Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Verasztó Antal: Adatok Orosháza napsugaras házoromzatairól

ADATOK OROSHÁZA NAPSUGARAS HÁZ OROMZATAIRÓL VERASZTÓ ANTAL Mint hazánk településeinek jelentős része, Orosháza is évszázados fejlődés eredményeként nyerte el mai arculatát. Petik Ambrus 1784-ben kelt Békés megyéről írt tanulmányában lakóépületeiről így ír: ...„egész Helységbéli házak alatsony rendűek, földből, de tsinossan, és alkalmatossan kifejérítettek." A ház két fő jellemzője a külső formai megjelenés és az alaprajz, azaz a helyiségek elrendezése. Mivel a külső forma és az alaprajz teljesen egymástól függenek, így könnyen el tudjuk képzelni, hogy ha valami követelményt támasztottak az egyikkel kapcsolatban, az elkerülhetetlenül kihatott a másikra is. A régi építész mondás azt tartja, hogy az építészetileg rossz ház megöregszik, a jó viszont patinát kap! Ezt a patinát a népi építészetben elsősorban a jól megválasztott építőanyagok célszerű összhangja tudta biztosítani. Az összhangot a ház külső és belső anyagainak részletekig menő összeállításával oldották meg, mert a népi építészet törvényszerűségei is csak akkor érvényesülhettek maradéktalanul, ha sem téralkotás, sem anyagszerűség szempontjából nem hagytak hátra megoldatlan kérdéseket. Az Alföld és benne Orosháza története is úgy alakult, hogy nincsenek gazdag, több évszázados műemlék-együtteseink. Népi építészetünk is inkább szegényes, éppen ezért érdemel figyelmet, ami mégis megmaradt népünk alkotó munkájának kézzelfogható eredményeiből. A robbanásszerűen bekövetkezett és az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebb fejlődés az, ami pusztulással fenyegette népi építészeti emlékeinket. Ezek az épületek ugyanis eredeti állapotukban a megnövekedett kényelmi igények kielégítésére már nem alkalmasak. Ezért végrehajtották rajtuk a fejlődés ítéletét. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a népi építészeti emlékek védelme hazánkban viszonylag későn kezdődött, s hosszú ideig a műemlékvédelem egyik legelhanyagoltabb területe volt. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy 1953-ban a 2300 védett műemléki épület között mindössze 26 népi jellegű együttest lehetett találni. Ma ennél sokkal kedvezőbb a műemlékvédelem helyzete. 1977. január i-i adatok szerint az OMF már 1204 népi műemléket védett, ebből személyi tulajdonban volt 936 épület, a teljes állomány 78-%a. Orosházán a városrekonstrukció meghagyja ajelenlegi városszerkezetet, átmenti az egykori település jellemző vonásait és városias beépítéssel korszerűsít. A városképi változások azonban azt bizonyítják, hogy a fejlődés itt is szükségszerű áldozatokat követelt. Nem csak a városfejlesztés koncentrált területein, az életszínvonal emelkedés hatására megnövekedett építési kedv eredményeként más városrészekben is örvendetesen szaporodnak az újabb igényeket kielégítő házak. Az átalakítások szintén nem kímélik meg és nem mentik át a régi építési hagyományokat. Pedig a legtöbb városban és településen található valami egyedi az előző nemzedékek örökségéből, amit érdemes lenne megőrizni az utódok számára is. Orosházán ilyenek a napsugaras és barokk oromzatú házak. Ezek közül az egységesebb típust képviselő napsugaras oromzatú házak érdemelnek nagyobb figyelmet. Sajátos díszei a városnak ezek a napsugaras ormú házak. Feltehetően szegedi hatásra alakultak ki Orosházán és sajátos helyi változatuk terjedt el. Szegeden és környékén a napsugárdísz teljes: az orom vagy oromtrapéz zsalus központjából körben árad szét a napsugárdísz és néha betölti az egész oromtrapézt. Orosházán csak félkörben terjed szét és mindig együtt szerepel a zsalukkal. •363