

JANTYIK MÁTYÁS (1864-1903) SZ. KÜRTI KATALIN Jantyik Mátyás Békés legelső és legjelentősebb művésze, 1864. május 10-én született Békésen. Nagyapja gazdálkodó volt, édesapja a birtok gondozása mellett építészeti tanulmányokat folytatott, s így fia művészeti érdeklődésének, ízlésének első formálója lett. Jantyik Mátyás, befejezve a hatodik osztályt, Pesten, Orlai Petrich Soma műtermében töltötte 1879 nyarát. Jantyik Mátyás Orlai jó véleményt adott a szülőknek a tizenöt éves ifjú rajzkészségéről, de felhívta figyelmüket a művészi pálya küzdelmes voltára. Az ifjú Jantyikot nem lehetett tervétől eltéríteni: 1879 őszén megkezdte tanulmányát a budapesti Mintarajziskolában, ahol Székely Bertalan vezetésével dolgozott, tanult három évig. Jó véleménnyel volt stúdiumairól Szana Tamás és Lötz Károly is, akinek festészeti osztályára az 1882/83-as tanévben járt. Az ún. évzáró vizsgálati kiállításon látott művei alapján az itthon járó Munkácsy Mihály is felfigyelt rá, meghívta Párizsba, műtermébe. Az »Üstökös« című élclap szerkesztője felfedezte jó illusztráló készségét, s már 1882-ben, főiskolás korában megjelenítette gúnyrajzát. Ezt követően, éveken át dolgozott a lapnak, párhuzamosan »Vasárnapi Ujság«-beli tevékenységével. 1883-ban rövid római tanulmányutat tett, majd megérkezett Párizsba. A Julian Akadémián tanult, különösen Jules Lejebre volt rá nagy hatással. Az első két évben rendszeresen járt Munkácsy műtermébe a befutott nagy mester szívesen látta Békés megyei »földijét«. Párizsi tartózkodása három éve alatt Karlovszky Bertalannal és Greguss Imrével állt kapcsolatban. Nagy hatást tett művészetére Bastien-Lepage finom naturalizmusa. 1884 nyarán hazalátogatott, itt született»Délbem című alföldi életképe, amelyet bemutatott az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1885-ös tárlatán. Az 1886-os őszi kiállításra »Laokooti« című művét küldte haza. Párizsban változatos témák foglalkoztatják: egyszerre akarta a Mme Bovary-t illusztrálni és a Walesi bárdok mondát megfesteni. Izgatta az antik mitológia, s ugyanakkor Bastien-Lepage finom naturalizmusa hatása alatt állt. 1887-ben szép sikerrel búcsúzott Párizstól: a Salon-bankiállították »Koldusfej«-ét. Az 1888-as műcsarnoki tárlaton portrékkal és »Gyűjtés« című festményével vett részt. 1888-tól Békésen dolgozott, innen küldött rajzokat a »Vasárnapi Újság«-ba a nagy békési árvízről (»Gátépítés«, »Védőgáterősítés Békés alatt«}. Később az árvíz jeleneteit festményben is feldolgozta. 1888-ban festett két portréját a békési bank vette meg. A kilencvenes években nagyarányú rajzolói, illusztrátori munka kötötte a »Vasárnapi Ujság«-hoz. 1888-1894 között több száz rajza, vagy rajza alapján kivitelezett fametszet jelent meg a lapban, illetve más •427