Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dedinszky Gyula: A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltára és annak alkotója: Dunaiszky Lőrinc szobrász
(4- kép) kívül bőrrel bevont térdeplő veszi körül. A vasrács közepe táján, kívül, vörös márványból faragott szép keresztelőmedence (5. kép) áll, rá fából készült fedőlap illeszkedik. (Reil szerint a medence készítőjéről nincs tudomásunk, 1 9 viszont az igazság az, hogy a Dunaiszkyval kötött oltárkészítési szerződés végén, pótlásként szerepel a keresztelőmedence elkészítésére is vonatkozó megbízás, mely szerint Dunaiszky a munkát 350 forintért vállalta, az elfogadó nyilatkozatot pedig Uhrinyi András lelkész tette. 4. Dunaiszky Lőrinc életrajza 1784. július 15-én (vagy 14-én) született Libetbányán. Atyja asztalosmester volt, s fiait is az iparos pályára szánta. A fiatal Dunaiszky Lőrinc Nyitrán és Pozsonyon át Bécsbe ment, ahol 1804-ben az ottani művészeti akadémiára iratkozott be. Itt öt évig tanult a szobrászati tanfolyamon. Tanulmányai befejezése után rövid ideig Pozsonyban tartózkodott, 20 de itt nem kapva munkát, még ugyanazon 1809. évben Pestre jött, ahol műhelyt nyitott, melyben előbb csak egyedül, később több legénnyel is dolgozott. Renkívül kiterjedt munkásságot folytatott, az ország minden részéből kapott megrendeléseket. Fennmaradt üzletkönyvéből arra is lehet következtetni, hogy fizetett ügynököt is tartott, aki neki munkát szerzett. Üzletét haláláig, 1837-ig (a Művészeti Lexikon szerint 1833. febr. 5-ig) vezette, halála után fiai vették át az üzlet folytatását. Mindnyájukat kőfaragásra tanította, közülük László volt a legtehetségesebb. 2 1 Dunaiszky Lőrinc szlovák szülőktől származott, de bécsi tanulmányai, később széles körű üzleti kapcsolatai révén elnémetesedett művész-üzletemberré vált. Két nemzet, a magyar és a szlovák vallja magáénak. A mai szlovák művészettörténet őt az első nemzetileg öntudatos szlovák művésznek tartja, egyben a szlovák nemzeti szobrásziskola első képviselőjének is. 2 2 Dunaiszky a békéscsabai gyülekezettel kizárólag német és szlovák nyelven levelezett, magyar nyelvű írása a gyülekezet levéltárában nem található. Bizonyos értelemben egyszerű, közvetlen egyéniség lehetett, amit elárulnak levelei is. Lássuk pl. Kovács János gond3. kép: Az úrvacsora •441
