Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vasvári Mihály: A Békés megyei Földmíves Iskola alakulásának és működésének története
5. Békés Csaba községe tekintettel azon fontos körülményre, amelyek a tervezett földmíves iskolának mielőbb leendő felállítását kívánják, - ezennel kijelenti, hogy az alapító oklevélnek érvényességét azon feltételhez köti, hogy Békés vármegye törvényhatósága esetleg az állani által a földmíves iskola az 1895 év folyamán megnyittassák. Mely alapító oklevél Békés Csaba község képviselő testületének 1893 évi Szcnt-Mihály hava 25-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésben egybehangzó határozattal elfogadtatik és megerősíttetik. Jelen jegyzőkönyv alólírott napon felolvastatván, hitelesíttetett. BCsabán 1893 oktb 2 án Maczák György Varságh Béla bíró Morvay László Petrovczy József" első jegyző A végleges alapító oklevelet „1896. évi Szent-András hava 12-ik napján" fogadták el, és a minisztérium csak 1898. március 9-én hagytajóvá. 1893. október 9. (281) 1 6 az első gondolat 11. évfordulója. A vármegyei főispán 15 400 forintot kér a terület rendezésére, előkészítésére és egyengetésére. A csabaiaknak azonban nincs pénzük. Utcákat köveznek, vasutat építenek. Feladataik rohamosan nőnek. Kölcsönökből él a község. De november 9-én (291) 1 7 jóindulatuk bizonyítékául ismét adnak 14 hold földet. Közben az előkészítő bizottsághoz beterjesztett alapítványt a vármegye a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti jóváhagyásra. A válasz nem soká várat magára. December 7-én (320) 1 8 a miniszter engedélyezi az iskola építését, ha a területet rendbe teszik. A képviselőtestület küldöttséget meneszt a miniszterhez, melynek tagjai Beliczey István birtokos, Morvay László jegyző és Áchim Gusztáv építész. A küldöttség ígéretet tesz a miniszternek a terület rendezésére, de sokallja is a kért pénzösszeget. A legtöbb baj a vízrendezés körül van. A vármegye látva a nehézségeket kéri a községet, hogy az alapítványt tegyek át 1896-ra. A képviselőtestület a kérésnek helyt ad. 3T2 év telt el, és még nincs kézzelfogható eredmény. Az 1891-ben elkészült tervek elavultak. Új tervek készítésére az akkori csabai községi mérnök Áchim Gusztáv vállalkozik és 1896. március 25-re szállítja is az új terveket. E költségvetés végösszege: 23 365 forint 65 krajcár. Ezen összeg közelebb áll a lehetőségekhez, de nem lesz elegendő csak a végső költségek egy harmadára. E terveket Áchim 1896. április 9-én terjeszti be az alispánhoz. A pénz az egy százalékos pótadóból is lassan gyűlik. Április 13-án (103) 1 5 az előkészítő bizottság elnöke 100 000 darab téglát kér a csabaiaktól. A képviselőtestület - „sajnálattal bár, a kérelemnek helyt nem adhat, miután a kérelmezett tégla anyagra az állami méntelep kibővítésénél szüksége van." A méntelep is a mezőgazdaság érdekeit szolgálta. 1896. május 4-én (144) 2 0 a vármegyei alispán felkéri a községet, hogy adjon még 29 kh. 626 döl földet, az úgynevezett Koplaló gödröket. A képviselőtestület az 1886 évi XXII t.cz. 112. §-a értelmében 30 nap múlva, június 5-én a kért területet át is adja. Az építés ii feme rendkívüli. A csabaiak a május 10-i milleniumi ünnepség alkalmával örömmel szemlélik a földmíves iskola építését, mit Áchim Gusztáv mérnök irányít. A nagy munkát Kaján Pál és Bubik Lajos orosházi építőmesterek végzik. A munka rendkívüli gyorsaságára jellemző, hogy az alispán a 15418/1896 szeptember i-én keltezett meghívóval az érdekelteket 1896. szeptember 10-én csütörtökön délután két órára meghívja az ünnepélyes átadásra. Mennyibe került végleg az iskola? Békés vármegye törvényhatósági bizottságának a honfoglalás ezredik évfordulóján Gyulán 1896. május 12-ik napján tartott ünnepi közgyűléséről felvett jegyző•376
