Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Krupa András: Kétnyelvű népballadaénekes Nagybánhegyesen
(g) s ha anyanyelvét elfeledve az állami nemzetiségpolitika gondoskodása folytán (kivált napjainkban) az iskolai tanulmányai révén újra megtanulja anyanyelvét. A közösség kétnyelvűsége lehet (a) mind a két nyelvi közösség egyenértékű, harmonikus kétnyelvű érintkezésének az eredménye; (b) de lehet csupán a kisebbségben lévő nyelvi közösség kétnyelvűsége, mely a másik nyelvi közösséggel nem a saját nyelvén, hanem az övén érintkezik. Ha tehát az utóbbi szituáció a mérvadó, a közösség meghallgatását igénylő népballadák közül az anyanyelvűek éneklése csak egyéni vagy szűkebb családi környezetbeli térre szorul vissza. Miután azonban a balladaéneklés országosan háttérbe szorult, a balladák elfelejtődésének nem elsősorban nyelvi okai vannak (pl. a szlovák nyelvűek esetében). Adatközlőnk egyébként olyan családi környezetben nőtt fel, amelyben a román származású apa magyarul szólt a feleségéhez, de az édesanya, a család többi tagja és a közvetlen környezet szlovákul válaszolt, ill. beszélt. Ő tehát már gyerekkorában értett magyarul. Miután a községben magyarok is laktak, s a falun kívüli környezet többségében magyar nyelvű volt, továbbá a munkavállalásai is magyar nyelvű munkatársakkal hozták össze, a házaló koldusok, ill. a sommáslányok magyar nyelvű balladáit minden különösebb nehézség nélkül fogadta be, és ugyanazon a nyelven, amilyenen megtanulta, 17 meg tudta őket őrizni. A Fehér László balladája talán az újabban közölt észak-magyarországi változatokkal tart közvetlenebb kapcsolatot, de egyes motívumai szinte mindegyik ismert balladában fellelhetők. 1 8 A családirtó férj, ill. lány két balladája témájában, stílusában, hangvételében a históriásénekesek által terjesztett hasonló típusú balladákkal azonos; céljuk ugyanaz: az érdeklődésnek a megrémisztéssel, a kegyetlenség részletes leírásával való felébresztése s egyúttal a didaktikusán megfogalmazott etikai tanulságok bevésése. 1 9 A meggyilkolt vetélytársról szóló szlovák nyelvű balladát hangulatilag megalapozhatták az alföldi szlovákok körében népszerű balladás dalok is, amelyekben a féltékeny legények lekaszabolják, megölik társukat (pl. Ked ti prides k nán kezdetű) 2 0, de a megtörtént esemény megéneklését közvetlenül befolyásolhatták a közelebbi-távolabbi rokonságú magyar változatok is, amelyeket a tótkomlósi és nagybánhegyesi szlovákok egyaránt ismerhettek. 2 1 A négy népballada dallamát magnetofonszalagomról Sárhelyi Jenő jegyezte le, akinek ezúton fejezem ki köszönetemet. i. A HALÁLRAÍTÉLT HÚGA (Fehér László) Ijt^n^-f^íjxm ^ i i n in A fe — ke-te ha-lom a-latt Fe-hér I .ász-ló lo-vat lo-pott. lie-hal-lat-szott A fekete halom alatt Fehér László lovat lopott. Nagyot durrant az ustora, behallatszott Gyöngy városba. Két katona meghallotta, a húgának hírül adta. A húgának hírül adta, hogy a bátyja el van fogva. Fogj be, kocsis, hat szép lovat, tállal mérem aranyokat. Tállal mérem aranyokat, vékával az ezüstöket. A kocsisa be is fogott, két szép lova meg is döglött. Két szép lova meg is döglött, de ő avval nem törődött. •357
