Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rakonczai János: Az 1980. évi körösi árvíz és hatása Békés megye településhálózatára

l. táblázat: A KORÁBBI LEGNAGYOBB VÍZÁLLÁST MEGHALADÓ ÁRVIZEK A KÖRÖSÖKÖN ÉVSZÁZADUNKBAN (cm) Folyó FehérKörös Fekete-Körös KettősKörös Sebes-Körös HármasKörös Vízmérce Gyula Ant Sarkad Remete Békés Körösszakái Körösladány Gyoma Észlelés kezdete 1873 1962 1930 1873 1871 1873 1873 1873 1913 446 626 1915 650 740 817 644 808 1919 674 786 862 492 714 873 1925 520* 1932 813 1940 726* 1962 675 1966 828* 788 1970 718 896 896 863 938 815 918 1974 786 944 920 916 972 1980 988 925 1981 1000 952 * Jeges nagy víz vízállás) 172 cm-t növekedett. Az 1980. és 1981. évi áradások hevességét jól érzékelteti, az a tény hogy az Ant és Remete közötti alig 16 km-es folyószakasz elején mindkét évben LNV-t észleltek, míg a végén már nem érte el az 1974-cs csúcsmagasságot (az áradás a viszonylag üres mederben némileg megszelídült). A Körösök rendkívüli árvizeinek közös sajátossága, hogy általában egy, a vízgyűjtő hegyvidéki területeit ért nagyobb csapadék következtében jöttek létre. Például 1980. július 21-27 között a Fehér-Körös vízgyűjtőjén 120, a Fekete-Körösén 164 a Sebes-Körösén 181, a Berettyóén pedig 115 mm területi átlagértékű eső hullott. Rendkívül heves volt az esőzés a Fekete- és Sebes-Körös vízgyűjtőjén, ahol július 22-én 24 óra alatt átlagosan 76 és 71 mm csapadékot észleltek (SZLAVIK L. 1982). (Az 1970. és 1974. évi csapadékviszonyok részletesebb ismertetését lásd ANDÓ M.-VÁGÁS I. 1972 és NAGY GY. 197$ munkáiban.) Az áradások ilyen eredete azt is jelenti, hogy egyik árhullámot sem tekinthetjük olyannak, amelynél nagyobb ne fordulhatna elő a jövőben. Az 1980. árvíz A nagy csapadék hatására megindult heves áradás következtében először július 24-én, Románia területén szakadt át a Tőz patak töltése (a Fekete-Körösbe való betorkollás közelében), amely a további jelentős vízszintnövekedést megállította. A Fehér- és Fekete-Körös •408