Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hévvizi Sándor: Gyoma regionális köznyelvének néhány vonása

IV. A TANULSÁGOK ÖSSZEGEZÉSE A megvizsgált nyelvi adatok számbavétele megközelítő képet ad a gyomai értelmiség nyelvi állapotáról. Ezen adatok szerint a nagyközség értelmiségének nyelve a kiemelt és megfigyelt jelenségekben 33,67%-ban mutat nyelvjárási sajátosságot, 66,33%-ban pedig köznyelvit. Ezt másképpen úgy is mondhatjuk, hogy beszédük ezen a téren 33,67%-ban őrizte meg nyelvjárási (tájnyelvi) arculatát. A megvizsgált 11 nyelvi jelenség előfordulása között persze nagy különbségek is adódnak. Szemléletesebbé teszi megállapításunkat az az összesítő táblázat, amely a jelenségek meglétéről és hiányáról ad képet. Összesítő táblázat a jelenségek meglétéről és hiányáról: Nyelvjárási jelenségek Adatközlők sorszáma sorszama 1. 2. 3456. 78. 1. + • + + + — + — 2. + + + + + 3• + — + + + + + 4+ + 1 — + + + + — 56. — nr + — + + — + _ 7+ + + + — — 8. + + — + — 9+ + + — + + 10. + + + + + + + + 11. + — + — — — — Jelmagyarázat: +: a jelenség megléte — : a jelenség hiánya Az összesítő táblázatból kitűnik, hogy a 2. és a 4. számú adatközlőnél a vizsgált nyelvi jelenségek kivétel nélkül előfordultak, vagyis ők őrizték meg leginkább beszédük nyelvjárási sajátosságait. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen részint a legidősebb generációhoz tartoznak, másrészt életmódjuk, s a munkaidőn túli kedvenc elfoglaltságaik révén (kertészkedés, vadászat) ők állnak legközelebb a nyelvjárást leginkább megtartó mezőgazdasági dolgozókhoz. Legkevesebb a nyelvjárási alakok előfordulása a 3. és a 6. adatközlőnél. Mindketten középkorúak. A 3. számú adatközlő volt talán leghosszabb ideig távol Gyomától (rövid ideig Pesten is élt), míg a 6. számú adatközlő óvónő, akinek a kisgyermekek nevelésénél döntő fontosságú az irodalmi nyelv beszélt változatának, a köznyelvnek az igényesebb használata. Az 1., 5., 7. és 8. számú adatközlők képviselik a „középvonalat", talán nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy a legvalószínűbb átlagot. Ketten a fiatalabb korosztályhoz, ketten pedig az idősebb generációhoz tartoznak. Ahhoz, hogy akár korosztályra bontva, akár pedig a végzettség alapján (egyetem, főiskola, érettségi) különösebb megállapításokat tennénk, ahhoz még több értelmiségi adat35