Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: A Sárrét-kutatás levéltári lehetőségeiről

Körzet jelzi ezt legfrissebb bizonyítékul. Az ember dolga volt, hogy beavatkozzék és megzabolázza a folyókat, dc az is az ember dolga, hogy vigyázza a tájat. A Sárrétet a Berettyó és a Körösök teremtették évszázadok alatt, s alig egy évszázad elég volt ahhoz, hogy sokminden elmosódjék múltjából. Ezért természetes a mai sokirányú, helyi feltáró munka. JEGYZETEK 1. Balassa Iván: Ladányi Híradó. Püspökladány. 1974. 102. Szerk. Dankó Imre. 2. Varga Gyula: Ladányi Híradó 50-51. 3. Végh József: Sárréti népmesék és népi elbeszélések. Debrecen. 1944. 65. 4. Bereczki Imre: Sárréti írások II. Szeghalom. 1977. 82. Szerk. Miklya Jenő. 5. Varga Gyula: i. h. 46-47.; Szilágyi Miklós: Sárréti írások II. 77. 6. Csorba Csaba: A régi Sárrét világa. Békéscsaba. 1974. (bibliográfia) 7. Banner János: Adatok a békési határ XVIII. századbeli vízrajzához. Föld és Ember. 1924/4. Gacsári István: A Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallású Szent Ekklésiának Krónikája. 1938. Bibi. Bek. 10. Békéscsaba, 1974.) 8. Orosháza törtenete és néprajza. Orosháza, 1965. Szerk. Nagy Gyula. Vésztő története. Vésztő, 1973. Szerk. Szabó Ferenc. Szeghalom. Szeghalom, 1979. Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc. 9. Doboz helység protocolluma 1822-1848. Füzesgyarmat község peres ügyeinek jegyzőkönyve 1819-1850. Gyoma község bírói feljegyzései 1801-1804. Körösladány község bírói feljegyzései 1802-1832. Köröstarcsa község peres jegyzőkönyvei 1825-1847. Köröstarcsa község egyezségek és végrendeletek jegyzőkönyve 1825-1849. Vésztő község peres ügyeinek jegyzőkönyve 17681845. 10. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. (Diplomatorium Békessiense) Pest, 1870. 252-53. Békésmegyei Oklevéltár (Haan-Zsilinszky). 1877. Bpest. 11. Lásd például a Füzesgyarmaton 1813. jan. 29-én kelt jegyzőkönyvet (Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. Békéscsaba, 1971. 64.) 12. ,,F: Gyarmati Jó-akaró Bírák Uraiméknak Minékünk Rábéval illyen dolgunk vagyon a Sárrétében lévő határ eránt, mind ők mind mi tartyák határnak Csukás névű Lápot vagyis Csuka Lápot: Rábé Csukástápnak nem azt tartya, melly valósággal az volna..." Jóakaró Bajomi Bírák (1781. jan. 21.) Nyelvi szempontból itt a Csukásláp összetétel alakulásának változatai érdemelnek figyelmet, míg a szeghalmiak és vésztőiek bizonyságlevelében előforduló ,,a kik a néhai Fási Helységet lakták" és ,,mint néhai Fási lakos" pedig a néhai jelentésváltozása miatt. 13. Domokos Zsuzsanna: Vésztő határának és belterületének földrajzi nevei. Vésztő története. Vésztő, 1973- 385-435. Szerk. Szabó Ferenc. 14. Végh József: i. m. 51. 15. Péter András bíró jelentése a Berettyó szabályozása utáni árvizekről. (Szeghalom, 1879. máj. 4.) Bibi. Bek. 13./75. Összeállította Miklya Jenő. 16. Banner János: Adatok a XVIII. századbeli falusi életből. Népünk és Nyelvünk. 1930/1-2. 17. Banner: i. m. Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. 18. Fehér Lajos: így történt: Magvető. 1979. 43. 19. Lásd Nagy György: Gyoma és a Körös c., Nóvák László: Gyoma településföldrajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása c. tanulmányát. Gyomai tanulmányok. Gyoma, 1977. Szerk. Szabó Ferenc. 20. Lásd Bellon Tibor: Szeghalom paraszti gazdálkodása c. tanulmányát. Szeghalom. Szeghalom, 1979. Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc. 21. Kecskés Gyula, Püspökladány újkori története helyneveiben. Püspökladány, 1974. 22. Végh József: Magyar Nyelvjárások. II, 52. 23. A Magyar Nyelvjárások Atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Bp. 1975. 292. Szerk. Derne László és Imre Samu. •322