Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bilibok Péterné: Dorner József működése a szarvasi gimnáziumban (1853-1860)

Dorner József kollégái voltak a szarvasi gimnáziumban

5. Igen nívós kollektíva dolgozott itt ebben az időben Tatay István igazgatása alatt, megküzdvc az önkényuralom nehézségeivel, magas színvonalú oktató-nevelő munkát produkálva. Dorner József pedagógiai gyakorlati tevékenységét a korszerű jegyzetek és tankönyvek írásával egészítette ki. »Az ásványtan elemei« c. 1858-ban megjelent tankönyvét Tatay István igazgató a következőképpen méltatta: »...a harmadik osztály számára igen tisztelt tanártársunk Dorner József „ásványtan elemei" című tankönyve ezelőtt 1 évvel megjelenvén s nálunk a mondott osztályba ... behozatván, ott egy oly hézagot tölt be, melyet magyar gymnáziumaink közül többen is erezhettek.«

6 Ugyanakkor történik említés a sajtó alatt levő »Ásványtan felsőbb tanodák számára« c. tankönyvéről, amelyet az V. osztály számára írt. Az állattant, növénytant a Dorner távozása utáni évtizedben is az ő általa kidolgozott »tanfonalak« szerint tanították'. Amint a fentebb említett búcsúszavakból is kiderül, Dorner József tevékenysége nem korlátozódott csupán az iskolai munkára. A különböző tudományos társulásokban, egyesületekben végzett munkássága külön tanulmányt érdemel. E helyen mégis ki kell emelni a Tudományos Akadémián tartott egyik felolvasását, amely az Akadémiai Értesítőben megjelent

8. E művében Dorner említést tett a szarvasi Anna-liget öreg tölgyfáiról, amelyek természeti ritkaságnak számítanak. Egyikük vaspántokkal összekapcsolt, több száz éves monumentális tölgy, és valószínűleg erre vonatkozik Dorner közlése: »Az ide tartozó érdekes fák közt megemlítendő azon tölgy is, amely mint rég letűnt századok tisztes emléke virít Szarvason, Békés megyében, a gróf Bolza család régi kertjében. A Körös partján álló terebély fa annál érdekesebb, minthogy a fákban szűkölködő Alföldön nincsen párja. E hatalmas fa, melyet az egész vidék ismer, valószíűlcg a Körös folyó szigeteit több századok előtt borított tölgyesek elő maradványa. Szarvas város krónikája szerint" a törökök az ottani hajdani várban nagy fürdőket építettek volt, melyeknek fenntartása sokkal több fát kívánt, mint amennyi 111a az egész megyében megterem...«

1

0 A szarvasi gimnázium »Tudósítvány«-nak nevezett értesítőjébe írta Dorner József »A cukorról és keményítőről«

1

1 szóló értekezését. Leírja benne a cukorgyártás törtenetét, a belföldi problémákat, de nem volt ismert előtte - így a szarvasi közvélemény előtt sem - Tessedik Sámuel cukorelőállítási kísérlete. Ugyanezt tapasztaljuk a szarvasi határ felszíni viszonyait, termelését ismertető tanulmányának olvasása során is.

1

2 Dorner leírja ismereteit a környék talajviszonyairól, kőzetkészletéről, de nem ismeri azokat a felfedezéseket, amelyeket Tessedik tett és hasznothaj tóan alkalmazott. Egyes felfedezéseit Dorner idejében is alkalmazták, de senki sem tudta, hogy tőle ered (pl. az építkezésekhez homok kitermelése, márga nyerése a környék nagy készleteiből stb.). Dorner József »A magyar Alföld« című írásának legfőbb értéke, hogy benne részletcsen foglalkozik Szarvas határának és a környező vidéknek természeti viszonyaival, (pl. az alapkőzetek, talaj, éghajlat stb.) a mezőgazdasági termelés kérdéseivel, a parasztság helyzetével. Ismerte a korabeli helytörténeti irodalmat (Markovitz Mátyás, Haán Lajos műveit), kigyűjtötte a budai és bécsi kormányhivatalokból az e területre vonatkozó adatokat. A népességi adatokat akkoriban a parókiák őrizték. Dorner ezeket is tudományos pontossággal gyűjtötte össze és dolgozta fel. Munkájából tudomást szerzünk az átlagos életkorról, a halálozások okairól, a leggyakoribb gyermekbetegségekről (hilmő, skarlát), ajárványokról, többek közt az 1855-i nagy kolerajárvány szörnyű pusztításairól, ezt az időt Dorner Szarvason élte át. Az Alföldről írt művében fejtegeti a városiasodés előnyeit: »Mi azon előnyt illeti, mellyel a nem falvakkal behintett, hanem a városnyi községektől lakott Békés és Csanád s a velők határos tiszai megyék bírni látszanak, a köznép létegeiben elterjedtebb polgári értelmiséget és kifejlettebb gondolkodást értem: ezt leginkább a városias tömegekbeni együttlakásnak kell tulajdonítanunk, mely anyagi és szellemi erők összesítése által tanintézetek könnyebb fönntarthatását, egyletek alakulhatását s az eszmék nagybani gyors kicserélhetését eredményezi, s a természetilcg áldott alföldnek fölviruló szorgalom mellett magasabb műveltségű jövőt ígér.«

1

3 Dorner József szociális érzékenységére mutat, hogy meglátja a kiáltó társadalmi ellentéteket, a társadalmi osztályok közti ellentmondásokat:« Míg a népnek egy bizonyos osztálya, különösen a sok •481