Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Antal Istvánhoz

az a svájci körökből ismerős nyugati fölfogás, hogy igaz, a Kállay-kormány gerincesebb és becsülete­sebb és függetlenebb az Antonescuénál, de viszont Romániában az egész román nemzet Maniu mö­gött áll, míg Magyarországon a hatalmasabb ellenzék valósággal túlkiáltja a Németbirodalom kiszol­gálásának követelésében s a német-magyar sorsközösség hangoztatásában a kormányt, a baloldali ellenzék pedig csekély erőkre támaszkodhat, csekély számú és nincsen hangja sem az országgyűlésben, sem a sajtóban. 7 4 Kérdem: ki lesz felelős azért, ha ez az igazságtalan és hazug beállítás általánossá válik és jó előre tönkreteszi azoknak a becsületes magyar hazafiaknak erkölcsi és politikai hitelét, akikre majdan elsősorban hárul az ország megmentésének föladata azon a másik vonalon, melynek jogosságát már szegény Teleki Pál is nyíltan, a külügyi bizottságban, elismerte volt? 7 5 Micsoda gyermeteg érvelés ezzel szemben a nemzeti egységre való örökös hivatkozás! Kérdem Tő­led: mi a fontosabb, az-e, hogy a német politikával, a maga egészen biztos tudomásával ellentétben, elhitessük azt a valótlanságot, hogy a háború kérdésében az egész magyar nemzet a német szövetség oldalán áll, ami amúgy is lehetetlenség, vagy pedig, hogy idejében gondoskodjunk annak bizonyításá­ról, hogy nem a nemzet bűnös könnyelmű háborúba lépéseinkért, hanem csak egyesek. Lehetetlennek tartom, hogy Te ez alternatíva első fele mellett döntenél, legalább is magadban. De ha nem nyilvánít­hatod a Magad jobb meggyőződését, miért kell az ellenkezőjét kitrombitálni és állandóan és újból oda­szegezni a szerencsétlen magyar denevért a német kapufélfához? Nem az okos hallgatás volna a helyén ebben a kérdésben s a józan és bölcs engedése az ellenzék lassú megerősödésének és megszerveződésé­nek, előkészülésének jövendő nagy feladataira? b) Belpolitikai kérdés: Belpolitikai bűnünk az, hogy kifelé is megerősítettünk egy olyan pártközi együttműködést a szociál­demokrata párttal, melyet nem találtunk ki, hanem amely az események, a nagy sorskérdések és a ma­gunk jó lelkiismerete természetes összhangjából és hatása alatt szinte magától kialakult. Te a szegedi gon­dolatot vetetted ellene ennek az összefogásnak, kardot rántottál azok ellen „akik az egység és összefogás hangoztatásával a magyar közélet mai kialakult egyensúlyát, belső békéjét és stabilitását akarják meg­bontani". Majd hangoztattad: „A magyar társadalom és a közvélemény túlnyomó nagy része változat­lanul ragaszkodik ahhoz a közéleti irányvonalhoz, amely 1919-ben indult el Szegedről és negyedszázad alatt újjépítve és megnagyobbítva az országot, erős kézzel vezeti ma is az ország hajóját". Nos, mi való­ban nem akarjuk megbontani „a magyar közélet mai kialakult egyensúlyát", mert azt már mások régen megbontották, de az ún. jobboldal felől. Ugyanakkor pedig vészes dolognak tartjuk a különben is bizonytalan körvonalú „szegcdi gondolat" hajtogatásával erőszakolni olyan politikát, amely még a maga idejében sem tudta megvetni egy nagyobb arányú magyar belső kibontakozás alapjait, nemhogy 111a tudná. Én már 1919 őszén és 20 telén tiltakoztam a Szózatban az ellenforradalomnak olyan magya­rázata és politikája ellen, amely munkás- vagy akár csak szociáldemokrata-ellenes is. 7 6 S hova fejlődtek a dolgok azóta idehaza és a külföldön? 1928-ban, az angliai általános sztrájk idején 7 7 s az azt megelőző kommunista befolyás korszakában, mely még a józan és aránylag konzervatív szellemű angol szocialista munkásság tekintélyes részét is elborította, senkisem volt élesebb előharcosa c sztrájk irgalmatlan letörésének, - ami aztán be is követ­kezett, - mint Churchill Winston. 7 8 Amerikában pedig ezidőben, ha nem csalódom, a derék Hoover volt az elnök, aki hamarosan olyan csúfosan megbukott a maga kezdetleges „Prosperity"-jelszavával. 7* Most pedig Churchill a brit miniszterelnök, kit leghűségesebben talán éppen az angol Labour Party és a szakszervezetek támogatnak s leghűségesebb miniszterei c munkásság hívatott vezérei, köztük a bel­ügyminiszter Morrison, és Bevin, a munkaügyi miniszter. 8 0 Az Egyesült Államokban pedig Roosevelt az elnök, a New Deal hőse, a világtörténelem egyik leghatalmasabb néptribunja, aki ma is főleg az amerikai munkásságra és farmerségre támaszkodik. 8 1 Éppen ma olvastam Churchill ragyogó cikkét Trocki-ról, amely még a harmincas évekbenjclent volt meg, s ahol rettenetes kritikában részesíti mel­lékesen Sztálint is. 8 2 Ez a Churchill, kinél vesékbe világítóbb jellemzést talán senki sem írt a kommuniz­mus elméletéről, gyakorlatáról és a „bolsevista összeeskiivés"-ről, pár esztendővel ezelőtt barátjának mondotta Sztálint s külügyminisztere talán már tárgyal is vele a világ új elrendezéséről. 8 3 Elmondhat­juk: tempóra mutantur... És ugyan kinek jut eszébe Churchill kritikájával gáncsot vetni annak a ha­95

Next

/
Oldalképek
Tartalom