Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vasvári Mihály: A Békés megyei Földmíves Iskola alakulásának és működésének története

főszolgabírói rendeletet, mely a földmíves iskola létrehozását tűzte ki célul. A felsőbb utasítás és az eddigi sikertelenségek után a város óvatosabb. Puhatolódzó körútra indulnak: Beliczey István, Dr. Zsilinszky Endre, Lepény Pál, Kiiment Sz. János, Vidovszky Károly. És ott van a nyolc évvel ezelőtti lelkes bizottsági tag Klimcnt Z. János is. A kinevezett bizottság egy hónap múlva, április 8-án (91)

13 jelentést tesz. Megállapítják, hogy a megye mezőgazdasági feladatai rohamosan nőnek, és azok megoldásához megfelelő szakismeret szükséges. Ekkor vetődik fel a gondolat, hogy a földet nem Fényesen, hanem a vasút mellett adják, de nem akar a képviselőtestület egyedül határozni. A földmíves iskola alapítását az egész község beleegyezésével akarják. Tervüket egy hónapra közszemlére tették ki. Az egy hónap alatt azonban senki sem kifogásolta. A község képviselőtestülete látva a lakosság támogatását, 1890. május 5-én (137)

1

4 szavazásra teszi fel a földmíves iskola alapítását. Harminc képviselő igennel, hat nemmel szavaz. A többség akaratát ismét a vármegyéhez terjesztik fel. Megindul a lázas tevékenység, olyannyira, hogy a tervek hamarosan elkészülnek. 1891. január 4-re a M. Kir. Államépítészeti Hivatalban Haviár Iajos mérnök elkészíti a teljes tervet és műleírást. Ez áll 30 rajzból, egy előméretből, árjegyzékből és költségvetésből. Eszerint terveznek építeni többek közt: Tanterem 317,9 m

2-en 5507 frt 71 krajcárért Igazgatói lakás 225,2 m

2-en 6500 frt 40 krajcárért Cselédlakás 250,4 m

2-en 4280 frt 66 krajcárért Melléképület 320,- m

2-en 8635 frt 65 krajcárért Istálló 310,- m

2-en 5424 frt 09 krajcárért Sertésól 173,5 m

2-en 2923 frt 10 krajcárért Szerepel a tervekben ezen kívül szín, kerítés, járda, góré és egyéb. A költségvetés végösszege rendkívül magas 40 125 frt 67 kr. Az előkészületek után a teljes tervdokumentációt az elgondolásokkal együtt a miniszterhez terjesztik fel, és Bethlen 1891. szeptember 9-én 46574. IV. 10/1891. sz. ügyirattal szentesíti az akaratot: legyen földmíves iskola Békéscsabán. Kinevezik a munkával foglalkozó miniszteri biztost is Tormay Béla személyében. Közeledik a millénium. Sok mindenre kell a pénz az egész megyében. Az iskolaépítés céljaira egy százalékos pótadót vetnek ki, és alapítványokért esdekel Csaba községe és a vármegyei alispán is. A pénz lassan gyűlik. A régi gondolat a megvalósulás útjára lépett. A községnek most már adni kell a földet, hol az iskola megalapítható. Erre 1893. szeptember 25-én (265)

1

5 kerül sor. Maczák György bíró rendkívüli közgyűlésre hívja össze a képviselőtestületet, mikoris: „Az elöljárók előterjesztik a felállítandó földmíves-iskola czéljaira megajánlott 124 hold (1100 Doles) községi földre vonatkozó »alapító oklevél« javaslatát, mely 3 példányban kiállítva, s a megfelelő térrajz hozzáfűzése mellett a törvényhatósághoz felterjesztendő lenne." A régi gondolat valósággá lett, és az alábbi oklevelet adta a község: „ALAPÍTÓ OKLEVÉL" Békés-Csaba községe részéről ezen alapító oklevél erejével a Békés vármegye törvényhatósága által Békés-Csabán felállítani szándékolt földmíves-iskola czéljaira a következő alapítvány tétetik: Békés-Csaba községe, áthatva azon fontos érdekektől, melyek Békés vármegye közgazdasági fejlődésére hatnak, midőn örömmel üdvözli a vármegye közönségének nemes törekvését, a maga részéről is készséggel hozza meg az áldozatot s ehhez képest kijelenti, hogy azon földterület, mely a m.kir. államvasutak induló házánál elterülve a b.csabai 1178 számú telekjegyzőkönyvben 12509 12509 12509 12509 17-a-I i7-a-3 18-a-i i8-a-3 12509 12509 12661-2 12661-2 19-20 19-20 a c a-i a-3 •374