Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A gazdasági társulások néhány sajátossága Békés megyében

vetkezetek 0,3 társulásban vesznek részt átlagosan gesztorként. Ez és az előző adatok is arra utalnak, hogy a Békés megyei állami gazdaságok jelentős szerepet játszanak a társulásokban. Az országos átlaghoz viszonyítva - a tagok száma alapján - a Békés megyei társulások kisebbek. Országosan egy-egy gazdasági társulásnak 12 tagja van (MARILLÁI V. - MÁRTON J. 1979). Békés megyében 7. Az önálló jogi személyként működőek általában nagyobbak. Tagjaik száma átlagosan 9, míg a nem jogi személyiségűeké 6. A vagyoni betétek nagysága hasonló képet mutat. Egy társulásra átlagosan 20048 ezer Ft vagyoni betét jut, egy jogi személyiségűre 26 440 ezer Ft, egy nem jogi személyiségűre 15 786 ezer Ft. A Békés megyei gazdasági társulásokba befektetett vagyoni betét illetve hozzájárulás zömét a termelőszövetkezetek adják, a mezőgazdaságon kívülről származó befektetés minimális (2. táblázat). 2. táblázat A BÉKÉS MEGYEI GAZDASÁGI TÁRSULÁSOKBA BEFEKTETETT VAGYONI HOZZÁJÁRULÁSOK MEGOSZLÁSA (1979) A vagyoni betét összege, 1000 Ft Mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek 586 160 65,0 Állami gazdaságok 252 228 28,0 Élelmiszeripari üzemek 43 221 4,8 Egyéb 20 532 2,2 Összesen 902 141 100,0 Az egy gazdasági egységre jutó vagyoni betétek alapján első helyen az állami gazdaságok állnak (36033 ezer Ft), majd a termelőszövetkezetek (6978 ezer Ft) s végül az élelmiszeripari üzemek (3602 ezer Ft) következnek. A gazdasági társulásoknak, mint integrációs formáknak, az összefogott tevékenységek jellege alapján két fő típusa van: horizontális és vertikális. Az elmúlt években országosan 500 körül állandósult a gazdasági társulások száma, s ezek közül 300 vertikális felépítésű (MARILLAIV. - MÁRTON J. 1979). A Békés megyei társulások nagyobbik része ma még horizontális, vagyis azonos jellegű tevékenységek összefogására jött létre. Erre utal az árbebevétel szerkezete (3. táblázat). Amint az adatokból látható mindegyik jogi személyiségű társulásnál az alaptevékenységi árbevétel dominál, aránya gyakran a 90%-ot is meghaladja. Tipikusan vertikalitásra utaló árbevételi szerkezet, ahol a tevékenységek árbevétele közel azonos arányban oszlik meg, egyetlen jogi személyiségű társulásnál sem figyelhető meg. A belkereskedelmi tevékenység magasabb (26%-os) aránya a magyarbánhegyesi Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalatnál fordul elő, s a io%-ot is ezen kívül csak három társulásnál haladja meg. A mezőgazdasági ágazathoz sorolt társulások közül az ipari tevékenység aránya nagyobb mértéket a gyulai Baromfikeltető Közös Vállalatnál ér el, de ez a tevékenység az alaptevékenységgel semmilyen kapcsolatban nem áll, ugyanis a szezonalitásból adódó foglalkoztatási gondok megoldásaként szivacs feldolgozással is foglalkoznak (1). 6