Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év - három könyvsorozat (1920-1922)

Kner Imre és Kozma Lajos 1919/20 telét Budapesten az Egyetemi Könyvtárban a régi magyar könyvek tanulmányozásával töltötte. „...Céljuk a régi könyv tipográfiai, könyvnyomtatói hagyományainak feltárása és maradandó értékeinek a modern könyvbe való átültetése volt. így fedezték fel többek között a régi könyv szedéstechnikájának törvényeit... Kozma vette észre először, hogy a régiek szűk szóközökkel szedtek, s Kner Imre megállapította, hogy ez nemcsak döntően fontos a szedéstükör esztétikájában, de az olvashatóság szabályaival is teljesen összeegyeztethető... Csodálattal látták, hogy a régi könyvnyomtató a maga kezdetlegesebb eszközeivel milyen pontosan tördelte és nyomtatta könyveit, s hogy a lapot a világosság felé tartva a sorok mindig fedik egymást. Az arányok művészete, a címsorok és sorcsoportok megformálása, sornak sorhoz, sornak hézaghoz való viszonya, az egész tipográfiai kompozíció a régiek magától értetődő sajátja volt... A régi korok szedhető tipográfiai könyvdíszeinek mintájára - amelyek különböző korok nem mindig összeillő termékei voltak - egységes tipográfiai díszek megtervezését és szedésanyagban való kivitelét határozták el. Állást foglaltak a fametszet, mint a szedés és a könyvnyomtatás technikájával legközelebbi rokonságban levő művészi illusztrációs technika mellett..."

2 Ugyancsak a budapesti tartózkodás során került sor a Király Györggyel való személyes megismerkedésre is. Kner Imre a kiváló irodalomtudóssal megvitatta és kialakította az egy évvel korábbi levelezésük során mir körvonalazott Kner Klasszikusok tervezetét. Ilyen lelkesítő tervekkel érkezett haza Kner Imre Gyomára 1920 nyarán, haladéktalanul elindítva a felmérési, mijd újjászervezési munkát. Erről tanúskodik Király Györgynek írt levele is (1920. aug. 20.), melyben a növekvő munkabérekről, a papír drágulásáról, a magas önköltségről tájékoztatja, ugyanakkor azonban - mivel a tétlenség is sokba kerül - közli azt is, hogy megkezdte a Kner Klasszikusok előkészítését, kialakítva a kötetek formátumára, a példányszámra, a tematikára vonatkozó elképzeléseit. A helyzet alaposabb ismeretében azonban be kellett látnia, hogy a 12 kötetre tervezett sorozat igényesebb kivitelezése az adott körülmények között megoldhatatlan, ezért egy kisebb, gyorsabban megvalósítható vállalkozást tűz ki közvetlen célul. „...Az idemellékelt igen finom papirosból volna nekem egy kevés, amit semmi okos dologra sem lehet felhasználni. így tehát könyvet akarok belőle csinálni. Annyi van belőle, hogy ebben a kis quart alakban tudnék 2, esetleg 3, egyenként 5 íves kis kötetet csinálni, 4-500 példányban. Mintegy gyakorlat, előkészület képpen szívesen csinálnék erre valamit, úgy, hogy az még karácsonyra elkészülhessen. Stílusos, lehetőleg régi dologra gondolok, amit szépen meg lehetne csinálni, s ami esetleg az illusztrációt is elbírná. Szép lenne valami középkori legenda, vagy más régi emlék... Persze legjobban szeretném, ha magyar vagy magyar vonatkozású lenne, de végső esetben fordított is lehetne. Igen sürgős lenne az ügy, mert a papiros most került elő, és én nagyon szeretném, ha meg is jelenhetne még karácsony előtt jóval. Tehát nagyon szép, mint olvasmány is kedves kis dolog legyen, ami feltétlenül érték, és megérdemli a szép külsőt... Leginkább azért teszem, mert látom, hogy a klasszikusok már az idén nem jöhetnek ki, viszont nem akarom, hogy ez az esztendő teljesen nyomtalanul múljék el, kell, hogy a közönség valamit még lásson tőlünk..."

3 Király György is helyesléssel fogadja az erőpróbának tekinthető „karácsonyi kiadás" tervét, 1920. aug. 30-án kelt levelében négy sorozati tematikát is ajánl. (I. Legendák, Hcltai Gáspár műveiből, Tréfás históriák; - II. Aranylegenda 3 kötetben; - III. A legszebb magyar 38