Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - SZEMLE

csapadék hullott a Körösök vízgyűjtőjén, amely újabb árhullámot indított el. Ez az újabb áradás várhatóan több mint egy méterrel emelte volna meg a vízállást a gátszakadás helyén, ami remény­telenné tette volna a szakadás elzárását, az elöntött területen bekövetkező vízszintnövekedés pedig átszakította volna az így is kritikus állapotú lokali­zációs vonalat, előidézve ezzel az elöntött területek megháromszorozódását és Bélmegyer, Tarhos, Újladány biztos pusztulását. Ilyen körülmények között került sor a mályvádi vésztározó megnyitá­sára. A tározás hatására az árhullám mintegy felére mérséklődött, cs az elzárási munkák sikeresen foly­tatódhattak. A megfelelő időben végzett szükség­tározás tehát a súlyosabb katasztrófát elkerülhetővé tette, s a tározó idő előtti feltöltése valószínűen ezt hiúsította volna meg. Az első kérdés valamivel rövidebben megvála­szolható. A részletes vizsgálat bebizonyította, hogy a gátszakadás során emberi mulasztás nem történt és az azt kiváltó tényezők is jól meghatározhatók. A gátszakadás egy alámosódó partszakaszon követ­kezett be, ahol a medret egy elhagyott régebbi meder üledékei keresztezik. Nagy a valószínűsége annak, hogy ennek vízvezető rétegein keresztül törhetett magának utat a víz. A helyreállítási mun­kálatok során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a sza­kadás az 1874-es gátszakadás helyén következett be. Az akkori helyreállításkor egy rőzsepaplannal szi­lárdították a képlékenyebb altalajt. Az eltelt több mint száz év során azonban ez jelentősen átalakult, és így a töltésben inhomogenitás keletkezett. Fel­tehetően a két tényező szerencsétlen egybeesése eredményezte a katasztrófát. A korábbi magasabb vízállások idején valamelyik elem még nem érhette el a kritikus értéket. Az 1980. évi gátszakadás kiváltó oka felvetette azt a kérdést is: vajon mennyire megbízható árvíz­védelmi töltéseink állapota? A válasz nem egyér­telműen kedvező. Jelenleg megyénk árvízvédelmi töltéseink hozzávetőlegesen 40%-a van előírt mé­retre kiépítve. A töltések többszöri magasítással készültek és hagymára emlékeztető szerkezetűek. A bennük levő inhomogenitások, rosszabb vízzáró képződmények még alapos fúrásos meghatározás­sal sem deríthetők fel teljes részletességgel. Teljes biztonságot csak egy új töltésrendszer nyújtana. A korábbi töltések egyszerű magasítása az iméntiek miatt nem jelenti a probléma teljes megoldását, hiszen most sem túlcsordulás indította meg a Ket­tős-Körös gátszakadását. A Körösök gátrendszerébe beépített földmennyiség hozzávetőlegesen 65 mil­lió m 3. A földmunka jelenlegi költségeinek ismere­tében ilyen földtömeg beépítése anyagilag megva­lósíthatatlannak látszik. Ennek figyelembe vételé­vel a megoldás a körültekintően végzett töltés­megerősítés lehet. Az 1980. évi árvíz még egy nagyon fontos ta­pasztalattal járt. A korábban már megszüntetésre is javasolt körtöltések védelmi funkcióját továbbra is meg kell tartani, illetve vissza kell állítani. Tarhos és Doboz is ennek a mintegy százéves védelmi rendszernek köszönhette, hogy volt egyáltalán lehetőség a megvédésükre. Az árvíz alig egy hónapig tartott. Tisztelet azok­nak, akik sokszor teljesítőképességük határain túl is azon fáradoztak, hogy a pusztítás ne legyen még katasztrofálisabb. A neheze azonban az ár levonu­lása után következett. Elismerés azoknak, akiknek volt erejük újjákezdeni. A békési Egyetértés, a do­bozi Petőfi Tsz, a Hidasháti Állami gazdaság és a MEZŐGÉP békési gyáregsége olyan jelentősen károsodott, hogy gazdálkodásukra még hosszú ideig kihat az 1980. július végi katasztrófa. Emberi sorsok alakultak át. Több száz embert űzött el a tanyáról a víz. A vízben összedőlt tanyák szomorú látványt nyújtanak, de egykori lakóik széles társadalmi összefogással új otthont találtak, s nem véletlen az sem, hogy egyre kevesebben van­nak olyanok, akik visszakívánják régebbi körül­ményeiket. A társadalmi munkában készült könyv több keresztmetszetben fogja át az árvíz eseményeit. A fotók emberközelbe hozzák az egész esemény­sort, a gátszakadástól az újjáépítésig. Talán egy néhány oldalas tudományos értékelést hiányolhat­nánk, amely részletesebben megvilágította volna az események hátterét. •516

Next

/
Oldalképek
Tartalom