Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év - három könyvsorozat (1920-1922)
nagyságban, képes, illetőleg ornamentális megoldásban. (3. kép) Záródíszei általában tömör, zárt egységek, a fejlécek pedig szimmetrikus kompozíciójúak. (4. kép) A mindössze 1200 példányban megjelentetett 2 5 könyvsorozat kritikai fogadtatása elmaradt ugyan a várttól, csak néhány folyóirat és napilap közölt róla recenziót, viszont komoly erkölcsi elismerést jelentett az alkotóknak, hogy ezek a méltatások lelkesen dicsérték a vállalkozást. ,,... Hogy e kiadásra mily nagy szükség volt, azt eleget megtárgyalták az utóbbi időben. Míg mások szónokoltak a magyar múlt, a nemzeti hagyományok és értékek védelméről, azalatt csöndben, majdnem titokban, de annál nagyobb lelkesedéssel és hozzáértéssel dolgozott egy gyomai könyvkiadó, Kner Izidor. Kner különben csak önmagához és régi ideáljaihoz maradt hű, amikor ezt a szép sorozatot kiadta.. ." 2 6 ,,... Szebb könyveket a magyar tipográfiai művészet, az a régi ipari gyakorlat, melyet Gutenberg és utódai művészetté fejlesztettek, a gépi üzem pedig lelketlen iparrá süllyesztett le, nem alkotott.. ." 2 7. A sorozatról leírt dicséretek erkölcsi elismerése mellett üzleti szempontból megbukott a vállalkozás, csak nagyon kevés példányra akadt vevő, pedig a közreadott művek hosszú évek óta tartó hiányt pótoltak a könyvpiacon. A Kner Klasszikusokkal párhuzamosan készült és majdnem azzal egyidőben (1921 decemberében, illetőleg 1922 májusában) jelent meg a Monumenta Literarum sorozat 24 (2x12) füzete is. Kner Imre e régi tervének megvalósítása csak sok akadály leküzdése árán sikerült, s abban, hogy nem hátrált meg a nehézségek jelentkezésekor nagy szerepe volt a két kiváló munkatársnak: Király Györgynek és Kozma Lajosnak is. A sorozat tervével először az 1920 szilveszterén Király Györgynek írt Kner levélben találkozunk. Ekkor azonban már teljesen kész elképzeléssel jelentkezik, ami azt bizonyítja, hogy régen és tudatosan készült a kiadásra. Mint írja, rég terve egy olyan füzetsorozat megjelentetése, melyben a világirodalom kis terjedelmű, de nagy értékű művei jelennének meg, előkelő, nagybetűs tipográfiával, klasszikus kiállításban. Egy-egy sorozat 12 nagyalakú (oktáv vagy quart) füzetből állana, amely közös mappába kerülve impozáns külsőt kapna. Az illusztráció nélkül, kis példányszámban megjelenő sorozatok szerkesztésére Király Györgyöt kéri. Király válaszlevelében (1921. január 9.) közli, hogy örömmel vállalja a munkát, leírja általános tematikai-műfaji elképzelését s egy 2 x 12-es sorozati összeállítást is küld. Koncepcióját a változatosság és igényesség jellemezte. Úgy állította össze sorozatait, hogy a korok, népek és műfajok minél szélesebb skáláját képviseljék a művek. (Az ekkor javasolt 24 alkotásból 10 került kiadásra.) 2 8 - A versek fordítóiként - mivel Babitsot szerződése más kiadóhoz köti - Tóth Árpádot és Szabó Lőrincet javasolja. Kner Imre néhány nap múlva írt válaszlevelében már a Király-féle javaslatok (tematika, terjedelem, fordítók stb.) elfogadásáról ír:,,... énnekem a két ajánlott sorozat minden tekintetben igen jelentőségesnek, érdekesnek és értékesnek látszik. Elég széles területről vannak összeválogatva, mind tartalmi, mind faji, mind műfaji szempontból... azt hiszem meg is nyugodhatunk benne. Egészen ilyenformának képzeltem.. ," 2 9. Ettől kezdve szinte menetrendszerű pontossággal folyt a munka. A szerkesztő, miután az előzetesen javasolt tematikán átdolgozást hajtott végre, június i-én megküldte az első 24 füzet tervezetét. Ez már majdnem teljesen megegyezett a kiadásra került sorozatok anyagával. (A 24 javasolt műből 20 végleges marad.) 3 0 Néhány nap múlva (június 6-án) megkezdődött a szöveg szedése is, s a lelkiismeretes, pontos munka eredményeként a tervezett időben megjelenhetett a két sorozat. 46
