Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Füle Lajos: Az urbanisztika fogalma, tartalma, tervezési eszközei és időszerű problémái

elegendő pénz vagy idő. Szinte mindig rendelkezésre állnak, vagy elérhetők viszont a tervek készítői, akik nagyobb része önzetlenül is kész a közreműködésre, ha idejében hangzik el a vonatkozó kérés. Nem szorul bővebb kifejtésre, hogy mennyivel könnyebb a szaktervezőknek megítélniök, hogy egy terv településszerkezeti, morfológiai, területfelhasználási, közlekedési vagy közműrendszere milyen mértékű változtatást bír el, s milyen további követelményeket támaszt egy-egy módosítási kényszer vagy szándék az adott környezetben. Hasonló közreműködésre - úgy vélem - szintúgy kész szinte minden esetben a megyei vagy a városi főépítész is. Ideje már felfedeznünk ezeket a lehetőségeket. 3. Hálátlan dolog erről - főként ebben a körben - beszélni, de itt is ki kell mondani azt a már sokszor megfogalmazott megfigyelést, hogy a települések tervszerű fejlesztésének, a rendezési tervek végrehajtásának nemegyszer akadályát képezi az ezzel foglalkozó hatósági apparátus gyöngesége is. A rendelkezésre álló létszám is többnyire elégtelen, a napi feladatok elborítják, agyonterhelik őket, vajmi kevés idejük jut felkészültségük, műszaki tudásuk, közgazdasági, jogi stb. ismereteik fejlesztésére. Részben ezért is képtelenek meggátolni a telepítési vagy építészeti szempontból meg nem felelő megoldásokat. Nem kétséges: ahhoz, hogy a tanácsok területük összehangolt fejlesztését irányíthassák, hatósági eszközeik fejlesztése és a területi feladatok összehangolására hivatott szervezetük megerősítése is szükséges. E jogos igény azonban nyilván nem teljesíthető máról holnapra. Addig is adódnak azonban lehetőségek olyan szakmai továbbképzésre, a feladatokhoz való felzárkózásra, amelyek kihasználása jórészt az embertől függ, aki egy-egy felelős posztot betölt. „A foglalkozás rangját a foglalkozó adja", írta Németh László; minden állás akkora tehát, amekkora az ember, aki azt betölti. Ezért is kell nagy jelentőséget tulajdonítani ennek a megyei kezdeményezésre és szervezésben létrejött urbanisztikai tanfolyamnak is, amely a közös és korszerű szemlélet kialakítását, urbanisztikai kérdéseink áttekintését, konkrét tennivalóink számbavételét célozza. Visszatérve a felsorolt problémákra, feladatokra, megállapíthatjuk, hogy felmérésük, megoldásuk keresése sürgős és közös gondunk, annál is inkább, mert településpolitikánk és az annak megfelelő jóváhagyott rendezési tervek betartása társadalmi érdek, a mi érdekünk. Ezért nem mondhatunk le a jelenlegi lehetőségek között sem pl. az építésrendészeti tevékenység megjavításáról. A tervszerűtlen településfejlődés megakadályozása érdekében ezért mindenütt megfelelő intézkedéseket kell tenni, az építésügyi előírásoktól eltérő döntéseket az állami fegyelem megsértésének kell tekinteni, ki kell vizsgálni és felelősségrevonást kell alkalmazni. Ezt a hálátlan tevékenységet humánusan, de következetesen kell gyakorolni, ha azt akarjuk, hogy az építésügyi hatósági tevékenységnek valamilyen rangja legyen, s holnapra ne váljék végképpen lehetetlenné. A tennivalók érzékeltetésére példaként hadd emeljünk ki még néhány fontosabb terület- és telekgazdálkodási feladatot. A területgazdálkodás vonalán: - a lakásépítés előkészítése (kisajátítás, parcellázás, szanálás, út- és közműépítés), - az intézmények területének előrelátó biztosítása, - a hétvégiházas üdülőépítés tervszerűvé tétele, tájaink védelme, - az ember biológiai és pszichikai igényeinek megfelelő településkörnyezet kialakítása jelentkezik. A telekgazdálkodás vonalán: - a tervszerűtlen parcellázások megakadályozása, - az övezeti előírások betartatása, - a magánlakásépítés korszerűbb, koncentráltabb megvalósítása jelentkezik. És még valamit: Mindazok a folyamatok, amelyek a városépítésben végbemennek, elkerülhetetlenül egy jó vagy rossz társadalmi közérzethez vezetnek. Ez a közérzet döntő mértékben függ annak az eltérésnek a mértékétől, amely a magán és a hatósági elképzelések, illetőleg az egyéni elvárások szintje és a társadalom 71