Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Timár Judit: Közlekedésföldrajzi vizsgálatok Szarvas és Gyoma térségében

mepoiée&eEKfzer- vAßoepeiiefz téc Közlekedésföldrajzi vizsgálatok Szarvas és Gyoma térségében TÍMÁR JUDIT I. BEVEZETÉS A közlekedés a társadalmi-gazdasági életnek alapvető ágazata, a termelés, az elosztás és a fogyasztás kapcsolatát szolgálja. A közlekedés tehát kölcsönös összefüggésben van az adott település fejlődésével, gazdasági-társadalmi folyamataival, a területi munkamegosztással. A centrum-vonzáskörzet relációban pedig mint a kapcsolatteremtések lehetőségének biztosítójajátszik fontos szerepet. Jelentőségének megfelelően megnőtt a téma iránti kutatási igény is, s különösen az 1970-cs években az Alföldre vonatkozóan egyre nagyobb számban jelentek meg tanulmányok a földrajzi irodalomban (KRAJKÓ GY. 1974, TÁNCZOS-SZABÓ L. 1976, 1977, SIMON I.-TÁNCZOS-SZABÓ L. 1978, SUHAI F. 1980). Egészen leszűkítve a kört a szarvasi járásra egyes munkákból információkat kaphatunk az itteni települések közlckedésföldrajzi helyzetére vonatkozóan is (KRAJKÓ Gy. 1974, KRAJKÓ GY.DÖBRÖNTE Z.-NÉ-MÉSZÁROS R. 1978.) Ez utóbbi vizsgálatok eredményeit tanulmányozva felmerülhet egy kérdés. Hogyan lehetséges, hogy az országos településhálózat-fejlesztési koncepció által a járásban Szarvas mellett részleges középfokú központokként megjelölt Gyoma-Endrőd közlekedésföldrajzi helyzete az egyes vizsgálatoknak megfelelően eltérő mutatókkal, de mindenképpen gyengébbnek értékelhető, mint pl. a hierarchia-szint alsó fokán álló Csabacsűd ill. a vasút nélküli, alsófokú központ Békésszentandrás? A felvázolt helyzet azonban csak látszólagos ellentmondás, hiszen egy település közlekedésföldrajzi helyzete relatív fogalom, attól függ, mihez viszonyítjuk. A felhasznált mutatók általában tartalmazzák a központ eléréséhez szükséges időt, a forgalom intenzitását. Az, hogy e terület centruma, tehát viszonyítási pontja Szarvas, nyilvánvaló. Járásához azonban Hunya, Endrőd és Gyoma alig 15 éve tartozik. 1966-ig ugyanis ez utóbbi település maga is a gyomai járás központjaként funkcionált, vonzásterületénck egy része azonban ezen adminisztratív intézkedések folytán a szeghalmi, másik fele a szarvasi járáshoz került. Szerepkörei jelentős részét megtartva így számos funkcióját tekintve nem került be Szarvas vonzáskörzetébe, hanem Endrőddcl egyre szorosabban összefonódva, mintegy társközpontként kiválik a lényegében csak közigazgatási keretet jelentő szarvasi járás területéből. Ebben a relációban tehát hátrányosnak tűnő közlckedésföldrajzi helyzete épp a Szarvassal való kapcsolatok viszonylag gyenge intenzitásfokát jelezheti. Visszatérve tehát azon kiindulópontra, miszerint egy terület közlekedésföldrajzi jellemzőiből a termelési profiljától kezdve a gazdasági, intercentrális kapcsolatain át vonzáskörzete kiterjedéséig számtalan fontos tényezőre következtethetünk, mindezekből adódik a kutatási feladat: Vizsgáljuk meg c tényezőket Szarvas és Gyoma esetén egymástól különválasztva, de végig párhuzamot vonva, a két települést mintegy társközpontként kezelve, s így talán részletesebb információkat kaphatunk a vonzáskörzetek, s a két centrum kölcsönös kapcsolatainak alakulásáról is. •460