Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Verasztó Antal: Adatok Orosháza napsugaras házoromzatairól

A Kettőssánc tér 7. sz. ház özv. Lődi Mihályné tulajdona. A ház hajlított alaprajzú, az orma felül és kétoldalt napsugaras, nyolctáblás (kétzsalus) díszítésű, zsalus kapuval. Az orom alatti falon nincs ablak. A felső napsugármotívum az uralkodó díszítés, a táblás alárendelt. Feltehető, hogy ez a régi napsugaras ormú házalak. A ház örökösödés folytán mind ez ideig egy család kezén maradt. A család a ház építési idejét 1849-re teszi. Mint tudjuk, a népi kultúra szeretete és védelme napjainkban egyre tágul, mégis sokat beszélünk és írunk arról, hogy lehet-e, érdemes-e akár csak egy öreg parasztházat is vásárolni ? Orosházán az Oláh István u. 21. sz. ház tulajdonosa, Szujó Vince gépészmérnök-tanár, erre a kérdésre tettekkel válaszolt. Megvásárolt egy 1880 körül épült parasztházat. Célja világos volt; az öreg háznak új életet adni! Az épület korszerűsítésére 1974-75-ben került sor. A tulajdonos, az orosházi népi építészeti hagyományok tanulmányozása után, dr. Vargha László: Népi építészet c. könyvének útmutatásai alapján napsugaras oromzatot épített a régi téglaoromzat helyére. Az oromzat felül és alul kétoldalt napsugárdíszes, táblák, zsaluk nincsenek. Viszont az orom felső napsugárdísze alatt, az alsó párkányrészen valamint a „szélfogó" deszkákon kiegészítő díszítésként kapcsos léceket alkalmaztak. A homlokfalon lévő két ablakra zsalu került, az utcai bejárati ajtó napsugaras díszítése jó összhangba került a kovácsoltvas kilinccsel, valamint a levélszekrény nyílását övező kovácsolt kerettel. Az oromzat, az ablakok és a bejárati ajtó egységesen nyers (natúr) fa színűek, színtelen lakkal védettek. Meg szeretném jegyezni, hogy a házbelsőt új rendeltetésének megfelelően, jó ízléssel és formaérzékkel tervezték és valósították meg. Ügy érzem, örömmel tarthatjuk számon a Szujó Vince által megálmodott és megvalósított „új" napsugaras házat, úgy is, mint a népi építészeti emlékek átörökítésének követendő jó példáját. Az Orosházára jellemző napsugaras oromzatok elterjedési körének meghatározása érdekében a közeli községek bejárását is elvégeztem. A kutatásra kiszemelt községekben - helyi tájékozódás alapján csak a régi utcákat kerestem fel. Ezzel a módszerrel végül is sikerült az egy-egy községre eső viszonylag rövid kutatási időt eredményesen felhasználnom. Mint a mellékelt térképvázlat mutatja, a felkeresett községek földrajzi fekvés szerint Orosházához viszonyítva Nyugatról Észak felé haladva egészen a déli irányig, megközelítőleg körívben helyezkednek el. Távolságuk Orosházától (Kardoskút kivételével) 12-18 km-es határok között mozog. A fenti községek, a már ismertetett égtáj szerinti sorrendben, a következők: Nagymágocs, Gádoros, Nagyszénás, Csorvás, Csanádapáca, Pusztaföldvár, Kardoskút és Kardoskút-Pusztaközpont voltak. A hét község és az egy tanyaközpont bejárását 1977 és 1978 júliusában végeztem el. A helységek közül csak Nagymágocs nem Békés megyei község. A kutatómunka során felkeresett községek közül Gádoroson, Nagyszénáson, Kardoskúton, és Kardoskút-Pusztaközponton találtam napsugaras oromzatú házakat. Gádoroson, ahová Orosháza népfölöslege 1818-ban és 1854-ben települt, az orosházi napsugaras díszítésekkel teljesen megegyező díszítéseket találtam. Jó példa erre a Gádoros, Attila u. 14. sz. napsugaras oromzatú nádtetős ház, továbbá a Kun Béla 11. 28. sz. és a Marx u. 9. sz. házak napsugárdíszes utcai bejárati ajtajai. Nagyszénáson, ahová először 1826-ban települtek orosháziak, szintén az Orosházán ismert napsugaras oromzatokkal találkoztam. Legszebb példányai a Hősök útja 11. sz., a Petőfi u. 7. és 12. sz., valamint a Kossuth u. 3. sz. házakon találhatók. A fentiek alapján feltehető, hogy az építési hagyományokat ezekben a községekben az orosháziak honosították meg, illetve közvetítették. A Kardoskúton és Kardoskút-Pusztaközponton 1942-43-ban épített „ONCSA" (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) házakon már vegyesen alkalmazták az oromdíszítéseket. Megtalálható közöttük az orosházihoz hasonló „félnapkorongos", az „istenszemes" és a táblás díszítés is. A helybeli lakosok emlékezete szerint a házakat vásárhelyi mesterek építették. „Kutatási programon" kívül észleltem azt, amit bárki észrevehet, ha gépkocsival átutazik Csökmő, Darvas és Zsáka községeken (Hajdú-Bihar 111). Nevezetesen azt, hogy az említett községekben a régi házak között néhány napsugaras ormú ház is látható. Ilyenek Csökmőn: a Kossuth u. 77. sz. ház, Darvas községben a Rákóczi u. 43. sz. ház oromzata és a Rákóczi u. 73. sz. ház udvarra néző orom•368