Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczki Imre: Adatok a szilajpásztor bojtárjának az iskolázásához
Szépen menj ki az utcára, Sok ember szeme láttára. Megmosd a szád, szemed, füled, így frissebb lesz egész tested. Mondanunk sem kell, hogy a mosdás nem tartozott a gyermeki örömök közé. A másik ilyen tanvers, amit még a második háború alatt is szajkóztattak az első osztályos tanulókkal: Öröm iskolába járni, Sok jót lehet ott tanulni. Ott művelem szívem eszem. Tudom is, hogy hasznát veszem. E tanvers haszontalanságát mutatja, hogy mikor először hallottam, bár a jobb tanulók közé tartoz' tam, s szüleim is olvasott egyének voltak, nem értettem, hogy miért veszi a gyerek hasznát annak, ha megeszi a szívét. Az iskolában volt - legalább is Makay Zádor alatt - valami kölcsönkönyvtár-féle is. Erre mutat, hogy az igazgató a tanulók névsora és a tandíjba adott csirkék és bárányok után beírta, hogy melyik gyerek milyen könyvet vitt ki. De a könyv szerzője és a teljes cím hiányzik a naplóból, valamint az is, hogy mikor vitték ki az illető könyvet. E könyvek elsősorban a hőskultuszt ápolják. Pl. Lengyelország végnapjai. Árpád. Hunyadi János. Orániai Vilmos. Nagy magyar vértanúk. Nem tudjuk, hogy az utóbbi könyvben benne voltak-e a szabadságharc után kivégzett tábornokok, de ha csak Hunyadi László, Zrínyi Péter, Martinovicsék szerepeltek benne, abból is kitetszik a fennálló államforma elleni propaganda. Egy másik könyvnek a címe: Az 1848/49-es szabadságharc. Az a könyvállomány, ami akkor az iskola könyvtárában szerepel, igen csekély. Összesen 28 cím szerepel. 3 0 Tekintve azonban, hogy még a harmadik osztályosok sem tudtak olvasni, elégnek kell tartanunk az egész iskola számára. Mivel a kölcsönzési naplót Makay Zádor vezette, bizonyos, hogy a könyvtár létesítése is az ő nevéhez fűződik. Hogy az alsóbbrendű pásztorok nem tudtak írni-olvasni még a múlt század kilencvenes éveiben, láthatjuk az 1884-ben született Vígh Kálmán ecsegi kondás 1967-ben közölt beszámolójából. Eszerint ő gyerekkorában kiment bojtárnak a sógora mellé a disznóhoz, s nem is tanult meg írni-olvasni. Panaszkodott is nyolcvanon felül, hogy jó volna most, legalább olvasással tölteni az időt. Szerinte írástudatlan nagyapja helyett annak a felesége meg a bojtár írta be, hogy kinek hány disznója van előtte. De a csikósok, gulyások már ekkor nem voltak analfabéták. * Mészár Károly mint bércsgyerek így számolt be iskolába járásáról: „Csetébiil jártam iskolába. Mikor olyan idő vót, jöttem, mikor olyan idő vót, nem jöttem. Ha jött az igáskocsi, nem szabad vót felülni. Ladányba kezdtem az iskolát. Onnan eljöttem Ványára a második osztályba Vass András elé. Innen átmentem Iván Andrásho. Meg Szűcs Endre elé jártam." Dere Lajos kézbesítő, Dévaványa, sz. 1889. I3ereczki Imre földműves, Dévaványa, sz. 1877. Boda Zsigmond munkás, Dévaványa, sz. 1881. Czakó Pál juhász, Dévaványa, sz. 1903. Egri Zsigmond földműves, Dévaványa, sz. 1853. Erdős Zsigmond gazda, Dévaványa, sz. 1861. Frenyó Imre banktisztviselő, Dévaványa, sz. 1882. Finta Péter gulyás, Túrkeve, sz. 1874. Gyányi András munkás, Dévaványa, sz. 1908. Gyányi Sándor földműves, Dévaványa, sz. 1883. 109
