Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bencsik János: A Békés megyében élő németek jeles napi szokásai Mihály naptól Vízkeresztig

MMMNTUMm A BÉKÉS MEGYÉBEN ÉLŐ NÉMETEK JELES NAPI SZOKÁSAI MIHÁLY-NAPTÓL VÍZKERESZTIG (Etnikai elszigeteltségük és paraszti környezetük kölcsönhatásában) BENCSIK JÁNOS A Békés megyében élő németek által lakott településekről értekezvén Szabó Ferenc, e téma alapos ismerője, azt írja, hogy „történetük több vonatkozásban feltárt és ismert".

1 Bár utóbb számos tanulmány foglalkozott a német nemzetiség hagyományos paraszti kultúrájával,

2 a velük való néprajzi törődés mégis indokolt és halaszthatatlan. Megokolható azért is, mert e szakmai publikációkban is már egy, a felbomlás utolsó szakaszát élő paraszti társadalom recens népi kultúráját kénytelenek szerbeszámba venni a szerzők; ahol nemcsak a kapitalizáció (és ezzel együtt a civilizálódás) fejtette ki (már a századfordulón is)

3 az átlagosnál erőscbb tudatátalakító hatását, hanem ezen elszigetelt etnikai csoportok létét is meghatározó (esetenként sorsukat csaknem megpecsételő)

4 történeti folyamat is a hagyományos (német paraszti) kultúra megőrzése és ápolása ellenében munkált.

5 Békés megye mai közigazgatási területén az alábbi helységekben éltek a múlt század közepén, illetve a századforduló évtizedében abszolút többségben, illetve kisebb töredékként német nemzetiségiek:

6 Helység 1850-ben 1910-ben Helység összesen, fő ebből német % összesen, fő ebből német % ALMÁSKAMARÁS 1 022 981 95,9 2 116 1944 91,8 BÉKÉS VÁROS 18 211 196 1,08 26 875 162 0,6 ELEK i 759 1640 93,23 7268 4839 66,5 GYOMA 7 806 372 4,7 11 699 596 5,09 GYULA 16 204 2542 15,6 24 284 1581 6,51 NÉMETGYULA, külön 3 558 2242 63,0 — — — MEZŐBERÉNY 8 579 2245 26,17 13 285 2977 22,4 A török pusztítások következtében néptelenné, lakatlanná vált Körös-Maros köze pusztásodott térségeire a magyarok, szlovákok, románok és szerbek mellett jelentős számú német ajkú telepes is szállott.

1 A szóbanforgó területek egyik új földesura, Harruckern János György birtokaira intézményesített (magánföldesúri) keretek között már a birtokbavételt követő években anyaországi - német - telepesek érkeztek. Gyulára a vállalkozó szellemű jobbágyok (miután 1723-ban jelentkeztek a földesúrnál) 1724-ben települtek.

8 Még ugyanebben az évben, ugyancsak az első hullámban ülték meg Eleket is." E római katolikus német családok települése (a kor fogalmai szerint) tömegesnek, csoportosnak tekinthető.

1

0 Mezőberényben azonban (bár azonos időben indult) már évtizedekig tartó be- és kiköltözés eredményeként jött létre a német falurész.

1

1 Az alig másfél évtizedes jobbágyközösségeket csaknem néptelenné tette a század első nagy pestisjárványa.

1

2 így az első hullámban érkezett telepeseket újabbaknak kellet követniük.

1

3 Ennek köszönhetően a század derekára újra benépesültek a már emlegetett települések: Németgyula, Elek és Mezőberény. Almáskamarás másodlagos (dohánykertész) település eredményeként jött létre 1847-ben.

1

4 Békés és Gyoma esetében pedig a szomszédos mezőberényi németek áttelepítésével, áttelepülésével kell szá•338