Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Geday Gusztáv: Száz éve született dr. Mohácsy Mátyás

Károly és mások, mindannyian dr. Entz Ferenc - a Kertészeti Egyetem jogelődjének a „Ha­szonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet" alapítója - szellemében, célkitűzéseinek megfelelően neveltek: ,,Magyarországnak gyönyörű kertté kell alakulnia". Tanítványaikban tudatosították ezt a szellemet, a szakma szeretetét, felébresztették lelkesedésüket, pedig akkor a kertészet nem tartozott az ún. „előkelő" foglalkozások közé. Mégis sokan indultak e jelszó alatt, s közéjük tartozott Mohácsy Mátyás is. Tisztán látta már fiatalon is a feladatokat, és a későbbiek során sem tévesztette szeme elől a magyar termesztés fejlesztéséből adódó oktatási feladatokat. Kiváló nevelő, oktató lett, és ebben nagy szerepet játszott, hogy a kertészet minden ágában tevőlegesen vett részt a fizikai munkától kezdve az egyetemi intézmény vezetéséig bezáróan. Megteremtette a hazai kerté­szeti oktatásban a sokak által oly nagy meglepetéssel fogadott tudományos színvonalat, ami közvetlenül (munkája, oktatása, agitációja) és közvetve (bizakodása és hite a gáncsoskodás, lekicsinylés óráiban) eredményezték, hogy sokan vágtak neki az akkor még túlon-túl rögös kertészpályának, s adták magukat hittel a Mohácsy által mindig hirdetett fejlődés és jobb jövő iránt - szorgalmas munkára, a szakmai tudomány beható művelésére. A 30-as évektől világosan látta és hirdette, hogy gyorsítani kell a szakképzést és teljes értékű elméleti és gyakorlati szakembereket kell nevelni, mert a magyar kertészet növekedése ezt követeli. Előadásai magával ragadóak, élménydúsak, de nem a magasan szárnyaló szónoki stílus, hanem egyszerű, gazdag tapasztalatok és közvetlen demonstrációval bizonyított elméleti fejtegetések jellemezték. Előadásaiban nem adatokat, aprólékos módszereket közölt, hanem tapasztalatokat, elveket a megfelelő szakmai hozzáállást, gondolkodást kívánta kialakítani tanítványaiban. Világszinten is korszerű horizontot adott, megnyitotta tanítványai előtt azokat a távlatokat, melyeket a korszerű követelmények megvalósítására a hazai lehetősé­geink eléjük tártak. Az intézmény tanárai között (tanítványai szerint) senki sem tudta Európa és a világ kapuit olyan szélesre tárni előttük, mint Mohácsy Mátyás. Az oktatás folyamán mint apa és barát dolgozott együtt tanítványaival. Természetes pedagógiai érzékkel és avatott kézzel segítette szárnyra kelni a szunnyadó tehetségeket, nye­segette a fattyúhajtásokat. Tudott lelkesen munkára ösztönözni, atyailag, barátilag segíteni, de igényesen számonkérni is, ami tanítványai megbecsülését jelentette. Az iskolai tanulmá­nyok befejezése nem jelentette hallgatóival a kapcsolat megszüntetését. Szétrajzott tanítvá­nyai további felkészülését a jövő feladataira támogatta, segítette. Külföldi útjaikat, idegen egyetemeken végzendő tanulmányaikat, a hazai termesztési lehetőségek feltárására, a nagy­üzemi kertészeti termesztés beindítására irányította. Különösen szoros kapcsolatban állott azokkal, akik a magyar gyümölcstermesztés fejlesztése terén működtek. Kiváló tanítványai közül megemlíthetőek: dr. Okályi István, dr. Porpáczy Aladár Kossuth-díjas, Nagy Sándor Állami-díjas, dr. Fejes Sándor Kossuth-díjas, Zatykó Imre, dr. Probocskay Endre, dr. Ma­liga Pál, dr. Peregi Sándor. Az általa teremtett iskola tudományos és pedagógiai vonatkozásban is állja a hazai, sőt a nemzetközi versenyt. Beoltotta hallgatóiba, hogy a kertészeti termék, a gyümölcs nem élvezeti cikk, hanem tömegáruvá kell válnia. E korszerű szemlélet alapján nevelt tanítványai jeletették azt az erőt, amely a szocialista magyar kertészet fejlődését biztosították. Mohácsy Mátyás elévülhetetlen érdeme, hogy a szinte középiskolai szintről, akadémiai, főiskolai, egyetemi, majd önálló egyetemi szintig fejlődhetett a kertészeti felsőoktatás. Két­ségtelen, hogy a felsőfokú kertészeti szakoktatás létrejöttéhez a feltételeket tanítványai által gyakran csodált törhetetlen hite, s pillanatnyilag meg nem szűnő céltudatos tevékenysége teremtette meg. A magyar kertészet fejlődését jól érzékelve, s ennek szem előtt tartásával •284

Next

/
Oldalképek
Tartalom