Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Csobai Lászlóné: A "Néprajzi csoportok Békésben a XVIII-XX. században" című állandó kiállítás Békéscsabán

Telkes jobbágyok és zsellérek ugyanúgy voltak a szlovákok, a románok, a németek és a szerbek között is, mint a magyarok között. Szembetűnő a különböző anyanyelvűek egymásrautaltsága, a vegyes lakosságú települések esetében, és ez az egymásrautaltság egyben felébresztette a közös sors tudatát is. A közös sors vállalásának egyik nagyszerű példája volt a jobbágyfelszabadításért vívott küzdelem és az 1848-49-cs forradalom és szabadságharcban való részvétel, melyet a korabeli sajtó híven tükröz, beszámolva a szlovákok és a németek helytállásáról. A kiállítás következő egysege - tárgyi anyagában a leggazdagabb - néprajzi szempontú rész, amely a magyarok és a nemzetiségek népi építészetét, tárgyi és szellemi kultúráját (bútor, textil, viselet, díszítőművészet, szokások, folklór) mutatja be. Az egységesülés tendenciája a népi építkezésben is dominált, azonban az alapvető azonosság keretein belül észrevehetők a népesség táji, történeti és etnikai tagoltságát tükröző különbségek, de felfedezhetők a paraszti eredetű építmények külsején, belső térclosztásában. A kiállításon látható a szlovák építkezésrejellemző mestergerendát tartó faragott belső oszlop. A lakáskultúrát a kiállításon három szobabelső idézi elénk: A kétegyházi román tiszta szoba, melynek berendezése a többszörösen átfestett flóderes bútor. Ennek a bútornak az egyszerűségét a színes szőttesekkel ellensúlyozták. A párhuzamos elrendezésű zsadányi magyar szobának a berendezése a paraszti barokk jegyeit viseli magán. Ehhez a berendezéshez igazodik a mértéktartó ízlésű textilnemű. A tótkomlósi szlovák tisztaszoba sarkosan berendezett, gazdagon faragott és festett, kék színű virágozással készült bútorzattal. Szembeötlő a kiállításon bemutatott viseleti darabokon, hogy a Békés megyei nemzetiségek viselete igen korán egységesült. Megkésve (a XIX. sz. derekán) igazodott a városi-polgári divathoz. A viseleti hagyományt képviseli a kiállításon látható kétegyházi suman, vagy szintén a román férfiak által viselt díszkötők, amelyek a Bánátból és Erdélyből kerültek megyénkbe. Szintén a paraszti viselet színes darabjai a magyar, a szlovák és a szerb főkötők, amelyeknek dísze a gyöngy, a flitter és az aranyhímzés. Viseleti darab maga a ködmön is. A ködmönöket szűcsök készítették. Békés megyében több neves Részlet a kiállításról II. -