Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kibédi-Varga Lajos: A marxizmus-leninizmus klasszikusai az ifjúságról

A marxizmus-leninizmus klasszikusai az ifjúságról KIBÉDI-VARGA LAJOS A létező szocializmus politikai gyakorlata, a közelmúlt és napjaink valósága ékesen bizo­nyítja, hogy a felnökvevő nemzedékkel való tudatos foglalkozás egyet jelent a társadalom jelenéért és jövőjéért érzett felelősséggel. Ma már széles körben elfogadottá vált, hogy az if­júság nem csupán a jövő nemzedéke, hanem a szocializmus építésének jelenében is aktív sze­repetjátszó társadalmi tényező, társadalomformáló erő. Hazánkban a munkavállalók 40 szá­zalékát kitevő dolgozó fiatalok serege tetteivel és a közéletre való bekapcsolódásával bizo­nyította és bizonyítja, hogy nemcsak passzív végrehajtója a párt programjában kitűzött feladatoknak, hanem részt kér és részt vállal a párt politikájának alakításából is. A fejlett szocializmus építésének mai szakaszában, amikor a kommunizmus felé vezető út számos akadállyal és ellentmondással terhes, amikor egyre inkább megnövekszik a tudatos cselekvés jelentősége, különösen fontos, hogy az életre felkészülő tanuló fiatalok és a pálya­kezdő dolgozó fiatalok egyaránt világos célokat és feladatokat lássanak maguk előtt. Nem kevésbé fontos termésetesen az sem, hogy ezekkel a célokkal érzelmileg azonosulva, fiatalos lendülettel, a szüntelen újítani,akarás és alkotás vágyával, legjobb képességeik szerint vegye­nek részt a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. A szocialista társadalomnak szüksége van az ifjúság tudására és szorgos munkájára, s az ifjúság csak a szocialista társadalomban találhatja meg személyes boldogulását. Ez a kölcsö­nös egymásrautaltság az alapja annak, hogy a felnőtt nemzedék felelősséget érez utódai fej­lődéséért, beilleszkedéséért, és ez a kútforrása annak is, hogy a fiatalok túlnyomó többsége a társadalomért érzett felelősséggel tanul, dolgozik, védelmezi és továbbfejleszteni törekszik a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményeket. Marx, Engels, Lenin és Sztálin a forradalmi munkásmozgalom történetének tapasztalatai, saját gyakorlati tevékenységük és a jövő zseniális előrelátása alapján számos elméleti mun­kájukban foglalkoztak az ifjúságnak a társadalomban betöltött helyével és szerepével; a párt és a fiatalok kapcsolatának jelentőségével; az ifjúság kommunista nevelésének kérdéseivel; a kommunista ifjúsági szövetség politikai és tömegszervezeti jellegének dialektikus össze­függéseivel; a kommunista ifjúsági szervezetek pártirányításának elveivel. E tanítások ismerete és alkotó alkalmazása - amint ezt a szocializmust építő országok há­rom és fél évtizedes tapasztalatai egyértelműen igazolják - lehetőséget ad arra, hogy az ifjú­ság nevelésével a társadalom érdekeinek megfelelően, a párt célkitűzéseinek, programjának és politikájának végrehajtása érdekében foglalkozzanak mindazok a szervezetek és intézmé­nyek, amelyeknek ez nem csupán kötelességük, hanem másra át nem hárítható felelősségük is. Különösen fontos azoknak számára, akik hivatásszerűen foglalkoznak a fiatalok tudatá­nak formálásával, nézeteik, cselekedeteik, magatartásuk szocialista tartalmú jegyeinek ki­alakításával és erősítésével. •421

Next

/
Oldalképek
Tartalom