Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - MŰVELŐDÉS - Steigervald József: Múzeum a majorban

MÚZEUM A MAJORBAN STEIGERVALD JÓZSEF Egy fél évtizede határozta el a gyulai Munkácsy MGTSz vezetősége - a gondolat megvalósításának azóta is lelkes támogatója -, hogy a mezőgazdaságban lassan divatjamúlt, kiöregedett használati tárgyakat, felszereléseket megmenti az utókor számára, mintegy a napjainkban zajló (mondhatjuk, hogy forradalmi) változás tanújeleiként. A szervezés megkezdését, egyáltalán a tervezet bejelentését az éppen akkor tájt esedékes nyugdíjas-találkozóra időzítettük, ahol elmondottuk, hogy Gyula mezőgazdasága a felszabadulás előtt, de utána is (évtizedig) jelentős paraszti hagyományokból táplálkozva folytatta a termelést. A gyulai parasztok igen jól gazdálkodtak, az emberek itt is szorgalmas, becsületes munkát végeztek. E paraszti termelés és életforma eszközei, használati tárgyai tehát érdemesek arra, hogy megmentsük a pusztulástól, a feledéstől. Kértük nyugdíjasainkat, hogy segítsenek a gyűjtésben. Feljegyeztük az ajánlkozó nyugdíjasaink nevét, címét, hogy majd lakásukon kereshessük fel őket. A megadott címek alapján ketten-hárman lovas kocsival elindultunk, és felkerestük e régi gyulai parasztcsaládok at, széjjelnéztünk a kamrákban, padlásokon. Nagyon sok olyan tárgy akadt ott, amelyet a tulajdonosa már szemétbe akart dobni. Másokat azonban féltve őrizgettek, mint apáikról, anyáikról maradt emlékeket. Bármit is kaptunk tőlük a frissen szervezett gyűjteményünkbe, mindent elfogadtunk és megköszöntünk, hiszen minden darab idővel múzeumi tárggyá lehet. Ehhez a szervező és gyűjtőmunkához lelkes emberre volt szükség. Az ellenőrző bizottság elnökét bízták meg a tárgyak begyűjtésével előbb, majd azok rendszerezésével, gondozásával, illetve a gyűjtemény kezelésének felelős munkájával. Az épületet a termelőszövetkezet biztosította. A volt tanyaépület (a szabadkai major) célszerű kialakításával máris adott volt a gyűjtemény elhelyezésének lehetősége. Az átalakítás sok munkába, fáradtságba került, s mindezt társadalmi munkában végezték el tagjaink. Az akcióban nők és férfiak,fiatalok és idősebbek egyaránt résztvettek. Ahogy gyarapodtak a tárgyak, úgy töltöttük meg velük az egyes helyiségeket, jelenleg a múzeumi gyűjtemény céljait szolgálja 10 kisebb-nagyobb terem, alapterületük összesen 370 ni

2, a kiállításra alkalmas falak ennél nagyobb felületet (1030 ni

2) biztosítanak. A helyiségek szellőztethetőck, a falak szárazak, a padozata pedig beton (tehát portalan és a kártevőktől többé-kevésbé mentes). A gyűjtés ma is folyik. Ha kissé alábbhagy a lelkesedés, vagy megtorpan az ajándékozási kedv, akkor egy-egy kirándulást (nevezzük így!) szervezünk az immár berendezett muzeális gyűjteményünk megtekintésére. A »major múzeum«-ban a tárlatvezetések végén arra kérjük látogatóinkat, hogy támogassák, gyarapítsák múzeumunkat. A gyűjtés célja - mint jeleztem - a város kisparaszti gazdaságaiban a közelmúltig is használatos termelőeszközök, háztartási felszerelések összegyűjtése, megőrzése és folyamatos bemutatása. De célja az is, hogy bemutassuk az egykori egyéni és a jelenlegi szocialista nagyüzemi mezőgazdaság (a termelési formái) közötti szintkülönbséget. Ezért a termelőszövetkezet 30 éves múltját is feldolgozzuk, emlékanyagát kiállítjuk. Szerepelnek tehát a termelőszövetkezetben használt, már lefutott gépek makettjai, a különböző eseményeket megörökítő fényképek, iratok, egyéb, a tsz életében fontosnak ítélt tárgyak is kiállításunkon. Igen értékes használati tárgyak, szerszámok kerültek a gyűjteménybe, melyek mellett háztartási eszközök (kézi mosógép), családi fotók, egyházi (vallásos) és dísztárgyak; mindazok, amelyek a paraszti •457